Felkészülünk, vagy tétlenül várunk, alkalmazkodunk, vagy sodródunk? A megelőzés, a nagyobb baj elkerülése érdekében időben döntéseket hozunk, vagy a döntéseket elodázzuk? – tette fel a kérdést Áder János köztársasági elnök a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács pénteki tanácskozásán. Egyebek mellett példaként említette: egy tonna kőzetből cianidos technológiával 2 gramm arany nyerhető ki, egy tonna elektronikai hulladék újrafeldolgozásával 150-szer ennyi. Ha újrafeldolgoznánk az elektronikai hulladékokat, nem lenne szükség a Verespatakon tervezett aranybánya-beruházásra – hangsúlyozta.
A gazdasági növekedés és fenntarthatóság nem egymást kizáró fogalmak, a klímaváltozás nemcsak veszély, egyúttal lehetőség is – mutatott rá Áder János köztársasági elnök a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács működésének tízéves évfordulóján rendezett tanácskozáson pénteken a Parlamentben. Az államfő – összhangban a témában készült nemzetközi jelentéssel – egy új közgazdasági modell megalkotását szorgalmazta, amelyben a természeti tőke, a tiszta víz, a tisztább levegő és a biodiverzivitás gazdasági, társadalmi és egészségügyi előnyeit egyaránt figyelembe kell venni, illetve a természeti tőke felélésének negatív következményeit is be kell számítani.
Ha tétlenül nézik a biodiverzivitás hanyatlását, akkor az elkövetkező évtizedek élelmiszer-termelésének feltételeit lehetetlenítik el
– figyelmeztetett Áder János. Hangsúlyozta, ha tovább szennyezik a levegőt, akkor még többen halnak meg légúti betegségekben.
Ha tovább szennyezik a vizeket, nem lesz elegendő tiszta víz sem a lakosság ellátására, sem mezőgazdasági művelésre, sem ipari tevékenységre
– tette hozzá. Rámutatott, a fejlődő országokban a kórházi ágyak 50 százalékán olyanokat ápolnak, akik a szennyezett víz okozta betegségek miatt kerültek oda, és naponta 10 ezer 5 év alatti gyermek hal meg szennyezett víz által terjesztett betegségek következtében. A köztársasági elnök szerint véget kell vetni a “kitermeljük, rövid ideig használjuk, majd eldobjuk” kultúrájának.
Nem kellene Verespatakon aranybánya
Át kell térni a körforgásos gazdaságra, ahol a hulladék már nem szemét, hanem nyersanyag. Példaként említette az e-hulladék hasznosítását és újrahasznosítását.
Egy tonna kőzetből cianidos technológiából 2 gramm aranyat nyerhetünk ki. Egy tonna elektronikai hulladék újrafeldolgozásával 150-szer ennyi aranyat nyerhetünk ki
– mondta Áder János, hozzátéve,
ha újrafeldolgoznánk az elektronikai hulladékokat, nem lenne szükség a Verespatakon tervezett aranybánya-beruházásra.
Nő a népesség, nőni fog az infrastruktúra is
Kitért arra is, hogy jelentősen nő a Föld népessége, tovább folytatódik az urbanizáció, 2050-re a Föld lakóinak 75 százaléka városlakó lesz, és ehhez megfelelő infrastruktúrát kell kialakítani.
Az előttünk álló évben számítások szerint 90 billió dollár értékű infrastruktúrát kell megépíteni, és az a kérdés, hogy ezt a hagyományos technikával építjük meg, vagy fenntartható módon, esélyt adva magunknak a túlélésre valósítják meg a beruházásokat
– mondta.
Meg kell szüntetni a fosszilis energiahordozók támogatását
A köztársasági elnök, idézve a jelentést, rámutatott: ha a kívánt fenntarthatósági fordulatot a következő években, 2030-ig megvalósítanák, akkor az stabilabb gazdasági növekedést eredményezne, és jelentős forrásátcsoportosítás lehetőségével járna.
A fosszilis energiahordozók támogatásának megszüntetéséből felszabaduló összegeket fontos közösségi célokra lehetne fordítani
– emelte ki. Kitért arra, hogy új munkahelyek jöhetnének létre, nőne a női munkavállalók száma, és kevesebben halnának meg légúti betegségekben. Az államfő szavai szerint bár a fordulat elkezdődött, de nem elég gyors, és az idő vészesen fogy.
Öt cselekvési terület
Áder János öt cselekvési területet mutatott be: elsőként arról beszélt, hogy tisztítani kellene az energiarendszereket, csökkenteni kellene a fosszilis energiahordozók támogatását, a széndioxid-kibocsátást. Szólt az intelligens városfejlesztés jegyében a tömeg- és nem motorizált közlekedési hálózat fejlesztéséről. Felvetette, hogy szükség van az e-járművek számának növelésére. Harmadikként említette a fenntartható földhasználatot, azon belül az esőerdők megvédését, a leromlott talajok javítását, a korszerű művelési technológiák meghonosítását. Kitért a hatékony vízgazdálkodás fontosságára, a lakossági vízhálózat fejlesztésére. Emlékeztetett arra az adatra, miszerint a fejlődő országokban a szennyezett víz 90 százaléka tisztítatlanul kerül vissza a folyókba, tengerekbe.
Az államfő több pozitív magyarországi fejlesztést is megemlített előadásában, a többi között a klímavédő takarmányt, amely csökkenti a kérődző állatok metánkibocsátását, egyidejűleg pedig a tej és hús minősége is javul. Kitért a Hollandiában a közelmúltban magyar találmányként üzembe állított bio-szennyvíztisztítóra is, amely a héten innovációs nagydíjban is részesült.
Alkalmazkodunk, vagy csak sodródunk
Áder János az elkövetkező tíz esztendő teendőivel összefüggésben az Országgyűléshez, a kormányhoz és az egyetemekhez, az MTA-hoz intézett kérdéseket. Az Országgyűléstől a többi között választ vár arra, hogy a törvényalkotásban milyen módon érvényesíthetők a jövőben a fenntarthatósági fejlődés szempontjai, mit jelent az ezeket támogató költségvetés megalkotása. Készít-e a kormány fenntartható fejlődési stratégiát, és kialakítja-e a körforgásos gazdaság intézményi, jogszabályi, pénzügyi feltételeit. Az egyetemektől és az akadémiától választ vár arra, hogy sikerül-e felgyorsítani azokat a kutatásokat, amelyek segítik a felkészülést a klímaváltozás elkerülhetetlen hatásaira, illetve az egyetemi oktatásba beépülnek-e a fenntartható fejlődés integrált szempontjai.
Felkészülünk, vagy tétlenül várunk, alkalmazkodunk, vagy sodródunk? A megelőzés, a nagyobb baj elkerülése érdekében időben döntéseket hozunk, vagy a döntéseket elodázzuk?
– tette fel a kérdést a köztársasági elnök. Az államfő végül Barack Obama korábbi amerikai elnököt idézve azt mondta,
mi vagyunk az első generáció, amelyik a klímaváltozás hatásait már érzi, és mi vagyunk az utolsó generáció, amelyik tehet még ellene.
Forrás/fotó: MTI/Facebook; Vezetőkép: MTI
Logikus
2018-12-07 at 19:51
Azonnal és haladéktalanul be kell vezetni Afrikában és Ázsiában a népességszabályozást! Probléma megoldva!
zord vazul
2018-12-07 at 18:34
A cím által megfogalmazott kérdés jogos és abszolut időszerű, sőt a megoldások a környezet és a bolygó problémáira sürgetők.
A cselekvés lehetőségei:
Az első, amelyet mi magunk tudunk megoldani amely azonban csekély de nem elhanyagolható lehetőség, a környezetünk tisztán tartása, gondozása.
A második a külső forrásokból ránk engedett szennyezés monitorozása, figyelem felhívása, cselekvés kikényszerítése, pl: Román aranybányából, és élelmiszeripari üzemből, stb érkező minősíthetetlen szenny. Chemtrail, stb.
A harmadik a globális szereplők környezeti problémák okozásának és célszereplőinek megnevezése.
Pl: az osztrákok ezer köbméter számra vágatják a kelet európai erdőket, miközben sajátjaikat szent ként védik. Segítenek a kivágott erdők újra telepítésében ???
Még nagyobb globalisták: Brazil őserdők írtása, Óceánok szeméttel történő szennyezése kontinens nagyságú méretekben. Tudjuk kik ezek a torkosborzok ??? A hasznukból jutna a javításra is.
Áder elnök úr megtehetné, hogy az akadémiai és egyetemi szobatudósokat személy szerint megszólítva és megkérve őket, hogy ugyan készítsenek már reális tanulmányt elnök úr által megfogalmazott globális környezeti problámákról.
Gyanakodva megjegyzem zárszóként, hogy az egész ok okozati ügy mögött globális üzleti megfontolások vannak, az érdekeket e mentén is keresni kellene.
Egy ilyen hozzászólásban csak a leg felszíni jelenségekre lehet rávilágítani, a tengernyi tényanyagokból.