Úgy tűnik az idei írásbeli érettségi eddig nem tartogat nagy izgalmakat. Történelemből sem kértek számon semmi eget rengetőt: a többi között Julius Caesar uralkodása, a középkori városok, Hunyadi Mátyás kora, a sztálini diktatúra, valamint a határontúli magyarság helyzete illetve a magyarországi romák etnikai sajátosságai kapcsán voltak kérdések. Az általunk megkérdezett történelem tanár szerint, bár idén már sokkal kevesebb téma közül lehetett választani az esszéíráshoz, de a feladatok változatosak voltak.
Az idei történelem írásbeli vizsga abszolút forrásközpontú volt, a feladatok a tantervi követelményekre épültek, érdekesek és változatosak voltak – összegezte a PestiSrácok.hu-nak egy középiskolai történelem tanár.
Figyelmes olvasással, gondos és korrekt forráselemzéssel még a gyengébb tanulóknak sem okozhatott problémát megoldásuk. Természetesen a jó eredmény eléréséhez megfelelő háttértudásra is szükség volt.
– szögezte le a pedagógus.
Az egyszerű rövid választ igénylő feladatsorban a hagyományos témák mellett – Julius Caesar uralkodása, a középkori városok, Hunyadi Mátyás kora, a kora újkori kereskedelem útvonalai, a XVIII. századi demográfiai változások, az Emberi és polgári jogok nyilatkozata, a sztálini diktatúra, a két világháború közti magyar történelem -, további fontos témák is szerepeltek a közelmúlt történelméből is. Így vonatkozott kérdés a hidegháború időszakára, a határon túli magyarság helyzetére a második világháború után, illetve a magyarországi romák etnikai sajátosságainak elemzésével foglalkozó kérdéssel is találkozhattak a vizsgázók.
Ebben a vizsgarészben új feladattípusként jelent meg a komplex tesztfeladat, melyben az áprilisi törvények szövegrészletei alapján kellett a vizsgázóknak az 1848-as forradalom időszakának legfontosabb társadalmi-politikai változásait bemutatni.
A második feladatrészben a megoldandó esszék száma kevesebb lett, de ezzel együtt szűkült a tanulók választási szabadsága is, hiszen eddig 8 téma közül kellett 3-at választaniuk, az idén 4 lehetőségből kettőt. Tovább nehezítette a tanulók helyzetét, hogy a két választott esszének más-más korszakra kellett vonatkoznia. A megkérdezett szakos tanár szerint ennek ellenére,
itt is változatos és megoldható feladatok közül válogathattak a diákok.
Az egyetemes történelem kifejtendő feladataiban választani lehetett az ókori görög istenek jellemzőinek, szerepének bemutatása, illetve egy Sztálin szöveg alapján a második világháború kirobbanásának, Lengyelország lerohanásának körülményeit bemutató rövid esszé elkészítése között. A magyar történelemre vonatkozó hosszú esszék egyike a tatárjáráshoz kapcsolódott, a másik pedig a dualizmus kori magyar nehézipar fejlődésének bemutatását kérte a tanulótól. Mindkét esetben 3-3 forrás állt rendelkezésre, melyek megfelelő módon segítették, irányították a diákok feladatmegoldását.
A történelem esszék új értékelési módja követhetővé és egységesebbé teszi a javítást, mert a szaktanárnak részletesen jelölnie kell a dolgozatban az egyes szempontokra adott részpontszámokat is.
A történelemmel folytatódtak az írásbeli érettségik: középszinten 1243 helyszínen 68 699 diák, emelt szinten 112 helyszínen 5655 diák vizsgázott. Csütörtökön angolból mérettetnek meg a tanulók.
Címlapfotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Facebook
Twitter
YouTube
RSS