Nem szokványos jelenség a férfiak és az apák jogaiért, a hátrányos megkülönböztetésük ellen demonstráló szervezet, amelyek közül négy is képviseltette magát szerdán az Emberi Erőforrások Minisztériumánál, ahol nyílt levelet adtak át a minisztérium képviselőjének. Véget érni látszik az az idő, amikor kizárólag a „civil” szektorból finanszírozott, különböző feminista szervezetek diktálnak egyes társadalmi ügyek szabályozásánál.
A közelmúltban új férfijogi szervezetek alakultak a meglévő egy-kettő mellé, és immár közösen lépnek fel a férfiakat sújtó jogi gyakorlatok felszámolásáért. Szerdán a Valódi Egyenlőségért Civil Társaság, a Férfihang Civil Társaság, az Elvált Apák Érdekvédelmi Egyesülete és az Apaszív Egyesület közösen hívta fel a figyelmet a rendszerszintű problémákra. Az említett szervezetek egy ideje már nyílt levelekkel bombázzák az Emmi család- és ifjúságügyi államtitkárságát a magánéleti tragédiákat okozó jogsérelmeik felszámolásáért. A szociális és munkaügyi sérelmeik mellett a legsürgetőbbnek a válásokkal kapcsolatos gyámügyi és bírósági gyakorlat, sőt, igazságügyi szabályozás rendbetételét tartják, hogy ne lehessen a férfiakat megfosztani a gyereküktől és kisemmizni egy-egy tetszés szerint beadott és véghezvitt válás útján.
Elszakítják a gyerekeket az apjuktól
A Valódi Egyenlőséget által kezdeményezett szerdai demonstráción Toplak Zoltán, a szervezet elnöke fogalmazott meg több megdöbbentő tényt, amelyeket júliusi nyílt levelükben a család- és ifjúságügyi államtitkársággal is tudattak. Szinte hihetetlen, de a 40 év alatti magyar férfiak jóformán nem is tudják, mi az apaság, 70 százalékuknak nincs gyereke, és nagy részüknek feltehetően már nem is lesz. Toplak Zoltán teljesen alaptalan szakértői véleményekre alapozott, igazságtalan ítéletekről, sőt, korrupciógyanúról számolt be, amikor arról beszélt, hogy mi mindent kell átélniük az elvált apáknak a magyar igazságszolgáltatás berkein belül.
Talán nincs hitelesebb tanúság annál, mint amikor egy olyan apa mondja, hogy apának lenni megéri, akitől elvették a gyerekét, kéthetente 800 kilométert utazik, hogy láthassa, és eközben állandó küzdelemben van, hogy a láthatást egyáltalán megkapja. Elképesztő, hogy a szeretet gyakorlásáért kell kíméletlen harcokat vívni, ráadásul van, hogy a gyámhivatallal, amely sok esetben semmit nem tesz az elmaradt láthatások pótlásáért. Nagyon nagy fájdalom és kín egy apának az, ha hosszú ideig, akár egy évig eltiltják a gyerekétől, és nem láthatja
– foglalta össze a férfiakat érő jogsérelmek egy kicsi, de alighanem legfontosabb szeletét. Azt is furcsának nevezte, hogy amíg az apa házasságban él, addig elfogadott, hogy gyakorolhatja az apasággal kapcsolatos jogait, a válás után viszont hirtelen szakértővel kell bizonyítania, hogy tényleg alkalmas rá.
Egy válás mit változtat meg ezen? Ha az anya esetében változatlan a helyzet, akkor az apa alkalmassága és jogai miért kérdőjeleződnek meg?
– tette fel a költő kérdéseket a magyar bírósági gyakorlattal kapcsolatban.
A szülő-gyermek viszony a legszorosabb alapja az emberi kapcsolatoknak, örökké fennmaradó szinergia. Ha azonban a szülők elválnak, házassági vagy élettársi életközösségük megszűnik, akkor a gyermekre ma Magyarországon koncepciós, rendszer-szintű elapátlanítás vár, az apát pedig gyakorlatilag egy távoli ismerős minőségébe kényszeríti a rendszer.
Ezt már a mostani rendezvényen szintén megjelent Apaszív Egyesület alelnöke nyilatkozta két hónapja.
fotó: Horváth Péter Gyula / PestiSrácok.hu
Hátrányból indulnak az egyik szülőjüktől elszakított gyerekek
A demonstráció után az Elvált Apák Érdekvédelmi Egyesületének elnöke adta át szervezetük levelét az Emmi képviselőjének, amelyhez a többi szervezet is csatlakozott. Ebben több konkrét jogi intézkedést kérnek az anomáliák megszüntetése végett. Magyarországon az elvált szülők gyermekének váltott elhelyezését a bíróság rendszerint akkor sem ítéli meg, ha lenne rá lehetőség. A levélben idéznek egy 2015-ben közzétett EU-s felmérést, amely szerint a teljes családban felnövő gyerekek a legkiegyensúlyozottabbak, ám ha erre nincs mód, a váltott elhelyezésben nevelt gyerekek jóval kisebb stresszterhelést szenvednek el, mint az egyik szülőjüktől – rendszerint az apjuktól – elszakítottak. Utóbbi esetekben nemcsak az apát fosztják meg gyermekétől, hanem a gyerek apjához való joga is csorbul, és az így felnövő gyerekek esetében sokkal gyakoribbak a deviáns magatartási elemek, a pártalálási gondok, a viharos családi és kapcsolattartási konfliktusok, de még a munkahelyi beilleszkedési gondok is. Így hátrányos helyzetből indulnak az életbe.
Aki gyermeket vállal, attól elvárható, hogy a sérelmeit félretéve, a gyermekei sorsát tartsa szem előtt, és akkor is együttműködjön a másik szülővel, ha a házasságuk vagy élettársi kapcsolatuk felbomlott
– hívja fel a figyelmet az Elvált Apák Érdekvédelmi Egyesülete.
A szervezet a szakmai garanciák hiánya miatt kezdeményezi a pszichológiai vizsgálatok elveinek felülvizsgálatát, ugyanis ezek a vizsgálatok indokolatlanul befolyásolják a szülői felügyeletről szóló pereket. Egyúttal vizsgálatot kezdeményeznek a gyámhivatali ügyintézési határidők betartásának ellenőrzésére. Hiába ad ugyanis 10000 forintot a határidő túllépése miatt a hivatal, ez aligha nyújt vigaszt a gyereknek és az apjának, akik a késlekedés miatt akár hosszú hónapokig sem láthatják egymást. Azt is szeretné az Elvált Apák Érdekvédelmi Egyesülete, hogy a kapcsolattartás szabályozása és felülvizsgálata, valamint végrehajtása az ezekre képtelen gyámhivatalok kezéből kerüljön át a bírósághoz, és a rendőrségnek is legyen végrehajtási joga.
A Férfihang Civil Társaság ugyancsak átadott egy, a miniszterelnöknek és a családügyi államtitkárnak címzett nyílt levelet. A hosszú írásban sok egyéb probléma mellett arra is rávilágítanak, hogy nem csupán a gyerekláthatás szabályozása terén van intézményes gubanc.
[…] a válóperek 71 százalékát a nők kezdeményezik. Ebből is arra a következtetésre juthatunk, hogy a jogrendszer és a jogalkalmazási gyakorlat sokkal inkább ösztönzi válásra, a családi élet felbontására a nőket, mint a férfiakat
– olvasható a levélben, amely a férfiakat érő jogsérelmek mellett figyelmeztet, hogy a válás a létbiztonság megszűnésével is fenyegeti a férfiakat, akik így érthető módon ódzkodnak a házasságtól, és sokuk inkább „kivonul a társadalomból”, betöltetlenül hagyva a férfi- és az apaszerepet is.
Szujó Flórián, a Valódi Egyenlőségért Civil Társaság alelnöke (fotó: Horváth Péter Gyula / PestiSrácok.hu)
A legférfiasabb életfeladat
Toplak Zoltán, a Valódi Egyenlőséget elnöke felajánlotta a demonstráción az együttműködést a kormány illetékes szerveinek. Mint mondta, pozitív fejleménynek tartják a magyar kormány kiemelt családpolitikáját, amellyel szeretnének együttműködni akár az apaság és a nagyapaság szépségeire rámutató kampány, akár a férfiak joghátrányainak felszámolása terén. A szervezet álláspontja szerint ugyanis az apából, anyából és minél több gyermekből álló teljes családok jelentenék a demográfiai válság elképzelhető legjobb megoldását.
Már 50 százalék fölött van a válások aránya Magyarországon. A gyerekeimnek azt kell mondanom, hogy ha felnőnek, talán ők is elvált apaként fogják nevelni a gyerekeiket. Mégis arra biztatom őket, hogy legyenek bátrak, vállaljanak gyereket, bízzanak abban, hogy most már itt vagyunk mi is, férfi- és apajogi aktivisták, és segítünk nekik. Segítünk abban, hogy az élet egyik legférfiasabb feladatát beteljesítve gyakorló apák lehessenek, mert meggyőződésünk, hogy a magyar férfiak apák, gyakorló apák akarnak lenni
– jelentette ki.
Kezdő civilek, de legalább valóban azok
Nincsenek könnyű helyzetben az aktivizálódó férfijogi szervezetek, a valódi civilség minden nyűge látszik a tevékenységükön:
- Nem élnek meg a belőle, ingyen csinálják, sőt a saját pénzüket teszik bele.
- Nem érnek rá bármelyik hétköznap délelőttjén felvonulni az Országház elé akciózni, mert olyankor a munkahelyükön vannak és dolgoznak.
- Nem előjogokat követelnek agresszíven, hanem egyenlő, illetve arányos jogi körülményeket.
- Nem rendelkeznek tapasztalattal a nyilvános panaszkodás és a hangulatkeltés terén.
A nyakukba vett feladatot viszont láthatóan senki más nem végzi el helyettük a főállású civilek közül, így rájuk marad, hogy munka mellett és után a férfiak és az elvált apák ügyét is képviseljék.
Az Emmi munkatársától megkérdeztük a levelek átvétele után, hogy mi az ilyenkor szokásos ügymenet, és mennyi idő múlva kaphatnak választ a férfijogi szervezetek. Megtudtuk, hogy az államtitkárságnak harminc napja van a válaszadásra, azonban a szervezetek által kifogásolt dolgoknak a családügyi mellett szociális és igazságügyi vonzataik is vannak, így az államtitkárságok közti egyeztetések miatt vélhetően több időre lesz szükség, de legrosszabb esetben is két-három hónapon belül érdemi választ kellene kézhez kapniuk az érintett szervezeteknek.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS