A nők és a férfiak közötti béregyenlőtlenséggel, az egészségügy finanszírozásával, a CEU helyzetével, a CÖF feljelentéssel, valamint a nehéz helyzetű emberek segítésével foglalkoztak napirend előtt felszólalásukban kedden ellenzéki parlamenti képviselők. Az MSZP, a DK és a Jobbik a szokásosnál is demagógabb szólamokkal támadta a kormányt.
A nemek közötti munkaerőpiaci egyenlőtlenségek kezelését sürgette napirend előtti felszólalásában a szocialista párti Gurmai Zita, aki ebből a szempontból a leszakadás kormányának nevezte a kabinetet. Felhívta a figyelmet arra: az európai szocialisták a béregyenlőtlenség napjaként hirdették meg október 31-ét, hozzátéve, egy átlagos magyar nő ugyanazért a tevékenységért évi kéthavi bérrel kap kevesebbet, mint egy férfi. Egyebek mellett azt hangsúlyozta, hogy a gyermekvállalás nagyobb áldozatokat követel a nőktől, mint a férfiaktól, az esetleges hirtelen távollétek miatt pedig a munkáltatók szívesebben alkalmazzák a férfiakat.
Válaszában Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára arról beszélt: a szocialista kormányok alatt rosszabb volt a helyzet; 2010 óta 50 százalék alólról 62,5 százalékra ugrott az aktív korú nők foglalkoztatási rátája. Megemlítette:
a bérkülönbség 3,6, a nyugdíjak eltérése 2,7 százalékkal mérséklődött, jogszabály mondja ki a férfiak és nők egyenlőségét, az alaptörvény pedig lehetőséget ad a pozitív diszkriminációra.
A nők tehát a Fidesz kormányzásával jobban járnak, mint a szocialistákéval – tette hozzá.
A DK ismét az egészségüggyel dobálózott
László Imre (DK) az egészségügy finanszírozásának problémáival foglalkozott napirend előtti felszólalásában, hangsúlyozva, hogy kevés a pénz – az uniós átlag fele – az ágazatban, az OECD-tagállamok közül pedig az állami kiadások legkisebb hányada Magyarországon jut erre a feladatra. A képviselő azt mondta: tarthatatlan, hogy egy negyedszázada kidolgozott “beárazás” alapján finanszírozzák a kórházak működését, mivel az egyes beavatkozások árai jelentősen módosultak, ennek pedig az a következménye, hogy az intézmények szinte minden beteg ellátására ráfizetnek, hangsúlyozva, hogy a helyzeten nem javít a kancellárok kinevezése.
Reagálásában Rétvári Bence államtitkár arról beszélt: a kormányzat évről évre többet fordít az emberek egészségére, és ezt a feladatot meg tudja oldani költségvetési forrásokból, nem próbálkozik – mint elődje – kórházi napidíj vagy vizitdíj bevezetésével. Megjegyezte: amikor a szocialista kormányzat bevezette az állampolgárok “megsarcolását”, a most felszólaló képviselő nem az ellátás lehetőségeinek szélesre nyitását szorgalmazta, hanem arról beszélt, hogy lehessen sms-ben is fizetni a vizitdíjat. A finanszírozásról szólva megjegyezte: arányaiban a cseh, a lengyel és a szlovák költségvetésnél is többet fordít Magyarország egészségügyre, majd a szektorban végrehajtott beruházásokat sorolta.
Mellár Tamás; Fotó: MTI
Párbeszéd: Mi a helyzet a CEU-val?
Ismételten a CEU-ügyről beszélt Mellár Tamás, a Párbeszéd-frakció független képviselője, hangsúlyozva, hogy az ügy még nem jutott nyugvópontra, mert a kormányzat mindmáig nem kötötte meg az egyetem magyarországi továbbműködését lehetővé tevő megállapodást. Szerinte korábban a hitegetés, majd az elbizonytalanítás jellemezte a kormányzat magatartását, amely most “zsarolási potenciált épít fel” ebben a témában, holott míg a nemzetközi rangsorokban a világ 200 legjobb egyeteme között szerepel az intézmény, más magyarországi egyetem csak egyetlen ilyen kimutatásban jutott az első ötszáz közé.
Rétvári Bence azzal kezdte reagálását, “önök direkt csinálnak politikát a Soros-egyetem ügyéből”, megjegyezve, hogy a kérdést ilyen módon feszegetők célja, hogy “Soros György bizalmi köreibe férkőzzenek”.
Az előjogokkal élés helyett a CEU-nak meg kellene felelnie a hazai törvényi előírásoknak, ahogyan azt másik négy intézmény már megtette
– jelentette ki. Arról is beszélt, mennyire eredményes – és ezzel milyen jövedelmező – a CEU azzal, hogy Magyarországon amerikai diplomát kiadva uniós forrásokhoz jut. Hozzátette: Soros György “puszipajtása” több uniós vezetőnek, a CEU pedig 12-szer akkora európai támogatást kap, mint a Budapesti Corvinus Egyetem. A Bécsbe költözés nem jelentős mozgás a CEU működését tekintve – tette hozzá.
LMP: Komplex programra van szükség a nehéz helyzetű emberek megsegítése érdekében
Hohn Krisztina (LMP) szerint azok a közfoglalkoztatottak, akik alkalmasak arra, hogy a munkaerőpiacra visszatérjenek, már elhelyezkedtek. Legalább ötven százalékuk azonban mentális okok vagy betegség miatt nem képes erre, nekik segíteni kellene egy komplex fejlesztőprogrammal – tette hozzá. Szerinte a program révén ezek az emberek állapotfelmérés után akár személyre szabott terápiában is részesülhetnek.
