A lakás-takarékpénztárak nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, nem szolgálták eredményesen az otthonteremtési célokat – állította a fideszes Bánki Erik. A fideszes képviselő keddi felszólalásában nehezményezte, hogy az érintettek csak a megtakarítások egynegyedét fordították lakásvásárlásra, és az adófizetőknek is rendkívül költséges volt ez a támogatási forma.
Bánki Erik, a lakás-takarékpénztárakról szóló törvény módosítását előterjesztő képviselő a javaslat összevont vitájában közölte, a Fidesz- és a KDNP-frakció képviselői régóta dolgoznak azon, hogy minél több módon támogassák a magyar családok boldogulását, otthonhoz jutását.
A Fidesz-KDNP-nek egyetlen cél elfogadható, hogy minden magyar család belátható időn belül otthonhoz jusson
– tette hozzá. Felidézte, az 1996-ban, a szocialista kormány idején bevezetett lakástakarékoknak az volt a célja, hogy ösztönözzék a lakáscélú megtakarításokat, elősegítsék a lakásvagyon-állomány értékmegőrzését, valamint megteremtsék a lakás-előtakarékosság zárt rendszerét állami támogatással.
Azt állította, tapasztalataik szerint
a lakástakarékok nem szolgálták eredményesen az otthonteremtési célokat, mi több, a négy, lakás-takarékpénztári szolgáltatást nyújtó cég az állami támogatás egy részén 2010 óta 60 milliárd forint extraprofitot tett zsebre.
Úgy vélte, a pénztárak jelentős, 20 és 60 ezer forint közötti szerződéskötési díjat és az átlagnál jóval magasabb folyószámlavezetési díjat kértek el. Állítása szerint az érintettek csak a megtakarítások egynegyedét fordították lakásvásárlásra, és az adófizetőknek is rendkívül költséges volt ez a támogatási forma. Mint kifejtette,
az állam 70 milliárd forint állami támogatást biztosított erre a konstrukcióra. Az öngondoskodási megtakarítási lehetőségek között ez a 70 milliárd forint az össztámogatások háromnegyedét tette ki, míg a megtakarítások mértéke a lakás-takarékpénztáraknál alig érte el az egyharmadot.
A fideszes képviselő szerint a családi otthonteremtési rendszer hatékonyabb, annak révén 90 ezer család 250 milliárd forintnyi támogatást vehetett igénybe. Hozzátette, a csok bizonyított az elmúlt években; 2018 első félévében több, mint 6500 új lakás épült, ez 30 százalékkal meghaladta 2017 azonos időszakának adatait. Bánki Erik közölte, felmenő rendszerben szüntetik meg az lakástakarékok állami támogatását.
A megkötött szerződések érvényben maradnak
– hangsúlyozta. Vitatta azt az állítást, hogy a törvénymódosítás után megszűnnek a lakás-takarékpénztárak. Szerinte ez a rendszer a későbbiekben is fennmarad, csak az állami támogatást vonják meg. Indoklásként elmondta, az előző évek megtakarításait nézve azt lehet látni, hogy ha az állami támogatást nem számítják, akkor veszteséges vagy nullás gazdálkodást folytattak a pénztárak. Nem voltak arra ösztönözve, hogy ezekből a megtakarításokból valódi hasznot kovácsoljanak – fogalmazott. A kormánypárti politikus a lakástakarékok fennmaradását ahhoz kötötte, hogy ott megfelelő és alkalmas emberek dolgoznak-e, akik képesek arra, hogy az adott piaci körülmények között és kamatkörnyezetben érdemi megtérülést hozó befektetéseket tesznek. Bánki Erik előremutatónak értékelte a törvényjavaslatot, mert az egy nem kellő hatékonysággal működő rendszertől vonja meg az állami támogatást.
Az így keletkező megtakarításokat is otthonteremtésre fordítják, a családi otthonteremtési rendszer esetleges kibővítésével, amin egyébként is dolgozik a kormány
– tette hozzá.
Elmondta, azt várják, hogy emellett olyan új programok indulnak, amelyek azoknak is lehetővé teszik a lakásvásárlást, akik eddig nem tudták a támogatást igénybe venni.
Forrás/fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS