"Üvölt róla, hogy bűnszervezet" - Az ügyészség hosszú évekre rács mögé dugná Vizoviczki Lászlót

A vád szerint Vizoviczki László a 2000-es évek közepére több éjszakai szórakozóhelyen szerzett befolyást Budapesten, legális, illetve illegális eszközökkel átvette több mulató, valamint több, a Hajógyári-sziget területén található vendéglátóipari egység üzemeltetését. Az erőszakos, illetve egyéb úton megszerzett diszkók, bárok, mulatók a hatóság által vizsgált 2010 és 2012 közötti időszakban több százmilliós bevételre tettek szert, azonban Vizoviczki utasítására „megtévesztették” az adóhatóságot és a tényleges jövedelemnek csak egy részét vallották be. Vizoviczki Lászlót mindezekért felbujtóként, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás és felbujtóként elkövetett magánokirat-hamisítás bűntettében mondta ki bűnösnek tavaly áprilisban a Fővárosi Törvényszék. A Hajógyári-sziget egykori urát hét évre a közügyektől is eltiltották, valamint 600 millió forintos vagyonelkobzással sújtották. A Kósa Zsuzsanna tanácsvezető bíró által kihirdetett elsőfokú ítélet szerint Vizoviczki mellett néhány társa (üzletvezetők, ügyvezetők) öt, néhány pedig 2-3 év körüli letöltendő börtönt kapott, több mint tízen felfüggesztett szabadságvesztést, néhányan csupán közérdekű munkát. Több vádlottat felmentettek. A bíróság egyik vádlottnál sem látta megállapíthatónak a jelentősen súlyosabb büntetések kiszabását megalapozó bűnszervezeti minősítést. a tanácsvezető azt ugyanakkor igazoltnak látta, hogy a cégcsoport vezetését Vizoviczki László végezte, aki a „szervezetet teljes egészében ellenőrzése alatt tartotta”.

"Üvölt róla, hogy ez bűnszervezet"

Az ügyész azonban már az elsőfokú ítélet után bejelentette, hogy fellebbezni fog a döntés miatt, a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség pedig a napokban be is nyújtotta indítványát a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtáblára – tájékoztatta a PestiSrácok.hu-t Csiha Gábor, a fellebbviteli főügyészség szóvivője. Az ügyészség fellebbezésében Vizoviczkire és a legtöbb vádlottra nézve súlyosabb büntetés kiszabását (hat vádlott esetében az ügyészség hatályon kívül helyezést és a bűnösség kimondását kérte), valamint a bűnszervezet megállapítását kérte a táblabíróságtól. Az első fokon eljáró tanács ugyanis a bűnszervezeti minősítést nem látta megalapozottnak, annak ellenére, hogy az ügyészség szerint ez az elsőfokú ítéletből is kiolvasható. Ahogy ügyészségi forrásunk fogalmazott: „üvölt róla, hogy ez bűnszervezet”. A vádhatóság - eltérően a Fővárosi Törvényszéktől - úgy látja, lehetséges, hogy a gazdasági társaságokat eredetileg legális célból hozták létre, ám Vizoviczki azokat később „bűnös célra fordította”. Ha másodfokon megáll a bűnszervezet vádja, a milliárdos vállalkozó büntetése akár a duplájára is emelkedhet.

Szétlopták az alkalmazottak Vizoviczki birodalmát?

Azt ugyanakkor mindenképpen érdemes hangsúlyozni, hogy az üzletember az eljárás során végig tagadta az ellene felhozott vádakat és azt állította, egy forint kárt nem okozott a költségvetésnek. Vizoviczki emellett portálunknak hosszabban is elmondta véleményét az ellene indított eljárásról, amiről bővebben itt olvashat. Ahogy írtunk arról is, hogy az ügy negyedrendűvádlottjátkomoly jogsértésekérhették (emiatt a nő Strasbourghoz fordult). D.Róbertné a maffiavezérnek kikiáltott Vizoviczkihez képest csupán másfél évvel kapott kevesebbet első fokon. A negyedrendű több tanút is hívott volna az általa elmondottak igazolására, ám ők a súlyos fenyegetések hatására végül nem mertek a bíróságon megjelenni. A nő „bűne”pusztán annyi, hogy leleplezte a Vizoviczki-birodalmon belül – a Vizoviczki jobbkeze, a rendőri korrupciós ügyben alkut kötő Varga István és Portik legközvetlenebb embere által is tanúvallomásban megerősített – súlyos lopásokat, ezért a vádlottak és a tanúk egy része bosszúból terhelő vallomásokat tettek rá. A nő egyébként egyedül neveli súlyosan beteg gyermekét. Az eljárás mindkettőjüket olyan nehéz anyagi helyzetbe sodorta, hogy mindennapi megélhetésük veszélybe került. Lánya betegségével kapcsolatban a negyedrendű vádlott egy olyan orvosi igazolást is beadott a bíróságra, hogy a 24 órás ápolásra szoruló gyermeke az ételt és italt csak édesanyjától fogadja el, így csak ő tudja ápolni, ha őt elszakítanák tőle, abba a lány belehalhat. Az orvos szó szerint ezt írta: „az anya jelenléte az egyetlen megoldás a túlélésre”.

A szakértő szerint az elsőfokú ítélet független a józan észtől

A negyedrendű vádlott speciális helyzetével kapcsolatban megszólalt a PestiSrácok.hu-nak Vajmi Zsuzsanna igazságügyi adó-, járulék és könyvszakértő is. A szakértő elmondta, átnézve az ügy dokumentumait (az elsőfokú ítélet írásos indokolása, szakértői anyagok, szakértők és könyvelők vallomásai), arra jutott, hogy az első fokon meghozott ítélet független a józan észtől. Vajmi Zsuzsanna szerint ugyanis érhetetlen, hogy a negyedrendű vádlottat tanú és vádlotti vallomások alapján ítélték el annak ellenére, hogy állításaik a cégcsoport könyvelését végző és annak irányítását ellátó felelős szakemberek vallomásával ellentmondásban vannak, cáfolhatóak. Vallomásukban azt mondták, hogy D. Róbertné utasítására nem ütötték a pénztárgépeket, ugyanakkor a szakértő emlékeztetett, hogy ebben az ügyben egy komoly cégcsoportról beszélünk, amelynek szabályozott szervezeti hierarchiája (fölé-és alárendeltségek rendszere) van, melyben meg vannak határozva a vezetői munkakörök. Ezekhez a vezetői munkakörökhöz tartozik,- egyértelműen hozzárendelve- a döntési és utasítási jogkör. Ám mivel a negyedrendű vádlott a cégcsoportnál egyszerű alkalmazott volt (nincs tulajdoni része, nem volt ügyvezető vagy üzletvezető, sem könyvelő, sem pedig főkönyvelő), így döntési és utasítási jogköre sem lehetett.

Azt is nehéz elképzelni, hogy egy több mint húsz éve működő cégcsoporthoz D. Róbertné másfél évre odakerül, és az rögtön az ő utasításai alapján működik – hangsúlyozta a szakértő, aki szerint ez azért is valószínűtlen, mert egy ekkora cégcsoport szóbeli utasításokkal történő irányítása lehetetlen, azt csak írásosban rögzített utasításos rendszerrel lehet működtetni. Vajmi Zsuzsanna hozzátette, az az ellentmondás sem tűnt fel senkinek, hogy a negyedrendű vádlottat éppen azért alkalmazta Vizoviczki, hogy megakadályozza a lopásokat, ám az ellene terhelő vallomást tevő személyek lényegében lopásra történő utasítással vádolták meg, amikor azt állították, hogy arra kaptak tőle parancsot, hogy ne üssék a pénztárgépeket. Ez nonszensz, a józan ész szabályaival ellentétes – mondta az adószakértő, aki azt is érthetetlennek nevezte, hogy a készpénzkiadások ellenőrzését, az alkalmazottak céges pénzzel történő elszámoltatását végző nő több, a cégbirodalomhoz kötődő helyre a lábát sem tette be, ám az elsőfokú ítélet ezt figyelmen kívül hagyta.

Sehol sem tart Vizoviczki és a főrendőrök vesztegetési pere

Vizoviczki az adócsalási ügy mellett egy titkosított vesztegetési per érintettje is, melyet a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa tárgyal 2015 januárja óta. Emlékezetes, az éjszaka urának tartott Vizoviczki Lászlóés több magas beosztású főrendőrellen 2014 augusztusában emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF).A nyomozás még a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) titkos információgyűjtésen alapuló feljelentése után kezdődött 2012 februárjában, majd május végén fogták el az első gyanúsítottakat. A bűnszervezetben, vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés és más bűncselekmények miatt indult eljárásban huszonkét vádlott, köztük hét volt rendőrtiszt – öten vezető beosztású, volt rendőrfőtisztek –, volt tűzoltó százados, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőr főhadnagya, egy önkormányzati köztisztviselő és egy közegészségügyi felügyelő van. Az eljárás, noha már három éve tart, csigalassúsággal halad: ötven tárgyalási nap alatt nagyon kevés tanút hallgatott ki a bíróság, noha az ügyészség összesen 120 érintett személyes meghallgatását, valamint 90 tanúvallomás felolvasását indítványozta. A már kihallgatott tanúk közül Vizoviczki egykori jobbkezének, Varga Istvánnak a meghallgatása tartott a legtovább, már csak azért is, mert a vád jó része az ő vallomására épül, amely 1100 oldalt tesz ki. Emellett úgy értesültünk, Vizoviczki László is túl van egy nagyobb lélegzetű, hosszú órákig tartó vallomáson, de az üzletember az elhangzott tanúvallomásokra is hosszan reflektált. Az éjszaka császára felszólalásaiban tagadta a terhére rótt vádakat.

A szálak az Aranykéz utcai robbantásig érnek

Úgy tudjuk, az ügyben tanúvallomást tesz a több leszámolási ügy miatt jogerősen elítélt rettegett olajmaffiózó, Portik Tamás is. Értesüléseink szerint az Energol-vezér tanúmeghallgatása elengedhetetlen, mivel az egyik vádpont arról is szól, hogy a vesztegetési apanázs egy része Portik pénze volt. Portik a vád megértése szempontjából fontos tanúvallomást tehet majd, mivel információink szerint a vesztegetési ügy szálai egészen az Aranykéz utcai robbantásig (ebben a perben Vizoviczki terhelő vallomást tett az energolosra) nyúlnak vissza. Ezt az értesülésünket erősíti a Portik-ügyek egyik koronatanújának vallomása is, akit már meg is hallgatott a Debreceni Törvényszék. A volt bizalmas állította, hogy az olajszőkítésből mesés vagyonra szert tett energolos pénzelte pályafutása kezdetén Vizoviczkit, aki a tanú szerint a rendőri kapcsolatait is Portiknak köszönhette, hiszen azokat a hatósági embereket, akiket az éjszaka császárával együtt letartóztattak, majd eljárás alá vontak, az Energol-vezér mutatta be a diszkópápának. Vizoviczki azonban a mai napig tagadja, hogy köze lenne Portik Tamáshoz és állítja, nem az olajos pénzekből építette ki birodalmát. Ha ez valóban így van, az mindenesetre mégis érdekes egybeesés, hogy a Vizoviczki-birodalom azután kezdett el igazán terjeszkedni, hogy a Portik fémjelezte csapat Seres Zoltán 1999-es likvidálása után átvette a hatalmat az éjszakai életben.

Vezető kép: PS