A Momentum nem jelent fenyegetést a kormánypártra, a fővárosi baloldalt szeletelik tovább. Botka László pontosan felmérte, hogy a baloldalnak közös miniszterelnök-jelöltet állítani illúzió. A Jobbik az Alaptörvény-módosítás elutasításával mindenkit átvert, még a Fideszt is – többek között ezekről a témákról beszélt a Figyelőnek Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője, aki szerint a tavaszi ülésszak legfontosabb törvényjavaslata nyomán publikus lehet, hogy ki és milyen céllal finanszírozza a civil szervezeteket.
Már 85 százalékban megvannak a 2018-as fideszes egyéni képviselőjelöltek – közölte Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője a Figyelőnek adott, csütörtökön megjelent interjújában. Kósa szerint a 2018-as Fidesz-kampány az eddig elért eredmények gyarapítását hangsúlyozza majd. A frakcióvezető a lapnak kifejtette azt is, hogy szerinte a Momentum nem jelent fenyegetést a kormánypártra, sokkal inkább a fővárosi baloldalt szeleteli tovább. Kérdésre megjegyezte: nem lepte meg, hogy a Momentum a kezdetben gondoltnál lényeges több, 266 ezer szavazatot gyűjtött, hiszen körülbelül ugyanennyi szavazatot kapott az ellenzék a legutóbbi főpolgármester- választáson is. Bod Péter Ákos nyilatkozata nyomán, mely szerint a Fideszt egy szűk elit vezeti, a pártszerű működés már nem jellemző rá, Kósa hangsúlyozta: a Magyar Nemzeti Bank volt vezetője nem rendelkezik kellő ismeretekkel a Fidesz működéséről, nem ismeri közelről a nagyobbik kormánypárt döntéshozatali mechanizmusát.
„A fontos kérdésekben a Fidesz szervezeti egységei élénk vitát folytatnak, majd egyeztetnek. Az más kérdés, hogy ha a szervezet kellően fegyelmezett, akkor igyekszik ezeket a kérdéseket belül megvitatni, s nem kifelé játszva, külső eszközökön keresztül eldönteni.”
Utóbbira akkor szokott egy párt rákényszerülni, ha elfogytak a belső erőforrásai – figyelmeztetett a frakcióvezető, hozzátéve: azt, hogy mi a párt, nem egy szervezetszociológiai fejtegetés dönti el.
„Pártnak lenni nem jogi státusz.”
Kitérve a visegrádi frakcióülésre is, Kósa Lajos kiemelte: Orbán Viktor nem azt kérte a „tábortól”, hogy a választásokig függesszék fel a konfliktusokat, ne mutatkozzanak meg kifelé a párton belüli feszültségek, hanem hogy az összes konfliktust, ami esetleg van, zárják le nyárig.
„Ez természetesen kérés, hiszen a kampányra készülődve a politikai kérdésekkel kell foglalkozni, nem egymással vitázni.”
A frakcióvezető elmondta, az olyan hasadékokat, amelyek a sajtó szerint Lázár János és Rogán Antal között vannak át lehet hidalni, bár sok kérdésben nem értenek egyet. Ha akkora szakadékot jelentenének a vitás kérdések, amelyek áthidalhatatlanok, „nem férnének meg egy szervezetben”.
Átláthatóvá tennék a civil szervezetek finanszírozását
A tavaszi ülésszakra tervezett törvényjavaslatok közül Kósa Lajos a nemzetközi szervezetek, egyesületek magyarországi fiókszervezeteinek átláthatóságáról szóló jogszabályt emelte ki. Hangsúlyozta, hazánkban és a világon máshol is bevett dolog, hogy külföldiek pénzzel támogatják a politikai és közéleti kérdések befolyásolását.
„Mi azt szeretnénk elérni: ez legyen publikus, legyenek arra kényszerítve ezek a szervezetek, hogy ha külföldről finanszírozzák őket, hozzák azt nyilvánosságra. A két fő kérdés az, hogy ki a végső finanszírozó és milyen szándékkal adta a pénzt.”
A frakcióvezető szerint ugyanis is az ilyen ténykedés egyébként sem emlékeztet a legkevésbé sem civil tevékenységre.
„A civilekre az jellemző, hogy nem pénzért, hanem önkéntes alapon, belső indíttatásból képviselnek ügyeket, általában nem közéleti, poltikiai kérédésekben.”
Hozzáfűzte, ha magyar magánpénzt kapnak a szervezetek, akkor nem kellene nyilvánosságra hozni a végső finanszírozót. A törvényjavaslatot márciusban terjeszthetik be. Arról szólva, hogy Botka László lehet-e a baloldal „adu ásza”, Kósa így vélekedett a Figyelőnek adott interjúban:
„Szerintem Botka László pontosan felmérte, hogy a baloldalnak közös miniszterelnök-jelöltet állítani illúzió, a győzelem leghalványabb esélye sincs meg. Viszont amikor nagy bajba kerül majd az MSZP, és felvetődik a kérdés, hogy ki mit tett annak elkerüléséért, adódik majd a felvetés: nyerhettünk volna, ha Botka elvállalja, de nem vállalta el. Így nála maradna a játék végén a Fekete Péter.”
Az MSZP-s szegedi polgármester Kósa szerint taktikusan csinálta: teljesíthetetlen feltételekkel állt elő, aztán majd széttárja a kezét és közli, hogy megpróbálta, de nem ment.
„Így maradhat Szegeden polgármester a Fekete Péter nélkül. ”
A Jobbikkal összefüggésben hangsúlyozta, a párt elleni támadás nem a másodlagos pártpreferenciák miatt történt, hanem azért, mert a kvóta elleni népszavazás és az Alaptörvény módosítás kapcsán átvertek mindenkit.
„Vona Gábor – akaratán kívül – maga minősítette a pártját hazaárulónak, amikor nem szavazták meg a kvóta elleni Alaptörvény-módosítást.”
Forrás: Figyelő, fotó: Index
Facebook
Twitter
YouTube
RSS