A Magyar Honvédség a múlt értékeiből, a hagyományokra építve biztosítja közös biztonságunkat – hangoztatta a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára pénteken Budapesten, A Magyar haditengerészek az I. világháborúban című konferenciát megnyitó beszédében. Németh Szilárd közölte: egy ország önképe, egy nemzet önazonossága nagyban befolyásolja annak jövőjét, a kultúra, az értékek megtartásának képességét.
Márpedig a haditengerészet hagyományai beépültek nemzeti öntudatunkba, és “gazdagították azt az örökséget, amelyre a 21. században is szükségünk lesz
– fogalmazott az államtitkár.
Németh Szilárd kiemelte, hogy a tanácskozással a Magyar Honvédség – és egyben Európa – első gőzhajtású hadihajója vízre bocsátásának 170., valamint a Szent István csatahajó elsüllyesztésének 100. évfordulójára is emlékeznek, tisztelegve ezzel a magyar haditengerészek, különösen pedig azok előtt, akik hősi halált haltak.
A haditengerészetet a magyarság múltjának büszkeségeként említve az államtitkár megjegyezte: a fegyvernem dicsőségét a kommunisták azért hallgatták el, mert azt Horthy Miklós későbbi kormányzó vezette.
A Magyar Honvédség számára 170 éves története során az ország függetlensége, szuverenitása és biztonsága jelentett vezérlő elvet. A Magyar Honvédség ma is minden magyar ember szabadságának és biztonságának garanciája
– hangsúlyozta az államtitkár.
A Szent István csatahajó csúcsteljesítményeit megemlítve Németh Szilárd kijelentette, “bizakodással tölt el bennünket, hogy ezt a hadiipart újjá fogjuk tudni éleszteni”. A konferencián Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense elmondta: a haditengerészet sokkal egységesebb állománnyal érte meg az első világháború végét, mind az osztrák-magyar hadsereg többi egysége, de hajók alig maradtak.
Mint mondta, a kisantant-államokhoz került hajókat vagy nem adták vissza, vagy olyan állapotban szolgáltatták vissza, hogy a pénzhiány miatt csak lassan lehetett azokat felújítani, amikor pedig talpra állt a magyar gazdaság, a világgazdasági válság akadályozta a fejlesztéseket.
Mindennek dacára a fegyvernem a második világháborúban is becsülettel helytállt, még akkor is, ha a haditechnika fejlődése miatt jelentősége csökkent
– mutatott rá Kaiser Ferenc.
Daruka Norbert hadtörténész a fegyvernem második világháború utáni történetét felidézve kiemelte: 1945-ben szinte eszközök nélkül indult újra az élet.
Megjegyezte: épp a Jugoszláviával fennálló konfliktus volt az oka annak, hogy a negyvenes évek végétől ismét fejleszteni kezdték ezt a haderőnemet Magyarországon.
MTi; Fotó: Horváth péter Gyula/PS
Facebook
Twitter
YouTube
RSS