A szociális munka napján a szociális demagógia uralta a napirend előtti felszólalásokat a parlamentben

A szociális munka napjáról, a moralitás parancsáról és a kormány szívtelenségéről értekezett az ellenzék, a kormánypártok pedig kiálltak a segély helyett a munka politikája mellett és ismertették a kormányzat eredményeit. Csúcsra járatott szociális demagógia a parlamentben.

Szabó Tímea (Párbeszéd), Vadai Ágnes (DK), Korózs Lajos (MSZP) és Stummer János (Jobbik) az egyik, Rétvári Bence államtitkár a másik oldalon. Szabó Tímea adta meg az alaphangot. Szerinte Orbán nem pusztán közömbös a szegénységgel, hanem egyenesen uszít ellenük, a szolidaritást akarja megszüntetni, hogy a megspórolt összegeket ki tudja osztani a NER-lovagok között, valamint kiállt az utcán élés alapvető emberi joga mellett.

Az uszító

Rögtön utána Miért érünk kevesebbet? címmel Vadai Ágnes emelte a tétet: súlyos megszorításokról és Orbán-csomagról beszélt, aminek részeként a kormány elvette a lakhatási támogatásokat, megszüntette a lakáskasszát, üldözi a hajléktalanokat és kilakoltatásokkal, devizahitelekkel nyomorgatja a népet, hogy aztán rákanyarodjon az általa vázolt disztópia ellenpólusára, a külhoni magyaroknak járó bőségszarura. A Gyurcsány-párt képviselője szerint „nincs az a pénz, amit nem sajnálnak kifizetni a határon túli magyaroknak, pedig egy fillért sem adnak a közösbe”, hogy ezzel szavazatokat vásároljanak. „Fölment a határon túli szavazatok ára!” – jelentette ki borús tekintettel. Levezetésképpen még megemlítette az orosz titkosszolgálatokat is, akiktől a kormány nem védte meg az ukrajnai magyarokat.

A gondoló

Korózs Lajos is a szociális munka méltóságával kezdett és méltósággal akart emlékezni azokról, akik szociális munkát végeznek. Mindenkire gondolni, aki ezen a területen dolgozik, ünnepnapokon és hétvégeken. Aztán átkanyarodott a tudomány területére, akikre szintén gondolni kell. Gondoznak, ápolnak, tanácsot adnak, és jó lenne, ha a kormány elismerné az ő tevékenységüket. A sok gondolás után emlékeztette a kormányt, hogy tavaly ezen a napon mit mondott a kormány, milyen béremelési ígéreteket tett. Úgy emlékezett, 60-62 százalékos emelést ígértek, ami számításai alapján bruttó 230 ezret jelentene, de szerinte továbbra is 150 ezer forint a bruttó átlagkereset a KSH adatai szerint. Felszólalását azzal zárta, hogy milyen fontos a megbecsülés, ezért is jó a munkaszüneti nap.

Az összevető

A szociális demagógia félórát Stummer János zárta, szerinte a 93 ezer szociális dolgozó türelmével élnek vissza, pedig azok mindegyike fontosabb feladatot végez, mint a kormányfő. Szemfülesen összehasonlította a politikusi és a szociális segítői munka napirendjét, olyan érdekességekkel, mint hogy a politikusok Škoda típusú gépjárművel közlekednek, a szociális munkások bringával, és a munkahelyükön az előbbi újságolvasással kezd, az utóbbi pelenkázással. Végül kijelentette, hogy nem kellenek a kormány eredményei, a statisztikák, mert akkor is rossz a helyzet, ráadásul a kormány el akarja üldözni az ágazati dolgozókat és a szerencsétleneket is, amit a Ripost címlapjával bizonyított.

A válaszoló

Rétvári Bence államtitkár a kormányzat eredményeivel felelt a vádakra. Véleménye szerint az ellenzék a segélyekkel akarja a létminimum terepén tartani a kiszolgáltatottakat, míg a kormány szerint a munkahelyteremtés a legjobb szociális program. Rétvári Bence Korózs Lajost emlékeztette arra, hogy se a képviselő, se a pártja nem támogatta a szociális munka napjának munkaszüneti nappá nyilvánítását az ágazati dolgozók számára. Az ellenzéki felszólalásokra válaszul többször megismételte, hogy mennyi forrásbővüléssel számolhat az ágazat és az ágazati bérkiegészítéseket is szóba hozta, egyúttal felhívta Korózs figyelmét, hogy nézze meg jobban a KSH adatait, ott az ágazati bérátlagként áprilisban a 228 ezer forint szerepel, tehát teljesítették vállalásaikat. Emellett kifejtette, hogy bármilyen retorikai fogást vetnek be az ellenzéki képviselők, a 100 milliárdos ágazati többlet létező dolog, 2012 és 2018 között 60 százalékkal emelkedtek a bérek, és ezek tagadhatatlan tények. A 400 milliárdos fejlesztési forrás is tény, amit a következő ciklusra szánnak. A morális kérdéseket pedig azzal zárta rövidre, hogy „a hajléktalanságból nehéz úgy kitörni, ha valaki az utcán marad és nem veszi igénybe az állami ellátást”.

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt