Az elfogadott jövő évi költségvetés középpontjában Magyarország biztonságának megőrzése, a gazdasági növekedés fenntartása, a családok támogatása és a teljes foglalkoztatás elérése, és az államadósság csökkentése áll – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a pénteki zárószavazás után tartott sajtótájékoztatón, az Országházban. Rámutatott, a magyar gazdaság kilátásai jók, a növekedés alapjai stabilak, de vannak válságra utaló jelek, ezért a tartalékok összegét a másfélszeresére, együttesen 360 milliárd forintra emelték.
A kormányzat jövőre 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel, 1,8 százalékos GDP-arányos hiánnyal és 2,7 százalékos inflációval számol az államadósság további mérséklése mellett – emelte ki Varga Mihály. Elmondta, az állam működése jövőre is nullszaldós lesz, a hiány a beruházásokból és a fejlesztésekből származik. A növekedést elősegítő beruházási programokra 4000 milliárd forint jut 2019-ben – közölte a pénzügyminiszter. Rámutatott, a magyar gazdaság kilátásai jók, a növekedés alapjai stabilak, de vannak válságra utaló jelek, ezért a tartalékok összegét a másfélszeresére, együttesen 360 milliárd forintra emelték.
A családok támogatására fordított pluszkiadások – az adókedvezményekkel együtt – elérik a 2000 milliárd forintot, míg az otthonteremtési programra az ideinél is jóval több, 242 milliárd forint jut
– mondta Varga Mihály. A pénzügyminiszter közölte: jövőre marad az Európában az egyik legalacsonyabb, 15 százalékos személyi jövedelemadó, valamint a 9 százalékos társasági adó, miközben folytatódnak az adócsökkentések, így újabb két százalékponttal, 19,5 százalékról 17,5 százalékra mérséklődhet a szociális hozzájárulási adó, ami több, mint 130 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál. Kifejtette: a szakpolitikai területek több forrásból gazdálkodhatnak a következő évben, ezen belül érdemes kiemelni az egészségügyet és az oktatást, ahol az államháztartás egészét tekintve 505 milliárddal, illetve 606 milliárd forinttal jut több forrás 2010-hez képest.
A közbiztonság megerősítésére és a honvédelemre 156 milliárd forinttal lesz több jövőre, mint az idén
– mondta a miniszter.
Fotó: Horváth Péter Gyula
A költségvetés központi alrendszerét tekintve az egészségügyre 101 milliárd forinttal, a szabadidőre és sportra 63 milliárd forinttal több jut jövőre, az önkormányzatok pedig 208 milliárd forinttal több pénzből gazdálkodhatnak
– tette hozzá. Jelezte, a családi adókedvezmény mértéke a kétgyermekesek esetében havi 40 ezer forintra nő, ami 20 milliárd forintot hagy mintegy 380 ezer családnál. Varga Mihály kiemelte, 2019-ben újabb 5 százalékkal nő a katonák és a rendvédelmi dolgozók fizetése, elérve ezzel az átlagosan 50 százalékos növekedést. Az egészségügyi szakdolgozók esetében – a 2016-ban indult többlépcsős béremelés részeként – 2019 novemberétől további 8 százalékos emelést hajt végre a kormány – mondta, jelezve, a jövő évi költségvetés fedezetet nyújt valamennyi, a korábbi években már megvalósult béremelési intézkedés továbbviteléhez is. Hozzáfűzte, a büdzsé megteremti a kormánytisztviselői és köztisztviselői bérrendezés lehetőségét is, ennek módjáról és mértékéről ősszel dönt a kormány. Kiemelte, a kormány – 2010-ben tett ígéretének megfelelően – 2011 és 2017 között átlagosan több, mint 26 százalékkal emelte a nyugdíjakat; 2019-ben szintén garantált a nyugdíjak értékállósága, miközben – a gazdaság teljesítményével összhangban – várhatóan ismét lesz nyugdíjprémium is.
Jelentős könnyítést jelent majd a nyugdíjasok számára a foglalkoztatásában, hogy az öregségi nyugdíj mellett dolgozók jövedelme után nem kell szociális hozzájárulási adót és járulékokat fizetni
– fűzte hozzá a miniszter.
Fotó: Horváth Péter Gyula
Kérdésre válaszolva Varga Mihály megerősítette: a kormánynak nincs árfolyamcélja.
A forint árfolyamának alakulása semleges a költségvetés folyamataira, ezért a forint utóbbi időben tapaszalt árfolyammozgása miatt nem kellett hozzányúlni a jövő évi büdzséhez
– hangsúlyozta. Egy másik kérdésre a miniszter elmondta: a cafeteriában történt változtatások az egyszerűsítést célozzák; egyébként több munkaadói szervezet is jelezte, hogy az eddigi rendszer túl bonyolult volt.
Az ellenzékre nem lehet számítani
Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a jövő évi költségvetés szavazásán újra kiderült, hogy “Magyarország védelmében az ellenzékre továbbra sem lehet számítani”. Pénteki közleményében kifejtette, a 2019-es költségvetés egyik legfontosabb célja Magyarország védelme és védelmi képességeinek erősítése. Az ellenzéki pártok többsége mégis elutasította ezt, a Demokratikus Koalíciótól (DK) kezdve a szocialistákon és a Jobbikon át az LMP-ig. Jelezte, még azok az ellenzéki képviselők is elutasították, akik rendszeresen a honvédségről “prédikálnak”: az MSZP-s Harangozó Tamás, a DK-s Vadai Ágnes és az LMP-s Demeter Márta. Megismételte, a jövő évi költségvetés az ideinél 85,5 milliárddal többet, 513 milliárd forintot biztosít honvédelemre. Így folytatódhat a katonák béremelése és a Magyar Honvédség fejlesztése, valamint a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program. Németh Szilárd azt írta, a kormánynak továbbra is a magyar emberek biztonsága az első, de az ország védelmi képességeinek erősítése, a nemzeti kötelezettség mellett teljesíti a NATO elvárásait is.
MTI; Fotó: PS/HPGY
Facebook
Twitter
YouTube
RSS