Az LMP és a Jobbik is ügyészségi vizsgálatot követel annak az OLAF ajánlásnak a nyomán, amely a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető Elios Innovatív Zrt. által elnyert uniós támogatások szabályosságát kérdőjelezi meg. Más vélemények szerint ugyanakkor az OLAF éppen a magyarországi kampányidőszak idejére melegített fel egy már korábban is vizsgált ügyet, és ezzel az ellenzék kezére játszik. Az LMP azt követeli, hogy Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitka a 4-es metró ügyéhez hasonlóan a lehető leghamarabb hozza nyilvánosságra az OLAF Elios-ügyben készült jelentését.
Emlékezetes, korábbi sajtóhírek arról számoltak be, hogy az OLAF súlyos szabálytalanságokat tárt fel a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető Elios Innovatív Zrt. által 2011 és 2015 között elnyert, uniós pénzügyi forrásokat felhasználó közbeszerzésekkel kapcsolatban. Fazekas Géza szóvivő a Wall Street Journal információira hivatkozva közölte, a Legfőbb Ügyészség megkapta az OLAF jelentését, amely három – 2009 és 2014 között kibocsátott – KEOP-pályázat vizsgálatáról szól. A jelentés igazságügyi ajánlást tartalmaz. A Legfőbb Ügyészség az ügy iratait a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező főügyészséghez fogja továbbítani. Németh Szilárd hétfői sajtótájékoztatóján az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) Elios-ügyben készült jelentésével kapcsolatos kérdésre úgy reagált: az a helyes, ha a magyar hatóságok az OLAF minden felvetését kivizsgálják.
Az OLAF a kampányidőszakra melegíthette fel az ügyet
A sajtóban megjelent hírek kapcsolatban korábban a Magyar Idők írt az OLAF-nak a miniszterelnök vejéhez köthető ismételt vizsgálatáról. Mint írták, a magyar hatóságok az OLAF felvetéseit is figyelembe véve 2015-16-ban egyszer már vizsgálták, az ügyészség végül bűncselekmény hiányában lezárta nyomozást. Mint megjegyezték, az OLAF a kampánystartra időzítve vette elő ismét a közvilágítás fejlesztésével kapcsolatos ügyeket. A lapnak a kormányszóvivő hangsúlyozta, az a helyes, ha a magyar hatóságok az OLAF minden felvetését kivizsgálják. Kovács Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy az OLAF vizsgálata a Bajnai-kormány idején elindított és később is folytatott közvilágítási program pályázati felhívásait érinti.
A Magyar Idők emlékeztetett arra, hogy közvilágítási programokkal összefüggő közbeszerzési eljárásokat az önkormányzatok folytatták le, és a beruházások minden esetben határidőre meg is valósultak, az ellenzék ezeket a programokat pedig csak az után kezdte el bírálni, hogy az egyik kivitelező cég tulajdonosa Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István lett, aki aztán 2015-ben eladta az Elios Innovatív Zrt. nevű vállalkozást.
Nem volt még ilyen korrupciós ügy
Hadházy Ákos, az LMP társelnöke hétfői sajtótájékoztatóján követelte, hogy Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitka a 4-es metró ügyéhez hasonlóan a lehető leghamarabb hozza nyilvánosságra az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) Elios-ügyben készült jelentését. Hangsúlyozta, a magyar politikai közélet a legsúlyosabb morális válságát éli meg, hiszen nem volt még olyan korrupciós ügy, amelyik nyilvánvalóan ennyire „magasra vezetett“, és egy hivatalában lévő miniszterelnök családját érintette volna. Úgy vélte, ha a 4-es metró ügyénél a kormány megbízott az OLAF-ban és elfogadta a szervezet vizsgálatát, akkor semmi nem akadályozhatja meg, hogy ebben az ügyben is nyilvánosságra hozza a teljes anyagot.
Ha ez nem történik meg, akkor az elárulja, hogy a kormány minden eszközzel próbálja megakadályozni, hogy a magyar emberek tudomására jusson ez az ügy
– tette hozzá. Mint elmondta, az LMP a tisztánlátás érdekében parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi az ügyben. Arra a kérdésre, hogy a hatóságoktól mit vár az LMP, a politikus azt mondta, Polt Péter legfőbb ügyész két dolgot tehet az OLAF-jelentéssel, vagy ad acta teszi és nem foglalkozik vele, vagy ismét elkezdi a nyomozást. Ugyanakkor – folytatta – ha Polt úgy dönt, hogy a „miniszterelnök védelmében” nem nyomoz, akkor azzal az EU-s támogatások felfüggesztését kockáztatja.
Az ügyészség mielőbb tárja fel az ügyet
Szilágyi György, A Jobbik országgyűlési képviselője ugyanakkor budapesti sajtótájékoztatóján arról beszélt, emiatt előfordulhat, hogy 40 millió eurót, azaz közel 12 milliárd forintot vissza kell fizetni az Európai Uniónak, ha az OLAF jelzései igaznak bizonyulnak. Mint hozzátette, ez ellen az egyetlen mentsvár, ha a magyar ügyészség tárja fel az ügyet, ugyanis akkor a forrás felhasználható más célra. A jobbikos politikus ügyészségi vizsgálatot sürgetett, azonban jelezte, nincsenek illúziói, mert a korábbi nyomozások során is arra jutott a hatóság, hogy nem történtek visszaélések. A képviselő szerint az uniós források szétosztását felügyelő Lázár János miniszternek tudnia kellett a nyomozásról, miközben a parlamentben azt állította, a bizottság semmilyen bűncselekményre utaló jelet nem talált a vizsgált ügyekben.
A cégnek 2009-ben 8,4 millió, majd 2012-ben 3 milliárd forint bevétele volt
– mondta Szilágyi György, aki szerint ez egyértelműen azt mutatja, hogy “maffiakormány van hatalmon”.
Az OLAF 2012 óta 36 igazságügyi ajánlást és négy jelzést tett a Legfőbb Ügyészség felé. Az ajánlás az OLAF saját közigazgatási vizsgálata alapján bűncselekmény gyanújára utal, a jelzés pedig bűncselekményre utaló adatok, iratok továbbítása, a büntetőeljárás indítására vonatkozó ajánlás nélkül. A nyomozások eredményeként 2012-től nyolc ügyben emelt vádat az ügyészség. Ezek közül ezidáig egy ügyben jogerős marasztaló ítéletet hozott a bíróság, további hét ügyben még nem született ítélet. Nyolc ügy megszüntetéssel zárult. Az összes többi ügyben jelenleg is folyamatban van a nyomozás.
Forrás: MagyarIdők.hu/MTI; fotó: valasz.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS