Óriási tévedés, hogy jelentősen nőttek volna a tanári bérek – jelentette ki Csapodi Zoltán a csütörtökön megjelent Heti Válasznak adott interjúban. Az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumának igazgatója szerint a pedagógus bérek jóval alatta maradnak a diplomások átlagbérének, a kormány ezzel és az életpályamodellel elvágta annak lehetőségét, hogy tehetséges pályakezdők válasszák a tanári pályát. Az ország maga alatt vágja a fát, ha ezen nem változtat – hangsúlyozta.
Csapodi Zoltán a Heti Válasznak adott csütörtöki interjújában felidézte, miután Áder János aláírta a CEU-t is értintő oktatási-törvény módosítását úgy gondolta, jó ötlet, ha a diákok a környezetvédelem ügyén túl politikai kérdéseket is föltehetnek. Úgy fogalmazott, egy elit iskolában, mint a Trefort is, nyilván átlagosnál nagyobb az érdeklődés a politika iránt. Hozzátette, Európa Klub néven ezért indított iskolájában húsz éve szakkört, ahol a diákok megismerkedhetnek aktuálpolitikai kérdésekkel. Az államfőt kérdező fiatalok is ezt a kört látogatták.
Más lett volna velük
Az oktatási reform kapcsán arról beszélt, véleménye szerint egy nagy alrendszer nem mozgatható politikai elhatározásokkal, üzenetekkel, a reformokkal a politikusoknak és nem a szakmának kell foglalkoznia. Hozzátette, az elmúlt hét év változtatásaiból sok mindennel egyetért, de konszenzussal, az érintettek bevonásával más lehetett volna a tartalmuk. Példaként említette, hogy bár helyes volt a meglátás, hogy a diákok nem mozognak eleget, de ezt nem a testnevelés órák számának emelésével kellett volna orvosolni, mivel véleménye szerint a diákokon nem érződik a többlet iskolai tornaóra.
30-40 százalékát ki kell dobni
Csapodi Zoltán az interjúban elmondta, a képességeket kell fejleszteni, kritikusan elemezni, véleményt alkotni, ez azonban a ténybeli anyag ismerete nélkül lehetetlen. Ettől még a folyamatosan bővülő tananyag nagyságát lehet csökkenteni. Véleménye szerint a jelenlegi tananyag 30-40 százalékát ki kellene dobni, legalábbis a történelem tekintetében, mivel megtaníthatatlan az anyagmennyiség. Arról is beszélt, elitre, elit oktatási intézményekre szükség van, de Magyarországon nagy a szétszakítottság. Szakmai berkekben is problémaként érzékelik, hogy az elit iskolák azért jobbak, mert lefölözik a tehetségesebb diákokat. Ugyanakkor a mérések szerint a Trefortot illetően igaz, hogy a legjobbak kerülnek be, de még ehhez képest is a legtöbbet teszik hozzá.
Czunyiné Bertalan Judit, az Emberi Erőforrások Minisztériuma köznevelésért felelős államtitkára nyílt órát tart az oroszlányi Hunyadi Mátyás Általános Iskolában 2015. szeptember 30-án. Fotó: MTI /Bodnár Boglárka
Fénymásolgatnak, vagy megegyeznek
Az igazgató arról is szólt, azzal egyetértett, hogy egy vagy két jó tankönyv legyen, azzal viszont nem, hogy ennek eredményeként nemzetközileg elismert könyvek kerültek szinte a kukába. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az új kötetek közt is van színvonalas, sőt politikai alapon bírált jó tankönyv. A tanárok viszont jelenleg fénymásolgatnak, vagy megegyeznek a szülőkkel, hogy a másik tankönyvet vegyék meg.
Nem vonzó a tanári
Csapodi Zoltán véleménye szerint óriási tévedés, hogy nőttek volna a tanári bérek, a pedagógusi bértábla minimálbérhez való rögzítése nélkül a tanárok nem juthatnak normális fizetéshez. A kormány elvágta annak lehetőségét, hogy tehetséges pályakezdők válasszák a tanári pályát – hangsúlyozta, hozzátéve, az ország maga alatt vágja a fát, ha ezen nem változtat. Megjegyezte, a pedagógus bérek a diplomások átlagbérének jóval alatta marad, ezért nem vonzó a tanári szakma. Nincs igazi életpályamodell sem, a pedagógusok többsége legfeljebb a másodikba tud eljutni. Problémának nevezte azt is, hogy az oktatásra áldozott többletforrásokat elnyelik azok a cégek, amelyek a fejlesztéseket, például a digitalizációt megvalósítanák.
A teljes interjú a Heti Válasz csütörtökön megjelent számában olvasható.
Forrás: Heti Válasz; fotó: infovilag.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS