Hosszú évekre börtönbe kerülhet a volt sztárnyomozó

Évekre börtönbe kerülhet az egykori sztárnyomozó, Labanc Ferencre és az ugyancsak volt rendőrtisztre, P. Zsoltra letöltendő szabadságvesztés kiszabását indítványozta szerdai perbeszédében az ügyész. A vádirat szerint Labancék becsaptak egy brit vállalkozót, majd amikor a nő nem akart nekik többet fizetni, megzsarolták és súlyosan megfenyegették. Labanc Ferenc korábbi ügyeitől eltérően ezúttal lehet, hogy nem ússza meg a börtönt. 

Végrehajtanó szabadságvesztés kiszabását indítványozta szerdán elhangzott perbeszédében az ügyész a volt rendőrtiszt, P. Zsolt, és az egykori sztárnyomozó, Labanc Ferenc és társaik ellen vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés, bűnszövetségben elkövetett zsarolás kísérlete, önbíráskodás kísérlete, illetve felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés miatt indított büntetőperben. A fenti bűncselekmények büntetési tétele kettőtől tizenkét évig terjedhet. A vádhatóság  képviselője arra is indítványt tett az ügyet tárgyaló Fővárosi Törvényszéknek, hogy Labancékat vélegesen tiltsa el a magánnyomozói és a mediátori tevékenységtől. Az ügyész a további három vádlott esetében egynél felfüggesztett szabadságvesztés, kettőnél pedig pénzbüntetés kiszabására tett indítványt.

A vádirat szerint a 2014 nyarán őrizetbe vett terheltek érdekeltségébe tartozott egy online bűnügyi magazin, valamint egy olyan gazdasági társaság, amelynek tevékenységi körében – egyebek mellett – magánnyomozás, követelésbehajtás, adósságrendezés, mediátori tevékenység is szerepelt. P. Zsolt és Labanc 2009-től a gazdasági társaság keretében végzett tevékenységüket zsarolásokkal egészítették ki, ennek nyomatékosítására több esetben arra hivatkoztak, hogy rendőri múltjuk révén olyan kapcsolatokkal rendelkeznek, akiken keresztül a különböző adóhatósági és büntetőeljárások nem nyilvános adataihoz is hozzájutnak, illetve akik révén az ügymeneteket befolyásolni is tudják. A megbízóiktól az előleget beszedték, a vállalt munkát azonban – bár sok esetben annak látszatát keltették – ténylegesen nem végezték el. A szerződéskötések után rendszerint annyit tettek, hogy felkeresték a megbízásokkal érintett, a megbízóikkal ellenérdekű személyeket, és őket a tartozás elismerésének, megfizetésének vagy elengedésének kikényszerítése érdekében – a megbízó tudta nélkül – megfenyegették jellemzően azzal, hogy akár alap nélkül büntetőeljárást kezdeményeznek velük szemben, illetve a nyilvánosság előtt – az akkor még az érdekeltségükbe tartozó webportál segítségével – lejáratják őket.

Megzsarolták becsapott megbízójukat

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) egykori két nyomozója egy pécsi híradástechnikai termékeket gyártó vállalat, az Elcoteq Kft. felszámolásakor került kapcsolatba kapcsolat egy angliai székhelyű, elektronikai berendezéseket forgalmazó vállalat magyar származású társtulajdonosával, Susan Cassidyvel, akitől mediátori tevékenység címén ötvenezer eurót, és kétszázhúszezer angol fontot kértek és kaptak.  Labanc és P. Zsolt felajánlották a nőnek, hogy rendőrségi kapcsolataik révén információkat szereznek az árverésen induló másik cégről, és az adatokat átadják angol megbízójuknak. A vádlottak ötvenezer euró munkadíjat és négyszáznegyvenezer angol font sikerdíjat kötöttek ki a megállapodásban. A nőtől később további összegeket kértek, de ő nem volt hajlandó tovább fizetni, mivel kiderült, hogy Labancék semmilyen információt nem szereztek megbízójuknak, mivel erre valójában lehetőségük sem volt. P. Zsolt ezután sms-ekben és e-mailekben fenyegette az angol nőt azzal, hogy Magyarországon élő török bűnözőket bérelnek fel az asszony családja ellen, illetve rendőrségi kapcsolataikat latba vetve fogják ellehetetleníteni őt, és vállalkozását. 

Sztárnyomozóból piti alvilági végrehajtó

Labanc Ferenc 1984-től szolgált a rendőrségnél, majd annak egyik eliegysége, az úgynevezett Cattani-csoportnak munkatársa lett. Később rablási, életvédelmi és gazdaságvédelmi vonalon tevékenykedett, de 2002-ben távoznia kellett, miután a bíróság hivatali vesztegetés miatt tíz hónap felfüggesztett szabadságvesztésre és kétszázezer forint pénzbírságra ítélte. Labanc később Tasnádi Péter egyik cégében, a Mesterdetektív Kft.-ben kötött ki szakértőként, majd Tasnádival együtt vádlott lett, mivel a vállalkozó második maffiaperének vádirata szerint Tasnádi vele akarta megöletni volt feleségét, ám a megbízást végül a volt rendőr nem hajtotta végre. Labanc a bérgyilkosságért járó pnzt azért felvette, később ezért bosszúból felgyújtották az autóját. Labancot az Aranykéz utcában felrobbantott Boros Tamás is megemlítette elhíresült videóvallomásában. Boros azt vallotta, hogy Portik Tamásék a BRFK-s alezredes, Csontos Ferenc és Labanc segítségével szerezték meg a Szent István körúti Nirvana bár tizenöt százalékos tulajdonrészét a törököktől. A presszionált megbeszélésen Portik, Tanyi György és más bűnözők mellett Csontos és Labanc is részt vett, a törökök az erőszakos társaság nyomásának engedve mindössze másfélmillió forintért átengedték nekik a bárt. Labanc Ferenc fenti ügyei ellenére még évekig volt az ilyesmire fogékony haza média vendége, tévé és rádióműsorokban „szakértett”, illetve tett semmivel alá nem támasztott, másokat besározó nyilatkozatokat. A bukott nyomozó haknijai ügyében a rendőrség is felemelte a szavát, a testület kifogásolta vállalhatatlanná vált egykori munkatársuk szerepléseit, majd a hazai sajtó néhány éve mellőzni kezdte Labancot.

Fotó: PestiSrácok/ Horváth Péter Gyula