Rétvári Bence államtitkár egyetértett a képviselővel abban, hogy segíteni kell a nehéz helyzetű emberek visszatérését a munkaerőpiacra. Elmondta, a szociális rendszernek aktivitásra kell ösztönöznie az embereket. Ne az legyen a logika, mint 2010 előtt, hogy az embereket függőségben tartja a Horn Gyula-féle szociális gondolkodás, amely szerint “függőségben tartom az embereket, cserébe négyévente számíthatok a szavazatukra” – hangoztatta. Kitért arra, sok esetben nem tekinthetők foglalkoztathatónak azok, akiknek az egészségkárosodása 40-50 százalék közötti, így nehezen közvetíthetők a közfoglalkoztatásba vagy a nyílt munkaerőpiacra. A kormány szerint indokolt lehet számukra foglalkoztatást helyettesítő támogatás helyett egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatást folyósítani – tette hozzá.
Szávay István; Fotó: MTI
A Jobbik ismét feljelentést tesz a CÖF-nek juttatott MVM-támogatás ügyében
Szávay István (Jobbik) szerint a Fidesz házi civil szervezeteként számon tartott, békemeneteket szervező CÖF 2016 végén 508 millió forintot kapott a Magyar Villamos Művektől (MVM). Az ellenzéki politikus szerint Csizmadia László, a CÖF alapítója és a szervezet vezetőinek többsége annak idején “ugyanolyan lelkesen szolgálta ki a kommunistákat, mint amilyen szervilis módon teszik ezt a Fidesz-rezsim esetében”. Kitérve arra, hogy több feljelentést is tett a támogatás ügyében, elmondta, az MVM-től kapott több, mint félmilliárd forintot négy hétperces amatőr kisfilmre, valamint brüsszeli Brüsszel-ellenes tüntetésekre költötték. Megjegyezte, az Oscar-díjat nyert Mindenki című kisfilmet percenként 400 ezer forinttal támogatta a filmalap, míg a CÖF filmjei percenként 98 millió forintba kerültek az adófizetőknek. Jelezte, ismét feljelentést tesz csalás, sikkasztás miatt az MVM vezetői ellen.
Fónagy János nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár kiemelkedően sikeres, nemzeti energetikai vállalatcsoportként jellemezte az MVM-et, amely a társadalmi felelősségvállalás keretében széles körű támogatási tevékenységet is folytat. Hozzátette: a CÖF nagyon jelentős társadalmi szervező és felvilágosító munkát végez, képes Magyarországon több százezer embert mozgósítani alapvetően fontos társadalmi célok érdekében. Szóvá tette a Jobbik belső ügyeit, például azt, hogy a párt egyik volt tagja követhetetlen belső elszámolásokról beszélt. A párt százmilliókat fogadott el egy oligarchától – tette hozzá. A CÖF kisfilmjeiről közölte, azzal az állampolgárok figyelmét kívánták felhívni a civil szervezeteknek a személyi jövedelemadóból adható egy százalék fontosságára, illetve széles körben ismertté kívánták tenni a CÖF és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) kevésbé ismert tevékenységeit. Azt nem tudom, ezek a filmek mennyire állnák meg az Oscar-díjon a helyüket, de a magyar társadalom céljait szolgálják – hangoztatta.
Fidesz: A honvédelmi és nemzetbiztonsági bizottság vegye napirendre a balkáni migránshelyzet kérdését!
Böröcz László (Fidesz) párhuzamot vont a 2015-ös európai migrációs válság és az Egyesült Államok déli határa felé vonuló tömeg között. Szerinte 2015-ben nem véletlenszerűen jelentek meg emberek, hanem a Soros-hálózat tudatosan szervezett támadásáról volt szó Magyarország és Európa ellen.
Most már nemcsak Európában, hanem az Egyesült Államokban is intenzíven dolgozik a Soros-hálózat. Az Egyesült Államok déli határánál készülnek a főpróbára az arra menetelő, több ezres migránstömeggel
– hangoztatta. Kísérteties a hasonlóság a korábbi szerbiai és a mostani boszniai helyzettel, ahol szervezetten menetelő, több ezres migránstömeggel ostromolták meg a magyar, nemrég pedig a horvát határt – jegyezte meg. Böröcz László azt mondta, a Soros-hálózat és a vele szövetséges politikai erők legalizálni, szervezetté és automatikussá akarják tenni az illegális migrációt, és le akarják mondatni a nemzetállamokat a határvédelem jogáról, így akarnak bevándorlókontinenst csinálni Európából és így akarják destabilizálni a bevándorlásellenes amerikai kormányt. Szorgalmazta, hogy a parlament honvédelmi, valamint nemzetbiztonsági bizottsága vegye napirendjére a balkáni migránshelyzet kérdését.
Tuzson Bence, a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára is úgy vélte, hogy főpróbát lehet látni, amelynek célja, hogy megtörjék a migrációellenes országok ellenállását. A történések mögött az államtitkár is Soros Györgyöt látta. Elmondta, Magyarország déli határaitól nem messze több tízezres tömeg áramlik észak felé, ezért fontos a magyar határ védelmének megerősítése. Szerinte romolhat a helyzet a magyar határon; mindenre, a legrosszabb eseményre, a magyar határ áttörésére is fel kell készülni. Az államtitkár közölte, a helyzet komoly, válságos és pattanásig feszült a déli határainktól nem olyan messze.
Forrás: MTI; Vezető kép: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS