Korábban az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) úgy határozott, hogy diszkriminációnak számít a marosvásárhelyi kétnyelvű utcanévtáblák hiánya, de ezt a határozatot a romániai legfelsőbb bíróság most érvénytelenítette.
A polgármesteri hivatalt a magyar közösség nyelvi jogaiért küzdő Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) panaszolta be a diszkriminációellenes tanácsnál. A polgármesteri hivatal mind a Cemót, mind a CNCD-t perbe hívta az elmarasztaló határozat megsemmisítését kérve. Az első fokon eljáró marosvásárhelyi táblabíróság 2015 februárjában a polgármesteri hivatal javára döntött, a másodfokon eljáró legfelsőbb bíróság pedig megerősítette az alapfokon hozott határozatot. A kedden kimondott jogerős ítélet kivonatát szerdán tette közzé honlapján a legfelsőbb bíróság.
A bíróság a CNCD kérésére elhalasztotta az eredetileg november 7-re kitűzött ítélethirdetést, hogy közben a hasonló nagyváradi ügyben kimondott és az ottani városházát kétnyelvű feliratozásra kötelező jogerős ítéletet tanulmányozhassa.
A diszkriminációellenes eljárás és a per során a Cemo és a CNCD a Románia által ratifikált nemzetközi egyezményekre, köztük a kisebbségvédelmi keretegyezményre, a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartájára és a román-magyar alapszerződésre hivatkozott, a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal és a bíróságok viszont a román közigazgatási törvényt tekintették irányadónak.
Romániában az önkormányzati törvény 2001 óta írja elő a többnyelvű feliratozást azokon a településeken, ahol egy kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot. A törvény azonban csak a településnevek és az intézménynevek többnyelvű kiírásának a kötelezettségét írja elő, az utcanevekről nem rendelkezik.
Románia azonban 2008-ban olyan formában ratifikálta az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartáját, amelyben vállalta, hogy a hagyományos kisebbségi helyneveket is használja, amelyek mellett – szükség esetén – a hivatalos elnevezéseket is feltünteti. A charta szakértői a 2012-ben készített Románia-jelentésben külön kitértek arra, hogy a helynevek alatt nemcsak a településnevek értendőek. Konkrét példaként említették, hogy nem elégséges az utcák román megnevezése után odaírni a magyar “utca” szót, az utca nevét is ki kell írni a kisebbség nyelvén.
A székelyföldi város magyar lakosságának általános felháborodását váltotta ki 2015 márciusában a polgármesternek alárendelt helyi rendőrség azzal, hogy tetemes bírságot rótt ki a Cemo önkénteseire, akik megelégelvén a kétnyelvű táblák hiányát, maguk kezdtek kétnyelvű utcanévtáblákat kihelyezni. Később a bírságokat érvénytelenítette a bíróság.
Marosvásárhelyen a kivándorlási hullámot kiváltó 1990-es etnikai konfliktusok után került kisebbségbe a magyarság, mely a 2011-es népszámláláson az összlakosság 43 százalékát tette ki.
MTI; Fotó: MTI
Rabló Idő
2017-11-23 at 21:49
Ha a a romániai legfelsőbb bíróság szerint a román közigazgatási törvény az irányadó, akkor csak papírrongy
– a kisebbségvédelmi keretegyezmény,
– a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartája és
– a román-magyar alapszerződés ( https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99600099.TV ).
Utóbbit ideje fölmondanunk. A Horn-kormány idején (Kovács László külügyminisztersége alatt) azért kötöttük meg, mert a NATO-ba való belépés feltétele, hogy ne legyen területi vitánk vagy követelésünk szomszédainkkal (Ukrajnával kapcsolatban ezt már nem követeli a NATO – ugyan miért is nem?).
https://www.hirado.hu/2015/09/16/semmi-nem-indokolja-a-roman-magyar-alapszerzodes-felulvizsgalatat/
A román külügyi tárca szerint Románia határozott intézkedéseket tesz
– a kisebbségvédelmi keretegyezmény, valamint
– a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartájában vállalt kötelezettségei teljesítésére.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a nemzetközi jogban csak ez a két dokumentum szól jogokról és kötelezettségekről a kisebbségek tekintetében.
Ha az új ukrán oktatási törvény Mo hátbaszúrása, akkor ez a romániai legfelsőbb bírósági itélet is az (a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium szeptemberi megszüntetése is az volt, ugyancsak Marosvásárhelyen).
Trianonnal a balkáni hazudozást importálták Erdélybe.
Kaktusz
2017-11-23 at 18:26
Őszintén remélem, hogy Trianon 100 évfordulójára legalább Észak-Erdélyt sikerül visszavenni a tolvaj románoktól.
Kaktusz
2017-11-23 at 18:24
Akkor elmagyaráznád, hogy a magyar királyság, hogy veszítette el a lakosainak felét és a területének 2/3 részét? Mi ez, ha nem csonkítás?
No és ha a románoknak joguk van, akkor a magyaroknak nincs joguk eldönteni, hogy ahol élnek milyen nyelven olvassanak?
Szamocza
2017-11-23 at 11:32
Magyarázd el, miért saját köztér!
homoródkarácsonyfalváért
2017-11-23 at 10:50
Marosvásárhelyen nem etnikai konfliktus volt 1990-ben, hanem magyar ellenes pogrom.
Anna
2017-11-23 at 10:16
Az oláhok által tudatosan elvándoroltatott, betelepíttetett etnikumok ellenére, ha egy magyar/székely is él egy településen kötelező a kettős névtábla, a saját nyelv használatáról már nem is beszélve.