A határon túliak úgy érzik, koloncok csupán a budapesti balliberális politikum elitje szempontjából. Érzékelik a határon túliak szavazat megvonását célzó szándékot, ugyanakkor számukra a szavazati jog inkább az önazonosság-tudatuk szimbóluma – írja elemzésében a Híradó.hu. Hozzáteszik, a határon túliak tehát érzelmileg motiváltak a szavazásban, és ez a jövőre nézve nem jó hír azoknak, akik most fölbőszítették őket.
A Hirado.hu Kárpát-medencei körképe az elcsatolt területeken élő magyarok jövő évi voksolási kedvét vizsgálta meg azzal összefüggésben, hogy a Gyurcsány Ferenc vezette DK a közbeszéd tematizálásának kísérletével dobta fel a határon túli magyarokat diszkriminatíve érintő törvénymódosítás lehetőségét. A cikk szerint a baloldali, illetve liberális anyaországi politikai tömörülések Számára a jelenlegi Magyarország közigazgatási határain belül meg reked, még gesztusok szintjén sem hajlandók az elcsatolt területen élőkre az egyetemes nemzettudat révén empátiával tekinteni.
A portál felidézi, Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke korábban arról beszélt, ötszáztízezerre becsülik azon erdélyi felnőttek számát, akik magyar állampolgárságot szereztek, és közülük csupán százkilencvenhétezren vetették fel magukat a választói névjegyzékbe. Ezért idén nyáron elindult egy kampány, hogy akik szeretnének szavazni 2018-ban, a választások előtt a honosítási és regisztrációs folyamat végére jussanak. A Hirado.hu kérdésére Sándor Krisztina hangsúlyozta, a kampánynak köszönhetően Erdély-szerte az októberi–novemberi időszak adatainak ismeretében érezhetően megnőtt a 2018-as magyarországi szavazáson voksolni akaró erdélyi magyarok száma.
A jövő évi magyarországi választásra regisztráltak számának növelését tűzte ki célul a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) is. A Híradó.hu szerint itt a cél a körülbelül százhetvenezer vajdasági magyar minél nagyobb arányban vegyen részt a voksoláson. Pásztor István, a VMSZ elnöke elmondta, pártja tájékoztató kampányt indított, aktivistáik információval, illetve gyakorlati tanácsokkal segítik a regisztrációt. Pásztor István kiemelte, nemcsak szimbolikus jellege van a magyar állampolgárságnak, azzal kötelezettségek és jogok is járnak. Ugyanakkor az adatokból kiderül, hogy csak mintegy harmincháromezer vajdasági magyar választópolgárt vettek nyilvántartásba, ami azt jelenti, hogy nagyon nagy a különbség az állampolgársággal és a szavazati joggal rendelkezők és a regisztráltak száma között.
A Híradó.hu szerint a határon túli szavazás kérdése a kárpátaljaiak mellett a szlovákiai magyarokat érinti a legsanyarúbban, mivel Robert Fico kormánya elkészítette hírhedt ellentörvényét, amely ellehetetlenítette a szlovákiai magyarok tömeges honosítását. Ennek köszönhetően ma mindössze annyit tudhatunk teljes bizonyossággal, hogy 2017 végéig kétezer alatti számban veszítették el szlovák állampolgárságukat egy másik állampolgárság felvétele miatt, közülük csak alig száznál többen olyanok, akik magyar okmányokra cserélték a szlovákot. Őry Péter, a Magyar Közösség Pártja országos tanácsának az elnöke elmondta, alapvetően nincs lehetősége a felvidéki magyarságnak a magyar voksolásban részt venni. Ennek ellenére „titokban” bizonyos, hogy lesznek olyanok, akik szavazni fognak.
Andócsi János, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK) alelnöke megkeresésünkre a Híradó.hu-nak elmondta, igyekeznek aktivizálni a drávaszögi magyarságot a szavazásra. Hozzátette, elvi kötelezettség a nemzet egységességének a támogatása. Hozzátette, drávaszögi magyarok arra fognak szavazni, akik már „érzékelhetően bizonyították” odafigyelésüket, segítették a horvátországi magyarságot. Darcsi Karolina, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) politikai és kommunikációs titkára a Hirado.hu előtt nem rejtette véka alá elégedetlenségét. Kijev módszeresen számolja fel a kisebbségi jogokat, amiket még a szovjet éra alatt sem vontak meg tőlük. Az ukrán törvényhozás például olyan tervezet elfogadását fontolgatja, amely kimondaná, hogy a más országok névjegyzékében nyilvántartott ukrán állampolgároktól egy tollvonással megvonnák az ukrán állampolgárságukat. Mindazonáltal a KMKSZ kommunikációs titkára felhívta a Hirado.hu figyelmét arra a jelenségre, hogy eddig bizonyított adatok szerint, ha Magyarországon népszavazás, választás napja van, olyankor megélénkül az ukrán–magyar határforgalom. A kárpátaljai magyarok, úgynevezett „titokban kettős állampolgárok” olyankor – fittyet hányva a Kijevből nekik címzett fenyegetésekre, az esetleges retorziókra – tömegével járnak át szavazni a hatályos választói jogszabályok által nekik kijelölt, fenntartott, a magyar közjogi státusuknak megfelelő helyszíneire.
Forrás: hirado.hu; fotó: korkep.sk
Facebook
Twitter
YouTube
RSS