Merkel: szolidáris menekültügyi rendszert kell építeni az EU-ban

 Szolidáris menekültügyi rendszert kell kiépíteni az Európai Unióban, és a strukturális alapokból származó pénz elosztásánál figyelembe kell venni a menekültek befogadását – mondta Angela Merkel német kancellár csütörtökön a szövetségi parlamentben (Bundestag).

A pénteki informális uniós csúcson képviselendő német álláspontot ismertető beszédében hangsúlyozta, hogy a menekülésre késztető okok felszámolásáért folytatott küzdelem és az EU 14 ezer kilométeres külső határának hatékony védelme mellett egy olyan közös menekültügyi rendszerre is szükség van, amely „válságtűrő és végre szolidáris”, különös tekintettel a menekültek tagállamok közötti „méltányos elosztására”.

Ebben az ügyben jelentős előrelépést kell elérni júniusig

– mondta Angela Merkel. Arról is beszélt, hogy Nagy-Britannia távozása az EU-ból esély a 2021-ben kezdődő hétéves ciklusra szóló uniós költségvetés, az úgynevezett többéves pénzügyi keret alapelveinek átgondolására. Mint mondta, a strukturális támogatások elosztási szempontjaiban annak is tükröződnie kell, hogy sok régió és település elkötelezett a menekültek befogadása és integrációja iránt. Hangsúlyozta, hogy az uniós források több mint felét kitevő strukturális és beruházási alapok révén továbbra is valamennyi régiót támogatni kell, hogy megbirkózhassanak az előttük álló kihívásokkal. Ezt parancsolja a tagállamok közötti szolidaritás elve, amely azonban nem egyirányú utca.

Ez azt jelenti, hogy minden tagállam felelősséget visel az egész közösségért, és ennek a felelősségnek természetes módon része az EU alapját alkotó közös európai értékeink megőrzése

– mondta a német kancellár. Kifejtette, hogy egy modern EU-s költségvetést kell kialakítani, amely azokra a területekre összpontosít, amelyeken a közösségi támogatással többletérték keletkezik az egész EU számára.

Cselekvőképes, szolidáris és magabiztos EU-ra van szükség, ezért Európát ott kell megerősíteni, ahol az európai megoldások jobbak, mint a nemzeti vagy regionális megoldások. Erre példa a Frontex határ-, és partvédelmi szervezet, amelynek személyi állományát nagymértékben növelni kell

– mondta Angela Merkel. A migrációval kapcsolatban aláhúzta, hogy senki sem hagyja el a hazáját szívesen, ezért a menekülésre késztető okok elleni küzdelemnek arra kell irányulnia, hogy a háború, az üldöztetés vagy a kilátástalanság miatt kivándorló embereknek a hazájukban vagy legalább a hazájuk térségében nyíljék meg az élhető élet kilátása. Ezért dolgozik Németország például Nigerben, ahol a helyi kormánnyal együttműködve törekszik az embercsempészet felszámolására, valamint munka- és képzési lehetőségek megteremtésére, és ezért támogatja a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) „nagyon áldásos” munkáját.

Angela Merkel az EU gazdasági helyzetéről szólva rámutatott, hogy valamennyi tagállamban stabil a növekedés és kedvezőek a növekedési kilátások, a munkanélküliség pedig kilenc éve a legalacsonyabbra süllyedt. Mégis sok a tennivaló, legfőképpen arról kell gondoskodni, hogy az EU lépést tartson a világ más nagy térségeinek felemelkedésével, és hogy mindenki profitáljon a digitális átalakulásból. Ezért a gazdasági- és valutaunió szerkezetét is fejleszteni kell, a stabilitási és növekedési paktum előírásainak és annak az elvnek a tiszteletben tartása mellett, hogy annak kell ellenőriznie az államháztartási folyamatokat, aki felel az államadósság törlesztéséért. Az EU közös védelmi politikájáról hangsúlyozta, hogy a közösség védelmi képességének fejlesztését szolgáló, úgynevezett állandó strukturált együttműködés (PESCO) létrehozásáért folytatott évtizedes küzdelmek után el kell indítani az első konkrét projekteket. A közös külpolitikával kapcsolatban aláhúzta, hogy az EU csak a tagállamok egységes fellépésével tudja latba vetni súlyát a konfliktusok megoldásáért és a nemzetközi együttműködésért.

Az egység megteremtéséért sokat kell még dolgozni az Oroszországhoz és a Kínához fűződő viszonyt illetően és a regionális konfliktusok rendezésében is

– mondta Angela Merkel. A szíriai helyzetről szólva kijelentette, hogy Bassár el-Aszad elnök rendszere nem terroristák, hanem a saját lakossága ellen folytat háborút, és az EU-nak nagyobb szerepet kell betöltenie a külpolitikában, hogy hozzájárulhasson az ilyen mészárlások leállításához.

Forrás: MTI; fotó: Spiegel Online