Ügyvédje szerint Vizoviczki bizalmasa nem vett részt a több százmilliós adócsalásban

A perbeszédekkel folytatódott az éjszaka császárának nevezett vállalkozó, Vizoviczki László és társai pere hétfőn a Fővárosi Törvényszéken. A Központi Nyomozó Főügyészség ebben a büntetőügyben azt rója a rendőrök megvesztegetésével is vádolt Vizoviczki László terhére, hogy megkérdőjelezhetetlen vezetőként irányította az általa létrehozott bűnszervezetet, szórakozóhelyeinek minden egyes eltitkolt milliói hozzá kerültek, és annak felhasználásáról kizárólag az éjszaka egykori ura dönthetett. A vád szerint az elsőrendű vádlott folyamatos terjeszkedése eredményeként a 2000-es évek közepére több éjszakai szórakozóhelyen szerzett befolyást Budapesten, legális, illetve illegális eszközökkel átvette több mulató, illetve több, a Hajógyári-sziget területén található vendéglátóipari egység üzemeltetését. Az erőszakos, illetve egyéb úton megszerzett diszkók, bárok, mulatók a hatóság által vizsgált 2010 és 2012 közötti időszakban több száz milliós bevételre tettek szert, azonban Vizoviczki utasítására „megtévesztették” az adóhatóságot és a tényleges jövedelemnek csak egy részét vallották be.

Az ügyvéd gyengének tartja az ügyészség vádját

Az ügy negyedrendű vádlottjának védője hétfői perbeszédét azzal kezdte, hogy a vádiratalapját, és a költségvetési csalás irányába történő eljárás elrendelésének indokát a vesztegetés miatt indult nyomozás során lefoglalt „rajzok” képezik, ám azok egyáltalán nem nevezhetőek hitelesnek. Fürjes József állította, azokból általános forgalmi adót kiszámítani a jelenleg hatályos törvény szerint nem lehet. Hozzátette, ügyfelével kapcsolatban a nyomozati iratokból kiderül, hogy az ellene felhozott vád kizárólag a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) feljelentésére épül, amit ráadásul az ügyvéd szerint D. Róbertné vonatkozásában szintén semmilyen bizonyíték nem támasztott alá. Megjegyezte, hogy a vádhatóság a vádiratban tényként rögzítette, hogy Vizoviczki László fizikailag akadályozta, hogy több vádlott mellett ügyfele személyesen szerezhessen tudomást a könyvelésről. Felmerül a kérdés, hogyan vonhatják akkor felelősségre a vádlottakat olyan cselekményekért, amelyekről maga a vádhatóság állítja, hogy nem lehetett róla tudomásuk – mondta a védő a tárgyaláson.

Nem tartozott Vizoviczki bizalmi köréhez

Fürjes József kiemelte, a negyedrendű vádlott egyáltalán nem tartozott Vizoviczki 20-30 évvel ezelőtt kialakult bizalmi köréhez, és nem szerzett a „történelmi" időszakban „bűnös tapasztalatokat”, hiszen az eljárás megindulása előtt pusztán néhány hónapot dolgozott az éjszaka császárának, akivel valóban bizalmi volt a viszonya, de csak abban az értelemben, hogy Vizoviczkinek szüksége volt egy olyan munkatársra, aki becsületesen felderíti a "birodalmon" belüli lopásokat, csalásokat és visszaéléseket (azt, hogy az alkalmazottak meglopták Vizoviczkit, a Portik-ügyek koronatanúja is elmondta vallomásában). Éppen ezért súlyos konfliktusba került az ott dolgozókkal, azaz szinte az összes vádlottal – emelte ki az ügyvéd, megemlítve, hogy – a többiektől elkülönített - munkája olyannyira veszélyes volt, hogy a testi épségét is fenyegették, emiatt D. Róbertné testőrt kapott maga mellé. Fürjes József elmondta azt is, hogy „népszerűtlensége” és a többi vádlottal, valamint sok tanúval jelenleg is fennálló konfliktusa miatt született ügyfele ellen több terhelő vallomás is. Hangsúlyozta továbbá, hogy védence személyiségi jegyeit megismerve senki nem gondolhatja komolyan, hogy bármiben is együttműködött volna a többiekkel.

Nem látott bele a "boszorkánykonyha" működésébe

A védőbeszédben elhangzott, hogy bizonyítékok vannak arra nézve is, hogy a fentebb említett személyek összebeszéléssel, vallomások egyeztetésével, hazugságokkal próbálták a felelősséget a negyedrendű vádlottra „tolni”. Ezzel szemben az ügyvéd szerint védencének nem volt rálátása a gazdálkodás egészére, a pénzügyi folyamatokra és hogy „belelásson annak a boszorkánykonyhának a működésébe, ahol - a vádirat szerint - kifőzték az adóbevallás elemeit, sarokszámait”. Hozzátette: a vádban szereplő vendéglátó üzleteknek a felébe be sem tette a lábát.

Védence felmentését kérte

Fürjes József arra is kitért, hogy védence egyedül neveli súlyosan beteg gyermekét, akinek az állapota azután súlyosbodott, hogy D. Róbertnét teljesen indokolatlanul előzetes letartoztatásba helyezték. Az ügyvéd ezek után végképp érthetetlennek nevezte, hogy az ügyészség miért ragaszkodott ahhoz, hogy akkor, amikor már az összes vádlott szabadlábon volt, őt még sokáig házi őrizetben tartsák. Az ügyvéd állította, hogy a bizonyítékok mérlegelése alapján nem állapítható meg, hogy D. Róbertné részt vett az adócsalásban, valamint nem is támogatta azt. Mindezek miatt Fürjes József ügyfele felmentését kérte a Fővárosi Törvényszék Kósa Zsuzsanna vezette tanácsától.

Címlapfotó: PS