Az Alkotmánybíróság is elzavarta a lassan nyugdíjaskorú szegedi „diákvezetőt”

Érdemi vizsgálat nélkül elutasította az Alkotmánybíróság a napokban Török Márknak, a Szegedi Tudományegyetem hallgatói önkormányzatának (HÖK) volt elnökének indítványát. Török Márk nem bírta megemészteni, hogy a 2015-től hatályos jogszabályok szerint négy évnél tovább nem lehet a HÖK vezetője. Pedig ő több, mint 10 (azaz tíz) évig volt elnök, és nagyon élvezte. A jelek szerint cezaromániában szenvedő Török végül június végén mondott le nagy kegyesen a posztról, addigra már fű-fa-virág kérlelte őt, hogy távozzon.

Török Márk még akkor fordult bírósághoz, amikor a Szegedi Tudományegyetem rektora 2016-ban megsemmisítette az ő HÖK-elnökké választásáról szóló határozatot. Ám másodfokon is elhajtotta őt a bíróság, így Török Márk az Alkotmánybírósághoz (Ab) intézett beadványt. Abban azt kérte, hogy az Ab állapítsa meg a felsőoktatási törvény 2015-ös módosításának alaptörvény-ellenességét, és semmisítse azt meg. A sérelmezett szakasz szerint

a hallgatói önkormányzat tisztségviselője megbízatási ideje – valamennyi hallgatói önkormányzati tisztségének időtartamát egybeszámítva – legfeljebb négy év lehet.

Török viszont 2004 óta volt HÖK-ös, és 2007 óta (egy év megszakítással) vezette a szegedi szervezetet, tehát nemhogy a 4, hanem a 10 évet is túllépte. (És 2003 óta jár egyetemre!) Ám Török Márk nagyon hozzászokott a tisztséghez, megkedvelte az ezzel járó kiváltságokat, és a 40-hez közeledve sem érezte szükségét, hogy kiadja kezéből a hatalmat. (Egészen két héttel ezelőttig.) Török az Ab-nek írt beadványában a tanulás és tanítás alaptörvényben rögzített szabadságára és a művelődéshez való jogra is hivatkozott, bár az ő hatalommániájának ezekhez nem sok köze volt. Végül arra a következtetésre jutott, hogy a felsőoktatási törvény kifogásolt bekezdése

aránytalanul korlátozza a hallgatói jogokat, ugyanis a hallgató tisztségviselésre vonatkozó passzív választójogát négy évben maximálja, ugyanakkor ugyanezen hallgatónak a hallgatói jogviszonyából eredően négy év elteltét követően is ugyanolyan kötelezettségei vannak, jogai azonban csökkennek.

Szerinte ennek ésszerű indoka nem lelhető fel a 2015-ben módosított felsőoktatási törvényben, tehát az ő alapvető jogai súlyosan csorbát szenvednek. Jellemző, hogy Török Márk feminin hisztijére már a liberális sajtó is egyre kevésbé volt vevő, noha Török az elnöki poszthoz fűződő szerelmét – hogy nagyobb médiafelülethez jusson – összekötötte a felsőoktatás kritizálásával. Amire, ugye, a haladó sajtó egyéb esetekben rendkívül fogékony. (Lásd: az oktatás-egészségügy-korrupció „szentháromságát”.)

Neki az elnöki poszt jár

Egyébként a perpatvar már 2016-ban elkezdődött, amikor a Szegedi Tudományegyetem dékánjai (mind a tizenkettő) levélben kérték: távozzon végre a tisztségből, ne járassa le az egyetemet. Török Márk azonban nem az a típus, akit kibillent a járásából tizenkét dékán levele. Ő már akkor kijelentette, hogy a felsőoktatási törvény módosítása nem érvényes visszamenőleg, és ő minden további nélkül újraindulhat a tisztújításon. Török egy nyílt levelet is közzétett. Ebben felhívta az egyetem vezetőinek figyelmét, hogy fellépésük sérti a hallgatói önkormányzatok autonómiáját, stílusuk pedig egyenesen az ötvenhatos megtorlásokra emlékeztet… Mint fogalmazott:

Valószínűleg azért morcosak rám, mert fiatal korom óta benne vagyok az egyetem problémáinak felvetésé­ben, így azokat nem tudják a fiókba dugni.

Az Alkotmánybíróság egyébként végül azért söpörte le érdemi vizsgálat nélkül Török beadványát, mert a Kúrián még folyamatban van egy felülvizsgálati eljárás. Ám annak lezárulta után – ha az netalántán kedvezőtlen lenne az „örökös hök-elnök” számára – újabb alkotmányjogi panaszt lehet beadni. Biztosak lehetünk benne, hogy Török Márk nem fogja kihagyni ezt a pompás lehetőséget, mivel láthatóan nincs jobb dolga, mint pörlekedni.

Forrás: delmagyar.hu, Átlátszó. Vezető kép: Facebook