A Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai kormányok idején olyan diákmunka-kölcsönző rendszert épített ki Czeglédy Csaba, a szocialisták fenegyereke és néhány bizalmasa, ami egy évtizeden át ontotta a pénzt. A be nem fizetett adókból, majd később a gyerekek béréből lefaragott összegből finanszírozták az akkor kiépülő szoci ifjúsági tagozatot: táboroztattak, bulikat szerveztek, magyarán hálót fontak, toboroztak. A pályát pedig úgy állították át – régi jó szocialista szokás szerint – hogy feléjük lejtsen: átszabták a diákmunka törvényi szabályait, így versenytárssal sem nagyon kellett küszködniük. A multik olcsón kaptak munkaerőt, a később alpolgármester, kampányfőnök, bizalmas ügyvéd és helyi pártvezér Czeglédy pedig gyarapodott és biztosította pozícióját a pártban. Dübörgött a Xénia Láz. Egészen addig, amíg a kormányváltás után be nem zárták a törvényi kiskapukat. A végeredmény ismert: a politikus és nyolc társa milliárdos csalás gyanúja miatt nézheti búsan a börtönablakot, egykori pártbeli cimborái – élükön Botka Lászlóval – pedig leprásként igyekeznek levakarni magáról lebukott elvtársukat.
Czeglédy Csaba rendkívül korán, tizenévesen eldöntötte, hogy a szocialisták pártfogásában médiaguru, rádió tulajdonos, üzletember szeretne lenni, tarsolyában az időközben – kétes körülmények között megszerzett – jogi diplomával. 1996-ban, mindössze 16 évesen belépett az MSZP-be, majd egyetemistaként belevágott a diákmunka szervezésbe, ezzel párhuzamosan próbált helyet csinálni magának a médiában. 1998-ban megalapította a Nyugat.hu-t, de egy portál nem volt elég, Czeglédy mindenáron rádiót akart, ezért a Szó-Köz Rádió ifjúsági műsor szerkesztőjeként kis híján kifúrta az alapítókat, és kampány rádióvá változtatta a közösségi rádiót. Ahogy Mihályfi Tivadar a szombathelyi közösségi rádió alapítója, mentora nyilatkozott egy interjúban: „Néhányan át akarták venni a hatalmat, ami politikai semlegességünk feladásával járt volna, de időben kapcsoltunk és a BIT-eseket kiszorítottuk.” (BIT – Baloldali Ifjúsági Társulás, az MSZP korábbi ifjúsági szervezete.)
Jóval sikeresebben bizonyult Czeglédy az üzleti életben, a diákmunka szervezés terén. Felismerve a kilencvenes évek kínálkozó lehetőségét az elsők között alapított diákszövetkezetet, Orlay Szakközépiskola Rébusz Iskolaszövetkezet néven, melynek 2000-ig elnöke volt. A biznisz már akkor majdnem politikai karrierjébe került.
Hogyan is működnek az iskolaszövetkezetek?
Az iskola mellett a 90-es években egyre többen vállaltak munkát, hogy finanszírozni tudják a tanulmányaikat, többek között az MSZP-SZDSZ-kormányzat által bevezetett tandíjat. A diákoknak olyan munkalehetőségekre volt szükségük, ami rugalmasan alakítható iskolai kötelezettségeikhez, és valamilyen garanciát is nyújt arra, hogy kifizetik. Az iskolaszövetkezet lényege, hogy egy minimális, általában ezer forint tagdíjért – amit a kilépéskor visszakap – taggá válik, ezért cserébe a szövetkezet partner cégei által kínált munkalehetőségek közül szabadon választhat. A cégek az időszakos többletmunkára a szövetkezeteknek adják le az igényüket. Kezdetekkor, a 90-es években 300-500 Forint volt az órabér egy diák után. A szövetkezeti modell szerint a nettó árbevétel minimum 85 százalékát diák tagok kifizetésére kellene fordítani és csak 15 százalék lehet a működtetés fedezetre. A diák munkát illető közterhek: ÁFA, társasági adó, iparűzési adó, SZJA.
Igaz, hogy így jóval kevesebbet keresnek a diákok mintha közvetlenül álláshirdetésre jelentkeztek volna, de a szövetkezeti forma mégis biztonságot jelent, egyfelől arra, hogy ki fogják fizetni, másfelől, hogy úgy szervezik számára a munkát, hogy számításba veszik a vizsgaidőszakot, a felkészülést.
