A hazai szerencsejáték történetében kiemelkedő év a 2017-es, ugyanis 60 esztendős lett Magyarország legnépszerűbb lottójátéka, az Ötöslottó. A PestiSrácok.hu ezen kerek évforduló alkalmából egy négy részes cikksorozattal igyekszik kideríteni a játék sikerének titkát. Olyan érdekes információkat, adatokat és személyes történeteket elevenítünk fel, amelyek garantálják a lottótörténeti időutazást. Sorozatunkban szó lesz a legnagyobb nyertesekről, a nyereményekről, a szelvényről, a lottózókról, a sorsolásokról és a játék összetéveszthetetlen arculatáról is.
1. Reszkess Totó, itt a Lottó!
Az első ötöslottó sorsolást 1957. március 7-én, csütörtökön tartották a budapesti MEDOSZ (Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete) kultúrotthonban, ahol fél ötre meghirdette ünnepi műsor kíséretében sorsolták ki a játék legelső öt nyerőszámát, melyek a 16, 61, 71, 77, 89 voltak. Ezen a sorsoláson ugyan nem volt telitalálatos, de a hét négytalálatot elért játékos mindegyike 160 ezer 810 forintot nyert.
2. Számhúzás az álomhajón
A pesti-, csepeli-, pesterzsébeti kultúrházak termei után már igencsak különleges helyszín adott otthont az 1957. július 19-ei, pénteki sorsolásnak. Ezen a napon ugyanis a Kossuth-sétahajó fedélzetén húzták ki az Ötöslottó nyerőszámait, így a sorsoláson résztvevőknek egy kellemes sétahajózásban is részük lehetett. A hajójegyek kizárólag a budapesti Totó-Lottó kirendeltségeken kerültek szétosztásra, és mivel a hajó befogadóképessége korlátozott volt, arra kérték a játékosokat, hogy csak az igényeljen jegyet, aki a sorsoláson feltétlenül meg is jelenik. Néhány résztvevő nevét megörökítette az utókor, köztük a korábbi sokszoros válogatott labdarúgó, az 1889-ben született Schlosser Imréét is. A sorsolás 17, 25, 44, 48, 73 nyertes számsora majd ötvenezer játékosnak hozott szerencsét. Kéttalálatosával 16 forintot nyert 47 101 játékos, háromtalálatosával 440 forintot 1731 játékos és 25 szelvényen született négytalálatos, melyek egyenként 60 942 forintot fizettek. Telitalálatos nem született. Az Ötöslottó 1957. július 19-ei sorsolásának helyszíne ma étteremként és múzeumként működik, és a Lánchíd pesti hídfőjénél horgonyoz.
3. Lottó Ottó jubilál
Az Ötöslottó 100. sorsolását, 1959. január 30-án, péntek délelőtt a Corvin moziban, ünnepélyes keretek közt tartották, amire meghívták a játék korábbi nyerteseit is. A 9 órakor kezdődő műsorra már reggel hétre annyi érdeklődő érkezett, hogy a környező utcákat is elfoglalták. Voltak, akik a tetőre mászva, a kéményen keresztül próbáltak a sorsolásra bejutni, őket a rendőröknek kellett jobb belátásra bírnia. A 100. lottósorsolás zenés műsorában a korszak nagy sztárjai, Záray Márta, Vámosi János énekeltek. Az ünnepi műsort vezető Brachfeld Siegfried nagy sikert aratott azzal, hogy a közönséget is kifaggatta, mire költenének, ha telitalálatuk lenne. Az első megkérdezett csak egy fél mondatot mondhatott el, mert a közönség nevetése félbeszakította („Először is, nem nősülnék meg…”). De a második megkérdezett rövid válaszát is éljenzés fogadta. A másodikként megszólaló ugyanis csak annyit válaszolt: „én már nyertem 922 ezer forintot.” Ő ugyanis a közönség soraiban helyet foglaló Huszár Ferenc, az 1957. év 37. hetének nyertese volt. A szerencsés szobafestőt már az egész ország ismerte az újságokból. Azt is mindenki tudhatta róla, hogy nyereményéből egy szép, világos, kertes lakás megvásárlásával felesége régi vágyát tervezte valóra váltani.
4. A televíziós premier
Először 1962. március 9-én követhette figyelemmel az ország lakossága az estére szervezett élő televíziós lottósorsolást és azt kísérő szórakoztató műsort. A dátum nem véletlen: az ünnepi műsor az akkor 5 éves lottót köszöntötte, gondosan megemlékezve az előző évek legnagyobb nyereményeiről, nyerteseiről, a tárgynyeremény-sorsolásokról és a lottóházak építéséről. A Magyar Optikai Művek Csörsz utcai Művelődési Házában rendezték meg az ünnepi műsort és sorsolást. A nyerőszámokat színvonalas gálaműsor keretében húzták ki, melyen felléptek az opera, az operett és a könnyűzene akkori sztárjai. A hangulatról a Magyar Rádió és Televízió tánczenekara gondoskodott. A sorsolást és a gálaműsort a rádió is közvetítette. Az 1962-es, első, sikeres televíziós közvetítést 1965-ben még három követte, majd 1967-ben már hétszer is megjelent a lottó sorsolási gömbje a televízió képernyőjén. Még vidékről, Egerből is közvetítettek számhúzást.
5. Egy kis jutalom a szerencse kegyeltjeinek
A hatvanas évek első felében rendszeressé váltak a rendkívüli jutalomsorsolások, amelyek tulajdonképpen a rendes havi sorsolásoktól függetlenül rendezett második tárgynyeremény- húzások voltak. Ezeket a szelvényforgalom szempontjából holtszezonnal számító hónapokra tervezték, és főnyereményük minden esetben egy berendezett öröklakás volt. 1964 azonban előfordult, hogy a berendezett öröklakáson kívül még négy lakást, tizenegy velencei- tavi víkendtelket és öt személyautót is kisorsoltak. Az első ilyen számhúzást Ez az év jól kezdődik! szlogennel 1963. január 1-jén rendezték az 1962. évi 52. játék szelvényei között.
5+1 Cukorlóhere és plakátkiállítás az ünnepi alkalmakra
A lottósorsolásokon és rendkívüli játékokon kívül számos módon ünnepelte a társaság az ötöslottó jubileumi eseményeit. A hatvanas évek elején, 1960-ban és ’61-ben a lottó 3. és 4. születésnapjáról a sajtóban és plakátokon is megemlékeztek. A lottó négyéves fennállásának alkalmából a Dorottya utcai kiállítóteremben nemzetközi plakátexpót rendeztek. Cukrászati kiállítást is életre hívtak, s a kiállítás egyik napjának jó hangulatát egy 90 darab számozott csokoládéminyonból álló “lottószelvény” biztosított, ugyanis öt kis sütemény alá cukorlóherét rejtettek, s aki egy kis minyont vásárolva az alatt lóherét talált, egy ajándéktortával térhetett haza.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS