Az MSZMP-vagyon átjátszásának történetét két és fél évtizede kutató Dézsy Zoltán dokumentumfilm-rendező olyan, eddig eltitkolt okiratok birtokába jutott, amelyekből kiderül: 1989-ben a reformszocialista elvtársak átverték a régi vonalas kommunistákat – egyben az egész ország közvéleményét – és 28-an úgy alapították meg a mai MSZP-t, hogy azt teljesen törvénytelenül az MSZMP utódpártjaként definiálták, annektálva az állampárt megmaradt vagyonát. Németh Miklósnak és Vastagh Pálnak jutott a kulcsszerep a trükkben, de a közhiteles bírósági nyilvántartásból is hiányzó új bizonyítékok alapjaiban kérdőjelezik meg az MSZP létét és az elmúlt három évtizedes gazdálkodásának jogszerűségét. (PS)
DÉZSY ZOLTÁN DOKUMENTUMFILM-RENDEZŐ – PestiSrácok.hu
Augusztus végén felröppent a hír, az MSZP dobra ver ingatlanokat, hogy ezzel javítson sanyarú anyagi helyzetén. Nem sokkal később jött az elnöki reagálás. Tóth Bertalan MSZP-elnök felháborodottan tagadta az információt, bűncselekményt sejtve a körlevél megszületése körül és feljelentést helyezett kilátásba. Nem világos, hogy a pártelnök milyen ügyben fordulna a hatóságokhoz – csak nem az ellopott MSZMP-vagyon kapcsán? Ha igen, akkor segítünk!
A legfontosabb kérdés: hogyan került az MSZP-hez az MSZMP és az állam ingatlanvagyona? A közvéleménybe évtizedekig sulykolták, hogy az MSZMP 1989-ben megszűnt, átalakult, hogy az MSZP az utódpárt, a jogutód, s mint ilyen, automatikusan rendelkezik a valamikori állampárt vagyonával. Ez akkor lenne lehetséges, ha az 1956-ban alakult, Kádár-féle MSZMP megszűnt volna – de nem, az Magyar Munkáspárt néven a mai napig folyamatosan működik, büszke szegénységben.
Ne bántsatok sok százezer reménnyel teli MSZMP-tagot – üzeni egy csalódott párttag a Magyar Szocialista Munkáspárt XIV., 1989. október 7-i kongresszusának bejáratánál, ám a pártvagyonra és a hatalomra szemet vető MSZP-alapítókat ez nem tudta meghatni – MTI Fotó: E. Várkonyi Péter
Vajon kettévált vagy jogutódlással megszűnt volna az MSZMP azon a bizonyos XIV. kongresszuson? Nem, ilyen döntések nem születettek. Valójában az MSZMP 1989. októberi kongresszusa – a hiedelemmel ellentétben – arról határozott, hogy elfogadja a kongresszus elé tárt „Állásfoglalás a párt jellegéről” címet viselő dokumentumot. A dokumentumról történt szavazás eredményének ismertetése után jegyzőkönyv rögzíti azt a levezető elnöki kijelentést hogy „Ezzel a kongresszus kimondta a Magyar Szocialista Párt megalakulását”. Punktum. Ez azonban 1989-ben már csak blöffnek volt jó, ugyanis bármely párt dekrétummal való megalapítását a hatályos törvény nem tette lehetővé, mint ahogy az MSZMP-MSZP jogutódlást sem.
Ennek megértéséhez és alátámasztásához nézzük, mit mond a törvény! A szavazás időpontjában még nem volt hatályban a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény (1989. évi XXXIII.), csak az egyesülési jogról szóló törvény (1989. évi II.). Tehát az előbbi még nem volt alkalmazható, míg az utóbbi pedig kizárta a jogutódlást. Ez a kongresszusi kinyilatkoztatásos diktatórikus időkben volt szokásos, ám a készülődő demokráciában már nem keletkeztetett semmilyen jogot – pláne vagyonátruházást.
Kulcskérdés tehát: kik alapították az MSZP-t?
Magánszemélyek! Magyarországon párt (így annak kongresszusa sem!) nem alapíthat pártot, csakis magánszemélyek. A vagyont pedig csakúgy, mint vállalkozásoknál, a tagoknak kell összeadni és a szervezet rendelkezésére bocsátani. De kik rendelkeztek az MSZMP és az állam vagyonával – sajátként?
A közhiteles nyilvántartás szemérmesen kezeli az MSZP alapítóinak listáját, nekünk azonban sikerült megszerezni a dátum és tanúk nélküli (!) magánokiratokat. Ezek szerint 28 magánszemély alapította Magyar Szocialista Pártot, melynek bejegyzési kérelmét 1989. november 16-án nyújtották be dr. Vastagh Pál aláírásával. A törvény kötelező rendelkezése alapján ugyanakkor a kérelmet Nyers Rezső MSZP-elnöknek kellett volna benyújtania… Vajon miért nem adta a nevét a veterán pártfunkcionárius? Később lesz erre is válaszunk. Véletlen vagy sem, mindenesetre a súlyos hiányosságok elkerülték a bírák figyelmét? Az új pártot öt nappal később, 1989. november 21-én a bíróság nyilvántartásba vette.
Itt a mindent eldöntő, 29 éve titkolt névsor!
Az Magyar Szocialista Párt nevű új szervezetet tehát dr. Vass Csaba, dr. Vastagh Pál, Vitányi Iván, Szántai Sárközi Ambrus, Balogh Sándor, dr. Eötvös Pál, dr. Hoch Róbert, dr.Krausz Tamás, Boros László, Fábry Béla, Géczi József, Hámori Csaba, Horn Gyula, dr. Katona Béla, Kárászné dr. Rácz Lídia, Kósa Ferenc, Kovács Jenő, Kőrösfői László, dr. Lakos László, Mádlné dr. Maár Ilona, Menyhárt Lajos, Nagy Imre, Németh Miklós, Nyers Rezső, Pál László, Pozsgay Imre, Szabó György és Szili Sándor alapította.. Ők huszonnyolcan!
Az 1989. október 7-i XIV. MSZMP kongresszuson a beavatatlan többség éppen megszavazza az átalakulást. Az első sorban a beavatottak és cinkosok, köztük (balról) Barabás János ideológiai KB-titkár, Fejti György KB-titkár, Kovács Jenő, az MSZMP pártszervező titkára, Pozsgay Imre államminiszter és Németh Miklós miniszterelnök ülnek. MTI Fotó: E. Várkonyi Péter
Vagyis: a Magyar Szocialista Párt egy 1989-ben frissen gründolt alakulat, nem jogutód vagy utódpárt! Hogy került akkor hozzá az állampárt vagyona? Ma úgy mondanánk: trükkök százaival… Ravasz és profi akciók sorozatával csapták be a közvéleményt és a hivatalos szerveket. A megtévesztő bejegyzési kérelemben az olvasható:„… kérjük a tisztelt Bíróságot, hogy a Magyar Szocialista Pártot a törvényes feltételek meglétére tekintettel – az MSZMP jogutódjaként – vegye nyilvántartásba”. Közben az alapító 28-ak pontosan tudták, hogy vadonatúj pártot alapítottak. Ennél sokkal több aktivista, párttag és közreműködő serénykedett a szekérről letaszított ortodox elvtársak (és az állampolgárok) kisemmizésén. Mindezt erős közéleti hátszéllel tehették, hiszen az ország többsége az MSZMP eltűnését óhajtotta. Ne feledjük, javában zajlott már a négyigenes kampány, melynek harmadik pontja épp az állampárt elszámoltatásáról szólt. Arról a vagyonról, melyet a szocialista elvtársak magukénak gondoltak és magukévá is tettek. Nyilván a nép érdekében.
Az 1989. január 24-én hatályba lépett egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (Etv.) kimondja
3. § (3) Politikai pártnak és szakszervezetnek csak magánszemélyek lehetnek a tagjai.
(4) A társadalmi szervezet alapításához az szükséges, hogy legalább tíz alapító tag a szervezet megalakítását kimondja, alapszabályát megállapítsa, ügyintéző és képviseleti szerveit megválassza.
4. § (1) A társadalmi szervezet megalakulását követően kérni kell annak bírósági nyilvántartásba vételét. A társadalmi szervezet nyilvántartásba vétele nem tagadható meg, ha alapítói az e törvényben előírt feltételeknek eleget tettek. A társadalmi szervezet a nyilvántartásba vétellel válik jogi személlyé.
15. § (1) A társadalmi szervezetet a székhelye szerint illetékes megyei bíróság, illetőleg a Fővárosi Bíróság (a továbbiakban együtt: bíróság) veszi nyilvántartásba.
(2) A nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet a társadalmi szervezet képviseletére jogosult személy nyújtja be. A kérelemhez csatolni kell az alapszabályt és az alakuló gyűlés jegyzőkönyvét.
A társadalmi szervezet megszűnése
20. § A társadalmi szervezet megszűnik feloszlással, más társadalmi szervezettel való egyesüléssel, feloszlatással, illetőleg megszűnésének megállapításával.
A XIV. MSZMP kongresszus határozata egy jogi személy határozata csupán, így nem felel meg az Etv. fenti, a 3. § (4) bekezdése szerint kötelező törvényi előírásnak (legalább tíz alapító tag). Az sem vitás, hogy az MSZP megalakulása kimondásaként beállított, csalárd módon felhasznált 1989. október 7-i MSZMP kongresszusi határozat nem felel meg az Etv. 3. § (4) bekezdése szerint kötelező törvényi előírásnak sem, mivel a bírósághoz benyújtott iratok azt bizonyítják, hogy az állampárt kongresszusán nem került sor az MSZP alapszabályának megállapítására, ügyintéző és képviseleti szerveinek megválasztására. Az sem kérdés, hogy a kongresszuson nem döntöttek az MSZMP megszűnéséről, pláne nem átalakulásáról.
Nem kis tétről volt/van szó! Az MSZMP vagyonát akkor jóval több mint 8 milliárdra taksálták. Békesi László szocialista politikus egy interjúban arról beszélt, hogy az 1989-es becslés lényegesen alulértékelt….
Megy a vagyon vándorútra…
Ma már tudjuk, hogy a beavatottak – a fiatal pártfunkcionáriusok, technokraták és köreik – előre készültek a változásra. Németh Miklós miniszterelnök kormányzása alatt születtek azok a törvények, amelyek a nomenklatúra gazdasági hatalmát megalapozták. A vállalatvezetők például olyan felhatalmazást kaptak, hogy szabadon rendelkezhettek a vállalati vagyonnal. De mi lett a állampárt vagyonával? A PestiSrácok.hu A hálózat című rovatának több cikke is idézi a dokumentumokat, ami szerint az MSZMP Politikai Bizottsága éveken át készült a belügyes dokumentumokban csak “modellváltásként” emlegetett rendszerváltásra. Arról is írtunk, hogy az MSZMP ingatlanvagyonának jó része már az MSZP-nek való átjátszás folyamatában magánkézbe került.
De Németh Miklós – az MSZP egyik alapítója is tudott valamit… Már 1988-ban hatályon kívül helyezte azt a 3339/1977-es minisztertanácsi határozatot, mely az MSZMP tulajdonaként nyilvántartott ingatlanvagyont az állam tulajdonába adta. Hopp, egy tollvonás, és a 3316/1988-as határozattal az MSZMP térítésmentesen visszakapta ingatlanait! Figyelem: mindezt a rendszerváltás előtt egy évvel. Nem történt más, mint feltőkésítették a kommunista pártot.
Fél évvel az első szabad választás előtt Németh Miklós miniszterelnök a 1133/1989-es minisztertanácsi határozatban „tudomásul veszi, hogy a Magyar Szocialista Párt programnyilatkozata alapján “az MSZP Elnöksége megtette a lépéseket a kezelésében lévő, a magyar állam tulajdonában álló ingatlanok kezelési jogának rendezése ügyében”. Vagyis Németh Miklós megadóan elfogadta saját pártja nyilatkozatát. Abszurd, hogy a minisztertanácsi határozat időpontjában – 1989.október 29-én- jogilag az MSZP még nem is létezett. Ebből az következik, hogy az állam tulajdonában álló ingatlanokon az MSZP-nek kezelői joga sem lehetett… Mint tudjuk, a párt bejegyzési kérelmét csak hetekkel később, november 16-án nyújtották be és csak november 21-én jegyezték be. Hivatalosan tehát ez a nap az MSZP születésnapja. Happy Birthday!
A reformszocik kisemmizték a retrográd kommunistákat
Vajon az új párt bejegyzési kérelmét miért nem az elnök, hanem dr. Vastagh Pál nyújtotta be? Mintha Nyers Rezső nem akarta volna vállalni a lebukás kockázatát – ja kérem, a mozgalmár rutinja… Mi van akkor, ha a bíróság alaposan megvizsgálja a dokumentumokat? Elvenni más ingatlanait, átverni az országot… Kockázatos volt, hogy nemcsak tartalmilag, hanem alakilag is hiányos volt a benyújtott kérelem. Ha nem lett volna elnéző a bíróság, így be sem jegyezhették volna az új pártot. Nem kérdés, hogy a 28 alapító nyilatkozata alá azért nem írtak dátumot és tanúkat, mert noha az alapítók bármennyire is fű alatt készítették elő az új pártot, nem lehettek biztosak abban, mi történik majd az MSZMP XIV. kongresszusán. Mi lesz, ha a retrográd kommunisták nem hagyják magukat kisemmizni? Ne feledjük azt sem, hogy sokan valós fenyegetésnek tartották az állampárt fegyveres rohamcsapatát, a munkásőrséget.
A palánkon átvágott MSZMP-tagok később kettő “valódi” XIV. pártkongresszust is megszerveztek. Itt 1990. január 27-én Thürmer Gyula, az MSZMP (később Magyar Munkáspárt) elnöke beszél, mögötte Koi Tibor KB-tag és Marosán György tiszteletbeli KB-tag. De Marosán, Grósz Károly és Berecz János, illetve közvetőik már 1989. december 17-én is összeültek a valódi MSZMP “valódi XIV. kongresszusának “első szakaszára.” A rendszerváltáskor a nómenklatúra kollaboránsaiként tevékenykedő médiamunkások aztán hamar elterelték a figyelmet az MSZP átalakulása körüli “problémákról.” MTI Fotó: Földi Imre
Mint azt a történések igazolták, a félelmek alaptalannak bizonyultak. A hoppon maradt régi elvtársak béna kacsaként viselkedtek. Innentől kezdve ment minden mint a karikacsapás. Az MSZP szépen benyújtotta a bíróságra egy másik párt (tudjuk: az MSZMP) vagyonmérlegét, és kiváló anyagi kondíciókkal, vastagon kibélelve vághatott neki az 1990-es választásoknak.
A többit tudjuk…
Két hete várjuk az MSZP válaszát…
dr. Tóth Bertalan elnök úrnak (MSZP)
Tisztelt Elnök Úr!
Filmesként, televíziós újságíróként sokat foglalkoztam a rendszerváltással, amely ma is érdekel. Anno minden fontos eseményénél ott voltam, így az MSZMP XIV. kongresszusa utáni sajtótájékoztatón is, ahol bejelentették az MSZP megalakulását.
Most ez a téma foglalkoztat. Filmemhez gyűjtök anyagot, de az előkészítés során publikálni is
szoktam a tényfeltárás eredményeit – jelen esetben a neten, a pestisracok.hu-n. Kérem, segítsen válaszaival a tisztánlátásban.
– Szeretnék hozzáférni az MSZP megalakulásának alap-dokumentumaihoz. Hol olvashatok erről hiteles beszámolókat? Honlapjukon a kezdetekről kevés az információ, a korabeli tudósítások pedig felületesek, sok adat pedig ellentmondásos.
– Napra pontosan mikor alakult meg pártja, amelynek Ön mai elnöke?
– Kik az MSZP alapítói?
– Miért nem az MSZP első elnöke nyújtotta be a párt bejegyzési okiratait?
– Rendelkezik-e az MSZP a Párttörténeti Intézet 1948-as alapítóokiratával ? Nem a Politikatörténeti Intézetével…
– Hogyan került az MSZMP ingó- és ingatlanvagyona az MSZP-hez?
– Az MSZP jogutódja-e az MSZMP-nek vagy sem?
Tisztelettel:
Dézsy Zoltán
Facebook
Twitter
YouTube
RSS