A hazánkban egyre szaporodó multik hamar felismerték az olcsóbb munkaerőben rejlő lehetőségeket és egyre nagyobb igényekkel álltak elő. Az Orlay Szakközépiskola Rébusz Iskolaszövetkezetnek, 2000-ben, amikor a botrány kitört, azaz Czeglédy először lebukott, már húszezer tagja volt.
Az első simliskedések – fiktív számlák 24 millió forint értékben
2000-ben lett gyanús a NAV Vas megyei nyomozóinak, hogy a dübörgő iskolaszövetkezet havonta több millió Forint értékben bocsát ki számlákat piackutatás címen. 1998 és 1999 években közel 30 millió forint visszaigényelt, illetve be nem fizetett adó miatt kezdtek vizsgálódni a Rébusz körül. A nyomozás végén az akkor mindössze 20 éves Czeglédy Csabát öt rendbeli bűncselekménnyel vádolta meg az ügyészség. Ekkor az ifjú jogász már az MSZP önkormányzati képviselője volt Szombathelyen. A vádirat szerint az adóhatóság nyomozói összesen 24 millió forint értékben találtak fiktív számlákat, amelyek mögött nem volt teljesítés. A számlákat létező cégek nevére állították ki, marketing tevékenységre, piackutatásra, szövegírásra, csakhogy amikor ezeket a cégeket a vizsgálat során felkeresték, nyilvántartásukban nem szerepeltek azok a sorszámú számlatömbök, amelyekből a Rébusz által benyújtott számlák származtak, sőt mi több, a szóban forgó cégek tevékenységi körében nem is szerepelt a számla szerint elvégezett feladat. A cégvezetők pedig állították, hogy nem ismerik Czeglédy Csabát.
A szocialisták fenegyereke először az internetről letöltött, ott ingyenesen elérhető tartalmakkal akart lyukat beszélni az adónyomozók hasába – hogy ezt készítették nekik a „kifizetett” milliókért. A szövetkezeti és társasági törvény szövegéért például több mint 3 milliót. Majd egy Németh Attila nevű emberre hivatkozott, aki állítólag elvégezte és leadta a munkát – de hiába keresték, a férfi személyazonosságát nem sikerült beazonosítani.
Czeglédyt 2001-ben első fokon a Szombathelyi Városi Bíróság folytatólagosan elkövetett adóbevételt jelentős mértékben csökkentő adócsalás, magánokirat hamisítás, számviteli fegyelem megsértése és más bűncselekmények miatt 8 hónap börtönbüntetésre ítélte, 2 évre felfüggesztve, amit másodfokon 2003-ban a Veszprém Megyei Bíróság 1 év 4 hónapra súlyosbított. Kivárási ideje 2006-ban telt le, ekkor mentesült Czeglédy Csaba a priusztól, azaz a büntetett előélet bélyegétől. De ez mit sem számított – 2001-ben beindult a Rébusz 2.0
Belharcok a Vasi MSZP-ben, Czeglédy a csúcsra tör
Adócsalás, priusz ide-vagy oda, Czeglédy pályafutása az MSZP-ben szinte töretlen. Párttagságát mindössze felfüggesztették, és szépen irányíthatta az SZDSZ országgyűlési képviselő jelöltjének, Hankó Faragó Miklósnak, valamint Ipkovich György polgármesternek a kampányát. Egyedüli párton belüli ellensége Tóth Csaba Vas megyei elnök volt. De ekkoriban – Gyurcsány Ferenc pártbeli, ifjúsági szervezetek bevetésével zajló előretörése idején – zajlanak a legnagyobb belharcok a vasi MSZP-ben a megyei és a városi csapat között, és minden jel arra utal, Czeglédy a megfelelő oldalra állt. Egymást követték a botrányok: a fiktív alapszervezet bejegyzések, és a roma-tagtoborzás, illetve Szabó Bálint, akkoriban fiatal baloldali jogász megerőszakoltatása is – amelyekről Czeglédy portálja, a Nyugat.hu folyamatosan beszámolt, a megyei szocialisták kárára. (Szabó Bálint tegnap tálalt ki a PestiSrácok.hu-n egy sor szoci belügyről, többek között állítva, hogy Czeglédy csinos összeget ajánlott neki a titkos machinációi elhallgatásáért.)
A szoci politikus palánta nagy támogatója volt a kezdeti időkben a néhai Kiss Péter, az MSZP, majd a BIT, vagyis a Baloldali Ifjúsági Társulás alapítója. Kiss, aki 2005-ben végül kiütötte a párt Vas megyei elnöki székéből Tóth Csabát, kedvelte az ambiciózus, kampányokban, médiában otthonosan mozgó fiatal joghallgatót és rábízta Czeglédyre a fiatal baloldal építését. Ez nem volt könnyű feladat, gyakorlatilag egyet jelentett az akkoriban szerveződő, erősödő 40 év alatti szocialistákból álló Mozaik Klubbal való harccal. A Hagyó Miklós, Ujhelyi István, Mesterházy Attila, nevével fémjelzett mozaikosok az országos politikában is komoly pozíciókra törtek és felkorbácsolták a belső harcokat. A Mozaik embere Vasban Tóth Csaba volt – aki korábban felfüggesztette Czeglédy párttagságát. A harcban végül is Kiss Péter segítségével Tóth maradt alul, egészen Zuglóig menekült Szombathelyről, de egyesek szerint később még próbált visszavágni – többek közt amikor Czeglédy újra médiahatalomra tört és megpályázta a szombathelyi rádió frekvenciát. A szóbeszéd szerint Tóth Csabához köthető Stop.hu portál akkoriban több cikkben is leközölte Czeglédy viselt múltját.
Kiss Péternek még egy szálon is fontos szerepe lehet Czeglédy előretörésében. Kiss Péter kancelláriaminiszter személyi titkára, Schmuck Andor alapította meg a Xénia Láz Egyesületet, amely egy bugyuta sci-fi ifjúsági sorozat ernyője alatt kérte be az iskoláktól és gyűjtötte, listázta, a jobb képességű fiatalokat, tinédzsereket. Az adatvédelmi törvény megsértésével összegyűjtött több ezer diák adatit az iskolaszövetkezetek tagtoborzásához is felhasználhatták.
Rébusz 2.0 – Elkezdődik az iskolaszövetkezet hálózat kiépítése
Éppen hogy túl vagyunk Czeglédy Csaba első fokú elmarasztaló ítéletén, amikor a cégbíróság bejegyzi a Rébusz 2.0 iskolaszövetkezetet. Az ügyvéd sokáig állította, hogy csak névazonosságról van szó, semmi köze a Rébusz 2.0-hoz, a szövetkezet 2012-ig elérhető honlapján, a rebusz.hu-n egyértelműen kiderült a kötődés. A rövid idő alatt országos iroda hálózatot nyitó Rébusz fő telephelye, irodája a honlap szerint éppen Szombathelyen a Kossuth Lajos utca 8-as szám alatt volt megtalálható, ahol Czeglédy Csaba irodája is. De nem ez az egyetlen nyom, ami visszavezet a szocialista aranyifjúhoz. A cégháló, vagy inkább bűnszövetkezet visszagombolyítása a NAV-nak is több évnyi munkájába került.
A Rébusz 2.0 nyolc éven keresztül működött, úgy, hogy 100 millió forintot meghaladó adótartozást görgetett magával – valamiért megtehette anélkül, hogy az adóhatóság a baloldali kormányok idején végrehajtást indított volna a cég ellen. Rövid volt az új iskolaszövetkezet felfutása, 2003-ban (amikor mellesleg Czeglédyt Veszprémben jogerősen is elítélik adócsalásért) a Rébusz 2.0-nak már elérte az 1 milliárd forintot az éves árbevétele. 2004-re 1,7 milliárd, 2005-re már 1,9 milliárd Forint az éves árbevétel – erre az évre már 80 milliós adótartozással!
Kiszorul a konkurencia – csak a Rébuszt nem minősítik át
Az iskolaszövetkezetek és a diákmunka alakulását jól ismerő informátorunk szerint, a Rébusz és Czeglédy a versenytársakkal szemben rendkívül tisztességtelen módszereket alkalmazott. Eleinte ez annyiban merült ki, hogy a nagy multi cégek komoly pályázataira rendre annyira alacsony árat adtak meg, amit csak akkor lehet tartani, ha valaki vagy adót nem fizet, vagy a diákot nem fizeti ki.
A diák foglalkoztatásért a munkát kínáló partner 100 egységet fizet, abból 80 egység a diáké, 20 egység az államé, járulékok és adó formájában. Nyereség nincs, hiszen a diákszövetkezetek célja nem is lehet az, hogy profitot termeljenek. A Rébusz rendre adott 100 egység alatti árat, amire nem lehetett rálicitálni – viszont egyértelművé tette, hogy valahol trükköznek – állítja informátorunk.
2005-re a Rébusz gyakorlatilag az összes nagy multit lenyúlta, és nem csak Szombathelyen, egyre nagyobb falatot hasított ki Makón, Szegeden, és a fővárosban is. A másik trükk – vagy inkább hullám, amire felültek a diákmunka jogi szabályozatlansága volt. Mivel a jogszabályok nem határozták meg pontosan mi minősül diákmunka közvetítésnek, amire érvényesek a járulékfizetési kedvezmények, sorra minősítették át a diákszövetkezetek tevékenységét munkaerő kölcsönzéssé, amire viszont már nem vonatkoztak könnyítések, kedvezmények. Ezekben az években egyetlen nagy iskolaszövetkezetnél nem történt átminősítés – a Rébusznál – árulta el a történet neve elhallgatását kérő szereplője.
A politikában előre menetelő Czeglédy Csaba itt szombathelyi alpolgármesterként oszt húsvéti ajándékot roma fiataloknak – MTI Fotó: Czika László
A Rébusz 2.0 2008-ra megközelítette az évi 3 milliárdos árbevételt és ezzel együtt 220 millió forint adótartozást halmozott fel. 2009-ben több százmillió forintos köztartozással megszűnt.
Katona-diáktól a Kopernikuszig – gyűrűzik tovább a modell
A Rébusz 2.0-nak két jogutódját is bejegyezték, de egyik sem volt hosszú életű, pláne nem eredményes – azaz papíron biztosan nem. A Katona-Diák Iskolaszövetkezet 2013-ig működött, és 100 millió forintot meghaladó köztartozással számolták fel. A Cooperitas, melynek szálai tovább fűződnek, szövődnek napjainkig, pedig 2014-ig, akkor ugyancsak 100 milliót meghaladó köztartozással felszámolták.
Bár a cégekben konkrétan tulajdonosként, aláírásra jogosultként, vezetőségi tagként nem található meg Czeglédy Csaba neve, azok között ott vannak a régi kapcsolatok, többek közt Dantesz Tamás vagy Arthoffer Zoltán. Arthoffer egy harmadik, Kopernikusz névre keresztelt és Szegeden 2000-ben bejegyzett iskolaszövetkezet alapítója is volt, amelyről már mondani sem kell, hogy 2014-ben százmillió forintot meghaladó köztartozás miatt kényszer törölték. E mellett Arthoffer működésének néhány éve alatt elnökölte a Rébuszból lett Cooperitast is, majd nyoma veszett. Hogy hová arra majd visszatérünk!
A Kopernikusz két vezetőjét üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével, továbbá a számvitel rendjének megsértésével vádolták meg, a vádirat szerint több mint fél milliárd forinttal károsították meg a költségvetést – az ügy jelenleg bírósági szakaszban van.
Czeglédynek pedig csak annyira nincs köze ezekhez az iskolaszövetkezetekhez, hogy mindhárom, a Rébusz, a Kopernikusz és a Cooperitas alapító okiratát egy azon ügyvéd, Muszka Sándor jegyzi, bármelyik cégre rákeresünk a Google keresőben, a megszűnt Rébuszról is ide irányított I Love Diákmunka oldalra jutunk, a telefonszámok egyeznek, fő diák fórumokon több helyütt is olvasható a tájékoztatás – hogy az I Love Diákmunka tulajdonképpen a Rébusz.
A Cooperitasról mellesleg a jobboldalinak nem mondható HVG is közölt cikksorozatot, ezekben is olvasható, hogy a Cooperitas ellen 2012-ben indult felszámolás, de már 2007 óta 100 milliót meghaladó adótartozással működött, méghozzá a Rébusz nevén, ami 2010-ben megszűnt. A Cooperitas is abban az évben 2010-ben adott le utoljára adóbevallást, akkor az árbevétele 2,1 milliárd volt, ennek ellenére 412 millió forint veszteséget könyvelt el.
Az MSZP élvonalába törő, Gyurcsány Ferenncel is kiváló kapcsolatot ápoló, ma a diákmunka-szövetkezetek körüli milliárdos csalás gyanúja miatt előzetesben ülő Czeglédy Csabát és köreit bemutató oknyomozó portré-riportunk második részét holnap közöljük!
A vezető képen a játékosbizniszben is utazó Czeglédy Csaba a Haladás bronzérmét ünnepli a szurkolókkal Szombathely főterén. Fotó: Mészáros Zsolt/Nyugat.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS