A jelentések egyöntetűen arról számolnak be, hogy nagyjából 70 ezer migráns van jelen a balkáni útvonalon, akik Magyarország felé tartanak – jelentette ki Gulyás Gergely. A kancelláriaminiszter a csütörtöki Kormányinfón hozzátette, a tél közeledtével erősödő migrációs nyomás nem közvetlen, de közeli fenyegetést jelent, ezért Magyarország megerősíti déli határőrizetét. Arról is beszélt, az Erdély Romániához csatolását méltató Jean-Claude Juncker nem vette figyelembe, hogy ami Romániának győzelem, az Magyarországnak és különösen az erdélyi magyarságnak vereség. Megjegyezte, ennek belátására Gulyás Gergely szerint képesnek kell lennie minden uniós politikusnak és vezetőnek, még akkor is, ha nem kizárható, hogy Juncker kijelentéseiben valóban volt megosztó szándék.
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a csütörtöki Kormányinfón arról beszélt, a kormány legutóbbi ülésén a Pintér Sándor belügyminiszter tájékoztatása alapján áttekintette az aktuális migrációs helyzetet. A belügyminiszteri beszámoló szerint a magyar és az uniós titkosszolgálati jelentések egyöntetűen arról számolnak be, hogy nagyjából 70 ezer migráns van jelen a balkáni útvonalon, akik Magyarország felé tartanak. Gulyás Gergely hangsúlyozta, Magyarország felajánlotta határvédelmi segítségét Horvátországnak, illetve megerősíti a horvát-magyar közös határ védelmét. Mint kiemelte,
a tél közeledével erősödő migrációs nyomás nem közvetlen, de közeli fenyegetést jelent.
Arról is beszélt, a belügyminiszter előterjesztésére az Idegenrendészeti Hivatal kezeli a jövőben a bevándorlással kapcsolatos kérdéseket, amely már nevében is kifejezi Magyarország, és a magyar emberek álláspontját a migrációs folyamatokkal kapcsolatban.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Nem kizárható, hogy Juncker tudatosan provokálta a magyarságot
Portálunk a Kormányinfón felidézte Jean-Claude Juncker nemrégiben elhangzott kijelentését, amely szerint Európa és Románia közösen ünnepli Erdély Romániához csatolásának centenáriumát, amelyet az Európai Bizottság elnöke Európa számára is jelentős pillanatnak nevezett. Arról érdeklődtünk, amennyiben a kijelentés nem tulajdonítható annak, hogy az Európai Bizottság vezetőjének ismét fejébe szállt az isiász, nem kell-e attól tartani, hogy Juncker tudatosan igyekszik a 2019-es EP-választás hajrájában egymásnak ugrasztani Romániát és Magyarországot, illetve a formálódó közép-kelet-európai összefogást gyengíteni. Gulyás Gergely válaszában elmondta, ellentétben a bizottság elnökével, az érintett tagállamok képviselői a helyén tudják kezelni az említett szomorú történelmi eseményt. Hozzátette, ami Romániának győzelem, az Magyarországnak és különösen az erdélyi magyarságnak vereség. Ennek belátására Gulyás Gergely szerint képesnek kell lennie minden uniós politikusnak és vezetőnek, még akkor is, ha nem kizárható, hogy Juncker kijelentéseiben valóban volt megosztó szándék. Szintén újságírói kérdésre Kovács Zoltán kormányszóvivő megismételte, Juncker kijelentésének érzéketlensége, illetve történelmi ismereteinek hiányossága ismételt bizonyíték arra, hogy alkalmatlan az Európai Bizottság vezetői posztjának betöltésére.
Nő a gyerekek után fölvehető CSOK összege
Gulyás Gergely a kormányinfón arról is beszélt, a kormány megvitatta a lakástámogatási rendszerben eszközölt változtatásokat. Elmondta, a lakáskassza állami támogatásának kivezetésével felszabadult költségvetési forrásokat a kormány további új lakások építésének finanszírozására kívánja fordítani a családosok számára. Mint a kancelláriaminiszter kifejtette, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a 10 millió forint összegű kölcsön lehetőségét ki kívánják terjeszteni a kétgyermekes családokra. A háromgyerekes családok esetén továbbá 15 millió forintra emelik meg a fölvehető kölcsön összegét. Megjegyezte, a családtámogatást érintő nemzeti konzultáció eredményeit figyelembe véve tovább finomítják a támogatási rendszert. Újságírói kérdésre a kancelláriaminiszter hozzátette, a CSOK bevezetése miatt emelkedő lakásépítési költségeket figyelembe véve határozták meg a támogatás új rendszerét, hogy az érdemben lehetőleg további drágulást ne indukáljon.
A sajtótájékoztatón elhangzott, Budapesten a korábbi elképzelésekhez képest nem három, hanem négy súlyponti kórház lesz: a Szent János kórházat is 500 ágyas, sürgősségi betegellátást is biztosító súlyponti kórházzá bővítik. Az ehhez szükséges tervezési feladatokra a kormány 495 millió forintot különített el. Gulyás Gergely hozzátette, a korábban meghatározott három súlyponti kórházra – a Honvédkórház, a Szent László és a Szent István Kórház összevonásával létrejövő intézmény, valamint a dél-budai centrumkórház – már kiírták a tervpályázatokat, december 9-ére várható azok elbírálása. Mint megjegyezte, a kormány 2011 óta mintegy 500 milliárd forintot költött az egészségügy fejlesztésére, ugyanakkor Budapesten vannak még lemaradások. Hangsúlyozta, terveik szerint a következő öt évben eléri az ellátás színvonala az európait, úgy Budapesten, mint vidéken.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
A Közfejlesztések Tanácsa tárgyalhatja a vasúti alagút tervét
Portálunk arról is érdeklődött, mi a kormány álláspontja Fürjes Balázs Budapest fejlesztéséért felelős államtitkár korábbi kijelentésével kapcsolatban, amely szerint érdemes leporolni a Nyugatit a Déli pályaudvarral összekötő vasúti alagút ötletét. Gulyás Gergely válaszában hangsúlyozta, azért jött létre a Budapesti Közfejlesztések Tanácsa, hogy a főváros és a kormány közösen tudjon tárgyalni a Budapestet érintő fejlesztésekről. Hozzátette, az a fővárossal közös cél, hogy Budapest számára a következő évtizedre, azaz 2030-ig világos fejlesztési stratégia kerüljön kidolgozására. A kancelláriaminiszter elmondta, Fürjes Balázs felvetésével kapcsolatban jelenleg nincs kormánydöntés. Mint hozzátette, a nemrégiben megalakult közfejlesztési tanácsba érkezik minden fejlesztést érintő javaslat. Hogy megvalósításukra uniós források milyen keretek között állnak majd rendelkezésre, az a követező öt éves büdzséről folyó jelenlegi tárgyalások kérdése. Mint elmondta, egyelőre az látszik, hogy az Európai Bizottság javaslata alkalmatlan a tárgyalásra; kérdéses, hogy májusig sikerül ebben a kérdésben megegyezni.
A kormány nem enged a rezsicsökkentésből
A Miniszterelnökség vezetője más kormánydöntésekről is beszámolt. A hulladékszállítás helyzetével kapcsolatban kijelentette, nem engednek az üzleti érdekű zsarolásoknak, ezért nem engednek a rezsicsökkentésből, és ha kell, akár a katasztrófavédelem is képes átvenni a szolgáltatás biztosítását, de nem ez a cél.
A szükséges konszolidációhoz a kormány forrást is fog biztosítani, illetve egy létrejövő bizottság egy héten belül jelentést tesz a helyzetről
– közölte.
Arról is beszélt, hogy a kulturális tao-pénzek területén jelentős visszaélések voltak, ezért új támogatási rendszert vezetnek be.
Az eddigi támogatások nem csökkennek, de nem a jelenlegi formában fogják biztosítani azokat
– mondta Gulyás Gergely.
Forrás: MTI/PestiSrácok.hu; Vezetőkép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS