Óriási hisztit rendezett egy maroknyi ukrán nacionalista a kárpátaljai Beregszászon vasárnap. A szélsőségesek füstbombákkal és petárdákkal tiltakoztak, mivel szerintük Budapest beavatkozott Ukrajna belső törvénykezésébe azzal, hogy szót emelt az oktatási törvény ellen, amely sárba tiporja a kárpátaljai magyarság alapvető nyelvi jogait. A majdnem magyar zászlóégetéséig fajuló eset kitűnő látlelete annak a kettős ukrán politikai taktikának, amely miközben nemzetközi szinten az ukrán oktatási törvény nagyszerűsége mellett kampányol, odahaza azt sugallja, hogy a kisebbségek az Európához való közeledés kerékkötői. Az ukrán politikusoknak ugyanakkor többször bele kellett futniuk a pofonba, mire megértették, Európa nem nézi jó szemmel a politika felső szintjéig érő ukrán nacionalista törekvéseket.
Emlékezetes, vasárnap délután Beregszászon előre bejelentett, hatóságilag engedélyezett felvonulást tartott a Szvoboda (Szabadság) párt Karpatszka Szics (KSZ) elnevezésű katonai szervezete, tiltakozásul az ukrán oktatási törvényt érő kárpátaljai magyar és magyarországi bírálatok ellen. A menet közel száz résztvevője petárdákat és füstbombákat dobálva vonult több mint egy órán át a város utcáin, miközben nacionalista jelszavakat skandált. A magyar konzulátus épülete előtt Oleg Kucin, a KSZ parancsnoka, a vereckei honfoglalási emlékmű egyik gyújtogatója a Kárpátalján működő két magyar külképviselet vezetőinek címzett petíciót olvasott fel, amelyben – a kisebbségellenes oktatási törvény magyarországi bírálatára utalva – a többi között arra szólította fel Budapestet, hogy ne avatkozzon be Ukrajna belső törvénykezésébe. A szónok felháborodásának adott hangot amiatt, hogy Beregszászon sok a kétnyelvű és a magyar felirat, valamint a magyar nemzeti jelkép. A városháza előtt elhaladva a tüntetők, kihasználva az ott posztoló rendőrök tétlenségét, egy zászlórúddal leemelték az épület erkélyről a magyar nemzeti lobogót, amelyet meg is akartak gyújtani, de Kucin ezt megakadályozta. A zászló rövidesen visszakerült a helyére. Később kisebb dulakodás alakult ki a rendőrök és az őket petárdák dobálásával provokáló tüntetők között.
Szájkosarat az ukrán nacionalistákra
A vasárnapi nacionalista hőbörgésre válaszul Szijjártó Péter külgazdasági-, és külügyminiszter felszólította Kijevet, hogy tartsa féken az ukrán szélsőségeseket, hozzátéve, hogy az üggyel kapcsolatban bekérették Ukrajna budapesti nagykövetét. Úgy fogalmazott, egy jól működő és európai integrációra vágyó országban nem tűrik el az ilyen eseményeket. Felháborítónak nevezte a jobboldali tüntetők viselkedését a Kárpátalja megyei állami közigazgatási hivatal is. A vasárnap füstbombákat dobáló felvonulókkal kapcsolatban Hennagyij Moszkal kárpátaljai kormányzó úgy fogalmazott, miközben Ukrajna felső szinten mindent megtesz annak érdekében, hogy közös érintkezési pontokat találjon és elsimítsa az új oktatási törvény miatt Magyarországgal kialakult nézeteltéréseket, addig egy maroknyi kisebbség provokatív viselkedésével megpróbálja egymásra uszítani a két népet. Véleménye szerint a beregszászi akció megmutatta, hogy a jobboldaliak egy követ fújnak az orosz titkosszolgálatokkal, akik igyekezetükben „majd kibújnak a bőrükből“, hogy Kárpátalján nemzetiségi alapon destabilizálják a helyzetet. Mint megjegyezte, a résztvevőinek többségét a szomszédos megyékből, elsősorban Lemberg (Lviv) környékéről szállították Beregszászra.
