Ha nem szálltak volna be a civil szervezetek az idei választási kampányba, talán sosem tudjuk meg, hogy egyik ikonikus zászlóshajójuk, a Transparency International olyan adatok alapján teszi közzé immár több mint két évtizede a Magyarországot rendszeresen lejárató jelentéseit, amelyeknek a jelek szerint semmilyen alapja sincs. A csütörtöki Nagy Leleplezés attól sem lett hitelesebb, hogy arra szakértőként szedték elő a Bajnai-kormány külügyminiszterét, aki az ősszel még a DK-MSZP miniszterelnök-jelöltje is volt néhány hír erejéig. A sértődött Balázs Péter szerint minden bajunkért ( vagy az ő bajáért) Orbán Viktor a felelős, de nincs probléma, mert az EU legalább rendszeresen megbüntet minket a vitáinkért. Újabb adalék az idei kampányban, hogy immár nem csak az ellenzéki, a választásokon induló politikusok akarják bebörtönözni az általuk fideszesnek vélt hivatalnokokat, hanem a magukat a politikától látszólag kényesen távol tartó civilek is.
Bravúros időzítéssel a magyarországi országgyűlési választások kampányának kezdete után röviddel tette nyilvánossá jelentését csütörtökön a Transparency International (TI). A szervezet adatai szerint hazánk az egy évvel ezelőtti állapothoz képest kilenc hellyel rosszabb helyezést ért el a korrupciós világranglistán, Európában pedig már csak Bulgáriát előzzük meg a szomorú statisztikánkkal. A TI a „Történelmi mélypontra süllyedt Magyarország korrupciós megítélése”, a szervezet szerint nem hatásvadász, hanem kifejezetten szakmai címmel hirdette meg budapesti sajtótájékoztatóját, amelyből – mint hamarosan kiderült – már a cím sem igaz. A TI vezetői vélhetőleg nem számítottak arra, hogy az egyik moderátornak felkért Stumpf András újságíró kritikai észrevételeket tesz az elhangzottakról, és talán az sem volt benne a pakliban, hogy az egyik szakmai vendég, Arató Krisztina, az ELTE társadalomkutatója is szerette volna megtudni, hogy a TI minek alapján állította össze a tanulmányát.
A TI jelentése egyebek mellett azt állítja, hogy Magyarország olyan államokkal van partiban a korrupció tekintetében, mint Szomália, és egyéb afrikai országok, de például lényegesen jobban teljesít nálunk Szingapúr, ahol pedig köztudottan egyetlen család jelenti magát az államot. A TI munkatársai Magyarországot azért látják rosszabb helyzetben a korábbi – elsősorban a balliberális kormányzás – éveihez képest, mert szerintük a közbeszerzések aránya a GDP-hez mérten jelentősen megemelkedett, az így szétosztott pénzek sorsa követhetetlen, kedvezményezettjeik szintén. A társadalmi nyilvánosságért küzdők másik nagy fájdalma, hogy az állam a tao-pénzek segítségével segíti elő a helyi sportegyesületek fennmaradását, újak létrehozását. A haladó gondolkodásúak megítélésében vélhetőleg nem kis súllyal esett latba a Stop Soros törvénycsomag, amely szerintük ellehetetleníti a hozzájuk hasonló civil szervezetek munkáját a jövőben.
A nagy megmondó, a TI nem tudja, milyen adatokból von le következtetéseket
Stumpf Andrásék a kutatás forrásait feszegető kérdésére egy sor köldöknéző halandzsa következett, amelyben azért ott volt a megoldás: a TI szakemberei úgy adtak közre egy Magyarországról szóló, súlyosa megállapításokat tartalmazó jelentést, hogy a témában gyakorlatilag nem kutattak semmit. Mint kiderült, a szervezet 1995 óta Berlinben született megállapításokra alapozza jelentéseit, és az sem tisztázott, hogy azok mögött kik állnak. A TI magyar vezetői a kérdésekre csak a magát már minden szinten lejáratott társaságot, a Freedom House-t tudták megemlíteni, a mentegetőzésükből azt sem lehetett kizárni, hogy az akár országok tucatjairól szóló súlyos kritikák mögött önjelölt, névtelen német „szakértők” állnak. Ha ez így van, akkor a helyzetet csak tetézi, hogy a TI jelentéseit komolyan vevő államok vezetői csaknem negyed évszázada úgy hozzák meg döntéseiket, hogy még a TI sem tudja, adatai honnan származnak. Kiderült az is, hogy a magyarországi, úgynevezett „korrupciós érzet” vizsgálatára még egy kisebb közvéleménykutatást sem tartottak, ami egy reprezentatív mintán azért árnyalhatta volna némiképp a képet.
Akinek kételyei támadtak az esemény elfogulatlanságáról, az megnyugodhat, a beszámoló egyik díszvendége, szakértője volt ugyanis Balázs Péter, a Bajnai-kormány külügymminisztere, a CEU tanára, aki szerint a TI fenti címadása még óvatosra is sikerült. Az ősszel még néhány hír erejéig a DK és az MSZP közös miniszterelnök-jelöltjeként emlegetett Balázs panelekből építkező szakértő értékelése (értsd: kampánybeszéde) Orbán Viktor családján keresztül vezette le az állam kirablását, Magyarország gyalázatos állapotát, a hazánk iránti bizalom megrendülését. A vátesz azért kicsit meg is nyugtatta az aggódókat, amikor a titkot felfedve elárulta, hogy nincs minden veszve, az Európai Unió elitje azért rendszeresen meg is bünteti Magyarországot a vitákért, ami nagyon helyes, és reméli, ez így is marad. Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója az eseményen mindenkit biztosított, hogy az, illetve a szervezete tevékenysége teljes mértékben politikamentes, majd a kormányzatra utalva hozzátette, hogy ezektől meg kell szabadulni, és az ügyészséggel, a legfőbb ügyésszel kell kezdeni.
Stumpf András igyekezett meggyőzni az egyre mérgesebb szakembereket, hogy egy-egy választási eredményért nem szabad a társadalmat hibáztatni, az emberek nem hóbortos értelmiségiek halandzsázása alapján döntik el, hogy kire fognak szavazni, hanem azt mérlegelik, hogy életüket, gyarapodásukat melyik politikai erő ígéretei alapján látják biztosítottnak. A hangsúlyozottan politikamentes civil választási kampánynyitó néhány résztvevőjét ez láthatólag nem nyugtatta meg, ürömükben némi öröm lehet, hogy a büfé választéka viszonylag jó volt. A Fidesz csütörtöki közleménye szerint a Soros által pénzelt Transparency International most is azt a két európai országot – Magyarországot és Bulgáriát – támadja, amelyek kerítést építettek az illegális migráció ellen.
Fotó: origo.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS