A Tárki Társadalomkutatási Intézet Zrt. októberi kutatásának adatai szerint a mikro- és szavazatoszlató pártok sátántangója a mérhetetlenség felé konvergál, a Jobbik – szokás szerint – stagnál, az MSZP pangása a brezsnyevi kókadtság állapotát idézi. A kormánypártok főként a “bizonytalanok” táborából nyertek új szavazókat.
Az intézet honlapján csütörtökön közzétett adatokból kiderül: a Tárki legutóbbi, júliusi kutatása óta folytatódott a 2015 nyarától megfigyelhető trend, amely alapvetően a kormánypártok erősödésével és az ellenzéki pártok stagnálásával vagy enyhe gyengülésével jellemezhető.
Hangsúlyozták: a migrációs hullám két évvel ezelőtti csúcsához képest, ingadozások mellett ugyan, de a Fidesz-KDNP a teljes népességen belül 17 százalékponttal, a pártválasztók körében pedig 20 százalékponttal növelte táborát 2015 júliusa és 2017 októbere között.
A kormánypártok nem annyira az ellenzéki pártok támogatóinak elcsábításával erősödnek, mint inkább a bizonytalanok közül, hiszen a Fideszen kívüli összes párt népszerűsége lényegében változatlan vagy csak kismértékű gyengülésük figyelhető meg – fűzték hozzá.
Az elmúlt negyedévre kitérve közölték: a teljes népesség körében a Fidesz-KDNP tábora a júliusi 35 százalék után 39 százalékra, a pártválasztók között pedig 55 százalékról 59 százalékra nőtt.
A továbbra is második Jobbik népszerűsége a teljes népességen belül lényegében nem változott, júliusban 11, októberben pedig 10 százalék volt, míg a pártválasztóknál 17 százalék után 15 százalékon áll. Hasonlóan változatlan a harmadik MSZP támogatottsága is, a teljes népességet tekintve a nyári 7 százalék után ősszel 8 százalékon, a pártválasztóknál pedig 11 százalék után 12 százalékon állnak a szocialisták.
Mikro- és szavazatoszlató pártok sátántangója
Azt írták, a többi ellenzéki pártnál is ugyanez a mozdulatlanság jellemezte az elmúlt negyedévet: a Demokratikus Koalíció (DK) a teljes népességen belül júliusban és októberben egyaránt 3 százalékot, a pártválasztók körében pedig mindkét hónapban 5 százalékot ért el. Az LMP a teljes népességen belül 2 százalék után jelenleg 3 százalékon áll, a pártválasztók körében pedig 3 százalék után 4 százalékon. Az Együtt mindkét hónapban 1 százalékot ért el a teljes népesség és a pártválasztók között is, a Párbeszéd tábora pedig továbbra sem éri el az 1 százalékot a teljes népességben belül, a pártválasztók között pedig a júliusi 1 százalék alá süllyedt októberre. A Momentum szavazótábora a teljes népességen belül 2 százalékról 1 százalékra, a pártválasztók körében pedig 3 százalékról 2 százalékra változott.
A bizonytalanok
A Tárki tudatta azt is: az elmúlt negyedévben a pártot nem választók aránya sem változott érdemben, júliusban és októberben is egyaránt a választók bő harmada, 36 illetve 34 százaléka nem tudott választani a jelenlegi pártok közül, vagy nem nevezte meg választott pártját.
Az adatfelvételt október 13-21. között készítették 1017 ember személyes megkérdezésével. A véletlenségen alapuló minta reprezentálja az ország felnőtt lakosságát.
Magyar Idők, MTI; Fotó: atv.hu
Ferenc
2017-10-27 at 14:41
Az még Rákosi papid idején volt! Tudod, amikor kikékcéduláztátok magatoknak a hatalmat, egész az összedőlésig, ’90-ig!
Kaktusz
2017-10-27 at 13:06
ugyan ki mondta neked, hogy 100%?
Névtelen
2017-10-27 at 06:24
Mindenki magából indul ki.
KARY
2017-10-27 at 00:52
Szerencsétlen ,politikai giccsek ,a balliberális Gyurcsányék idiótaként hiszik azt ,hogy a migránsaikat ,mi a németekhez képest alacsonyabb jövedelmünkből .eltartjuk majd az ők migránsait.
Kaktusz
2017-10-26 at 23:34
Helyes! Csak így tovább 🙂
kakadu
2017-10-26 at 20:27
Szívni fogtok mint a torkos borz. Nektek mindennap 50x le kell írni, hogy tudjátok hány kilók vagytok.
Aladin
2017-10-26 at 17:52
Ez igy helyes, szuppppper!!!!. Hajrá Fidesz!