Az ügy előzménye, ami miatt érthetetlen módon éppen az ukrán nacionalisták borultak ki látványosan, hogy Petro Porosenko szeptember 27-én aláírta az új oktatási törvényt, amely miatt több szomszédos ország, köztük Magyarország, Románia és Lengyelország is tiltakozott. A törvény értelmében a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban. A törvény aláírását követően hazánk jelezte, hogy a magyar diplomácia minden eszközt felhasznál, hogy az ukrán törvényhozásnak vissza kelljen vonnia a jogszabályt, amely „brutálisan megcsonkítja” az országban élő kisebbségek jogait.
A kárpátaljai magyarok kereszttűzben
Az erős diplomáciai nyomásra nemcsak az ukrán nacionalisták, de az állami sajtó is úgy reagált, hogy a kárpátaljai magyar kisebbség Ukrajna uniós és NATO-csatlakozásának kerékkötője. Eközben a kárpátaljai politikusok véleménye szerint folyamatban van Ukrajna nagyszabású átalakítása, amely során a kárpátaljai magyarság – a kisebbségellenes törvénykezés következtében – negatív színben feltüntetve került az országos közvélemény figyelmének középpontjába. Brenzovics László, a KMKSZ elnöke egy, a témában rendezett konferencián nemrégiben arról beszélt, Ukrajna 1991-ben, függetlenedése után a szomszédos országokkal kötött kétoldalú szerződéseit, kötelezettségeit kisebbségeivel szemben nem tartja be, ezzel azonban a szomszédos országokkal fenntartott jó viszonyt is veszélybe sodorja. Mint fogalmazott,
mi, kárpátaljai magyarok soha nem adjuk fel a harcot jogainkért, mert jól tudjuk, hogy aki igába hajtja a fejét, azt a földbe döngölik.
A KMKSZ ezen felül aggodalmát fejezi ki, hogy az oktatási törvény szigorításán túl a nyelvhasználat és az állampolgárság szabályozására vonatkozó, előkészületben lévő ukrán törvénytervezetek tovább szűkítenék a nemzetiségi kisebbségek jogait, valamint tiltakonak az ukrán médiában zajló, erősen magyarellenes kampány ellen.
Hiába haknizott Porosenko Strasbourgban
Mindeközben az Ukrajnával szomszédos uniós országok tiltakozásainak köszönhetően Ukrajna minden igyekezete ellenére a nemzetközi politika látóterébe került a kárpátaljai kisebbségek nyelvhasználatának jogtiprása. Október elején magának az ukrán elnöknek, Petro Porosenko-nak kellett az Európa Tanács előtt beszámolnia az oktatási törvény visszásságairól. Porosenko ugyanakkor a látogatás alkalmával tartott beszédében büszkén kiállt az általa aláírt új oktatási törvény mellett, mondván az a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal összhangban szavatolja a “szükséges szintű” oktatást a nemzetiségek nyelvén és egyenlő lehetőséget biztosít minden állampolgár számára. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének ülésén hangsúlyozta Ukrajna nem a kisebbségi nyelvek használata ellen érvel, ismeretük szerinte gazdagítja az embert, ugyanakkor az ukrán nyelv ismerete elengedhetetlen a munkavállalás és a karrier szempontjából. Hozzátette, Ukrajna kész a párbeszédre és az együttműködésre az érintettekkel.
Porosenko ugyanakkor hiába haknizott Strasbourgban az új oktatási törvény mellett, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése nagy többséggel elfogadott határozatban védte meg az eredeti kisebbségi oktatási rendszert. A tanács véleménye szerint a meglévő egynyelvű kisebbségi oktatási rendszer közepette kell javítani az államnyelv tanításának feltételein. Az Európa Tanács továbbá értetlenül áll azon kormányzati törekvések előtt, amelyek az oktatási törvénnyel destabilizálni kívánják a szomszédos országokkal és a területén élő nemzeti kisebbségekkel kialakított kapcsolatokat.
A Velencei Bizottságra várva
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere október közepén tett kijevi látogatása során tárgyalt az oktatási törvényről, ahol ígéretet kapott arra, hogy Ukrajna nem vezet be változtatásokat az oktatásban, amíg meg nem születik az Európa Tanács Velencei Bizottságának állásfoglalása. A miniszter hangsúlyozta, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetségnek számos más szakmai javaslata született már arra vonatkozóan, miként lehet hatékonyabbá tenni az ukrán nyelv oktatását a magyar kisebbség számára. Hasonló céllal látogatott nemsokkal később Trócsányi László igazságügyi miniszter is Beregszászba, ahol az 1956-os megemlékezések mellett tárgyalásokat folytatott Hennagyij Moskal kormányzóval, a Kárpátaljai Megyei Közigazgatás vezetőjével. A megbeszélés után tartott sajtótájékoztatón a miniszter arról beszélt, Ukrajnának kötelessége változtatni a kisebbségi magyarság nyelvi jogait hátrányosan érintő oktatási törvényen, erre kötelezi az a barátsági és jószomszédsági államközi egyezmény, amely 1991 óta hatályban van. Trócsányi László felidézte, a Velencei Bizottság foglalkozni fog az ukrán oktatási törvénnyel. A magyar kormány minden nemzetközi fórum előtt képviselni fogja azon követelését, hogy az oktatási törvényt az ukrán hatóságok a lehető leghamarabb, lehetőleg még a Velencei Bizottság döntése előtt módosítsák.
Ukrajna hátba szúrta legfőbb szövetségesét
A magyar diplomácia október végén vetette be diplomáciai nehézfegyverzetét, amikor bejelentette, Magyarország nem támogatja Ukrajna integrációs törekvéseit, ezért vétózta meg a NATO-Ukrajna bizottság decemberi ülésének összehívását. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a bejelentéssel kapcsolatban tartott sajtótájékoztatóján kifejtette, egészen szeptember elejéig Magyarország a leghangosabb és legaktívabb támogatója volt Ukrajna integrációs törekvéseinek, de “hátba szúrásnak” tekinti az oktatási törvény elfogadását.
Lengyelország hátat fordított a magyarságnak
Az ügy pikantériája, hogy félretéve a napjainkban egyre erősödőnek mondott V4-es összefogást, a lengyel és az ukrán miniszterelnök közös nyilatkozatban nyilvánították ki, hogy kölcsönösen biztosítják az anyanyelvi oktatás lehetőségét egymás nemzeti kisebbségei számára. A Kárpátalján élő szlovák kisebbség csekély számából adódóan Szlovákia az ukrán nyelvtörvény vitájában nem vett részt aktívan, így állt elő az a különleges helyzet, hogy jelenlegi legfőbb szövetségesünk – ahogy az az Európai Néppárt felszólalóin is látszik -, Románia. A lengyel-ukrán megegyezés dokumentumában különben Ukrajna megerősítette, hogy a korábban kötött kétoldalú szerződések szerint továbbra is biztosítja a feltételeket a területén élő lengyel kisebbségnek az anyanyelv oktatásához, valamint az anyanyelven való tanuláshoz.
Újabb pofonért ment az Európai Parlamenthez az ukrán miniszter
November 7-én a sajtó arról számolt be, az ukrán oktatási miniszter csalódottan távozott Brüsszelből, mivel az Európai Parlament néppárti frakciójának külügyi munkacsoportjának ülésén a képviselők egyértelműen felhívták Lilija Hrinevics figyelmét az oktatási törvény kisebbségekre gyakorolt jogszűkítő hatásaira, és hogy az elfogadott intézkedés diszkriminálja az országban élő európai uniós anyaországokkal rendelkező kisebbségeket. Bocskor Andrea, a Fidesz-KDNP EP-képviselője az meghallgatással kapcsolatban közleményében felidézte, a megbeszélés során a néppárti képviselők hozzászólásaikban kiemelték, a törvény elvonja a kisebbségek eddig megszerzett jogait, időzítése a lehető legrosszabb, korábbi támogatóikból ellenségeket szereztek. A román és magyar képviselők szerint, noha az ukránok azt hangoztatják, hogy oroszellenes céllal fogalmazódott a törvény, az elfogadott intézkedés valójában az ellenséges kategóriába helyezi az uniós országokat is. Azt hangsúlyozták, hogy a törvény alkotmányos jogaiktól is megfosztja az ukrán állampolgárokat, ezért a Velencei Bizottság ajánlásainak alkalmazására szólították fel az ukrán vezetést. Bocskor ugyanakkor nevetségesnek minősítette az ukrán miniszter nemzetbiztonsági kockázatra való hivatkozását, amely szerint Ukrajna mintegy 150 ezer fős magyarsága és nagyjából 400 ezer fős román közösség veszélyeztetné Ukrajna területi egységét.
Forrás: MTI/PestiSrácok.hu; fotó: karpathir.com, a kép illusztráció
Facebook
Twitter
YouTube
RSS