Fejlesztené a kormány a magyarok pénzügyi tudatosságát

A lakosság pénzügyi tudatosságát fejlesztő nemzeti stratégia első két éves cselekvési terve közigazgatási egyeztetésen van, várhatóan március közepén kerül a kormány elé, amint elfogadják, életbe is lép – jelentette be Hornung Ágnes (képünkön), a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügyekért felelős államtitkára hétfőn Budapesten, a Pénz7 programsorozat nyitó rendezvényén.

A kormány által tavaly elfogadott stratégia kiemelt célja a pénzügyi tudatosság fejlesztésének nemzeti alaptantervbe illesztése, a fogyasztók tudatossá tétele a pénzügyekben, többek között a hitelfelvétel, öngondoskodás terén – ismertette a rendezvényen Hornung Ágnes. Az államtitkár hozzátette, újdonság, hogy a stratégia hét évre szól ugyan, ám két éves cselekvési tervekre bontják. Az eredményeket rendszeresen mérik, és annak alapján határozzák meg a következő lépéseket.  A politikus kitért arra is, hogy a stratégia összefogás eredményeként született meg, a szaktárca koordinátori szerepet tölt be. Felállítottak egy munkacsoportot is, amely már megkezdte működését, folyamatosan fejleszti és figyelemmel kíséri a stratégiát. Elemeiről elmondta: szeretnék elérni, hogy mindenki számára elérhető legyen a bankszámla, felhívni a figyelmet a megfontolt hitelfelvételre és az öngondoskodásra, valamint a stratégia fontos része a készpénzhasználat csökkentése is. Az államtitkár bejelentette, hogy a Pénz7 program keretében elindítják a készpénzmentes iskola pilot projektet, amelyet a Deloitte-tal, a Mastercarddal és a Pénziránytű Alapítvánnyal együtt dolgoztak ki.

Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) oktatásért felelős államtitkára elmondta, idén ezerkétszáz iskola vállalta, hogy részt vesz a programban, ami több mint kétszázezer diákot érint, abban háromszázötven tanár működik közre, és több mint négyszázötven külső támogató segíti a diákokat abban, hogy eligazodjanak a pénzügyi világban, megismerkedhessenek olyan jelenségekkel, mint például a bitcoin-láz. A nemzeti alaptantervben fokozottan fogják megjeleníteni a pénzügyi világ eseményeit – mondta az államtitkár.  Lepsényi István, az NGM gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára arról beszélt, a pénzügyi és vállalkozói héten arra is szeretnék felkészíteni a diákokat, hogy az iskola befejezése után világosan lássák, nemcsak bérből és fizetésből lehet élni, hanem – nagyobb kockázattal és nagyobb eredménnyel – vállalkozásból is. Ha azonban az ehhez szükséges speciális tudás nincs meg, az a vállalkozás bukásához vezethet.  Ezzel kapcsolatban ismertette, hogy 2016-ban száztizennyolcezer új vállalkozás jött létre, száztízezer szűnt meg, és ötvenezerezer ment csődbe. A bukás oka a legtöbb esetben a pénzügyi ismeretek hiánya volt, harmaduknál a jogi ismeretek hiánya, a másik két okban a piaci és a vezetési ismeretek hiányát jelölte meg. Hangsúlyozta, csak a vállalkozások tíz-tizenöt százaléka megy csődbe elkerülhetetlen külső tényezők miatt, a többi a tudásának, felkészültségének hiányosságai miatt jut erre a sorsra.

Forrás: MTI. Fotó: Faktor.hu