Bordeaux-ban kezdődött, Telkiben folytatódhat az új futballkorszak

Új szakmai módszereket jelentenek az új emberek a magyar futballban. Bernd Storck nemcsak szövetségi kapitányként dolgozik a felnőtt válogatottnál, hanem szakmai igazgatóként a teljes focinkért is felelős. Az ő közbenjárására nevezték ki decemberben Jörg Danielt a zavaros múltú magyar edzőképzés élére, a német szakember most mutatkozik be Telkiben egy kétnapos továbbképzésen, egyelőre az U19-es NB I-es és NB II-es edzők számára. A PestiSrácok.hu is a helyszínen járt, ahol a mostani, fizikai felkészítésre összpontosító továbbképzés mellett az elméleti rész jövőjéről is érdeklődtünk.

Bernd Storck örömmel számolt be róla a sajtónak, hogy az összes klub elfogadta a meghívásukat. A mostani képzés során bemutatják az edzőknek, hogy Telkiben hogyan képezik a válogatott játékosokat, és milyen teljesítménydiagnosztikai módszerekkel dolgoznak.

A különböző teszteljárásokról is tanulunk ez a két nap alatt. Nagyon fontos, hogy ezeket a teszteket egész Magyarországon egységesen hajtsák végre – ezt nem én mondom, hanem egész Európában alkalmazzák már ezeket a módszereket. Ezért nagyon fontos számunkra a klubokkal való együttműködés, és ha pénzügyi támogatásra van szükségük a megfelelő eszköztár kidolgozására, akkor abban is szeretnénk rendelkezésükre állni

– nyilatkozta a német szakvezető. Hozzátette, a klubok részéről is fontos, hogy azonosuljanak ezekkel a célokkal, hiszen nekik is érdekük, hogy országszerte létrejöjjön az az egységes feltételrendszer, amely Telkiben, a válogatott számára már adott. Elmondta, hogy a korosztályonként kapott adatokból ismerik meg a játékosok erőnléti állóképességét, és mindezt a klubokkal együttműködve érdemes használni, tapasztalatokat cserélni, valamint levonni a következtetéseket. Storck gyakorlatközpontú munkát ígért, egyelőre az U19-esekkel, de szintén sor kerül majd az U15, U16, U17 korosztályokra, továbbá a felnőttekhez is szeretnék eljuttatni ezeket a módszereket, amelyekkel nemzeti és nemzetközi szinten is javítani lehet majd a magyar játékosok teljesítményét.

Bernd Storck érkezése felkavarta a magyar foci langymeleg állóvizét. (fotó: PS)

Tizenöt éves lemaradást pótolunk

A szakmai igazgató hangsúlyozta, hogy nem valami személyes ötletet akar bevezetni, hanem olyan dologról van szó, amelyet Németországban már 15 éve sikerrel alkalmaznak.

Először az edzőkkel szeretnénk megosztani, hogy milyen tudásszintet várunk el tőlük, és az átadott tudást hogyan tudják majd alkalmazni. Itt nemcsak az erőnléti edzők szerepe fontos, hanem a klubok vezetőedzőié is, hogy ők is tisztában legyenek az elvárásokkal. Jelentős szerepe lesz az edzés irányításának, a terhelés meghatározásának, továbbá a játékosok fejlesztésének és számukra egyéni edzéstervek kialakításának. Hosszú távú projektről van szó, de szeretnénk, ha nyárra mindenki megszerezné a szükséges ismereteket, és mindenki számára adottak lennének a feltételek

– vázolta a jövőképet Bernd Storck.

A Biatorbágyi Sporttelepen a gyakorlatban is bemutatták a laktát-, azaz tejsavszint mérést, amely által képet kapnak egy-egy játékos terhelhetőségéről. Ez abból áll, hogy 5×60 méter sprint után megmérik a megemelkedett tejsavszintet; negyedórás séta után újra megmérik az ekkora már jó esetben alacsonyra visszaálló szintet, és az egész műveletet újra megismétlik. Ugyancsak a játékosok szervezetének terhelésre adott reakcióját mérik az egyre gyorsabb sebességű hosszútávfutás során.

Vérvétel a futópályán a tejsavszint-méréshez (fotó: PS)

A stílus jelentősége

Csodák persze nincsenek, legfeljebb átgondolt és okosan felépített rendszerek, és sokkal többet ér utóbbiakon dolgozni, mint előbbieket várni. Az Európa-bajnokságon okos taktikázással és a Telkiben most bemutatott új eljárásokkal elért siker azt látszik igazolni, hogy rövid idő alatt is lehetett valamelyest javítani a külföldi edzőktől berzenkedő hazai „szakma” által évtizedekig langymeleg posványban tartott magyar focin. A fizikai felkészítés megújítása azonban csak a foci egyik része, és emellett az elméleti is érdekes lehet. Egykor a nálunk természetes úton kifejlődött magyar játékstílussal voltunk ott a világ szűk élmezőnyében, ezt azonban az 1966-os világbajnoki kudarc (kiestünk a negyeddöntőben – mit meg nem adnánk ma egy ilyen kudarcért – a szerk.) után kiszorították a központilag átültetni próbált külföldi, leginkább német és holland minták. Ez azonban láthatóan nem jött be, hiszen a rákövetkező világbajnokság volt az első, amelynek már a selejtezőjében elbuktunk, további négy alkalommal elvéreztünk a csoportkörben, és több, mint harminc éve a vb-re kijutás sem sikerült.

Ferenczi Attila futballszakíró és -hagyománykutató a belgák elleni Eb-negyeddöntő előtt beszélt a PestiSrácok.hu-nak arról, hogy az elfelejtett magyar stílus még mindig kitörési lehetőséget jelentene a labdarúgásunknak, mivel kevés csapat játszik hasonlóan (a Barcelona teszi leglátványosabban), továbbá a magyar gondolkodásmódhoz és lelkialkathoz ez áll közel. A Magyar Sporttudományi Társaság játékelméleti bizottságának elnökeként Ferenczi decemberben egész napos konferenciát szentelt a magyar stílusnak. Ennek legfőbb következtetése az volt, hogy a játékosok pályán meghozott döntéseit – a magyar edzők közt uralkodó felfogással szemben – nem a végtelen számú játékhelyzet, hanem a modellezhető játékfolyamatok szempontjából kell vizsgálni, míg a játékfolyamat, valamint a játékos döntéseihez vezető gondolkodásmód szerves egységben kellene, hogy álljon a stílussal. Itt érdemes felidézni, hogy a korántsem világverő játékosállománnyal rendelkező Wales és Izland a saját futballidentitásához illeszkedő stílussal ért el a miénknél is komolyabb sikert az Európa-bajnokságon.

Régen a magyar közeg termelte ki a stílusunkat, ma már újra kéne tanulnunk. (fotó: origo.hu)

Hozhat magyaros focit a német szakvezetés?

De mi köze mindennek a Telkiben tartott továbbképzéshez? Az, hogy az említett konferencia egyik előadója volt az U19-es válogatottal 2008-ban Eb-bronzot nyerő Sisa Tibor, akit néhány nappal később az edzőképzés új igazgatójának, Jörg Danielnek a helyettesévé neveztek ki. Ezáltal egy a magyar stílus fogalmával tisztában levő, a hagyományokat nagyra tartó szakembernek lehet ráhatása a jövőben a focink elméleti alapjaira. Sisa a kinevezésekor azt mondta:

Tisztelettel fordulunk az elődeink munkája felé, az általuk elkezdett úton szeretnénk felfelé haladni a lépcsőfokokon.

Mivel a Telkiben tartott képzés a fizikai felkészítésre összpontosított, megkérdeztük Bernd Storcktól, hogy ezen kívül másban is lát-e problémát a magyar edzőképzésben. A szakmai igazgató szerint nem is kifejezetten problémákról kell itt beszélni, hanem arról, hogy az UEFA által meghatározott tartalmakat hogyan ültetik át a gyakorlatba az edzők.

Szeretnénk az edzők tudásszintjét megemelni, és ennek bizonyos elemei eddig nem voltak meg a magyar edzőképzésben. Szeretnénk intenzívebbé tenni az UEFA irányelvei szerinti, kiterjeszteni a felkészítést, és összehasonlítani magunkat más országokkal is.

Jörg Daniel, az edzőképzés új igazgatója (fotó: PS)

Jörg Danielnél is érdeklődtünk arról, hogy lehet-e jövője az edzőképzésben a múltban sikeres, de aztán elfelejtett magyar stílusnak. Válasza szerint körül kell nézni, hogy mivel lehetünk sikeresek, és több hónapos kemény munkával lehet elérni, hogy korszerű legyen a magyar edzőképzés.

A régi magyar futballt magas technikai szinten játszották, ezt szívesen látnám most is. A saját hagyományainknak kell képezniük az alapot, nem lehet külföldről lemásolni valamilyen más stílust. Én sem futballguruként jöttem ide, aki mindent tud, sokkal inkább azt gondolom, hogy tanulhatunk egymástól. A saját stílusunk mellett nyitottnak kell lennünk az új fejlesztésekre, átvehetünk máshonnan is ötleteket, és tudnunk kell, hogy milyen téren kell fejlődnünk, hogy elérjük az európai színvonalat.

A nyitottság úgy tűnik, mindenki részéről megvan, és ha mindebből gyakorlat lesz, akkor talán futballfilozófiai értelemben is véget érhet a futballtanácstalanság 0:6-tal, 1:7-tel és 8:1-el szegélyezett korszaka.