Muszlim egyházi adó, úgynevezett mecsetadó bevezetését sürgetik német kormánypárti politikusok a muszlim közösségek külföldi befolyásolásának visszaszorítására. Az indoklás szerint a mecsetadó bevezetésének nincsenek alapvető jogi akadályai, és az adóbevétel révén a németországi muszlim közösségek önállóan, külső segítség nélkül finanszírozhatnák tevékenységüket.
A keresztény egyházak tagjaitól az állam által beszedett egyházi adóhoz hasonló mecsetadó fontos lépés lenne ahhoz, hogy “az iszlám Németországban kivonja magát a külföldi befolyás alól és megerősödjék belföldi orientációja” – mondta a Die Welt című lap csütörtöki összeállításában Thorsten Frei, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa, a CDU és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) közös szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakciójának helyettes vezetője. Hangsúlyozta, hogy a mecsetadó bevezetésének nincsenek alapvető jogi akadályai, és az adóbevétel révén a németországi muszlim közösségek önállóan, külső segítség nélkül finanszírozhatnák tevékenységüket. Michael Frieser, a Bundestag jogi bizottságának egy CSU-s tagja hozzátette, hogy a mecsetadó nagyobb átláthatóságot teremtene a muszlim közösségek pénzügyeiben és erősítené függetlenségüket.
A CDU/CSU koalíciós társa, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) részéről megfontolásra érdemesnek nevezték az elképzelést. Burkhard Lischka, az SPD-frakció egyik vezető jogi szakpolitikusa hangsúlyozta, hogy a külföldi finanszírozástól való függetlenség megteremtése a radikalizálódás veszélyét is csökkentené.
Azonban a mecsetadó bevezetéséhez hosszú lenne az út, és a Bundestag csak a tartományokkal együtt tudna végigmenni rajta, mert az egyházi adó szabályozása a tartományok hatáskörébe tartozik
– mondta a politikus.
A Die Welt összeállításában kiemelték, az egyházi adó németországi szabályozásának alapja, hogy a kedvezményezett egyház úgynevezett közjogi szervezet – közérdekű tevékenységet végző, jogi személyiséggel rendelkező intézmény -, a muszlim közösségeknek viszont nincsen olyan szervezetük, amely megfelel ennek a feltételnek. A 82,9 milliós Németországban nagyjából 4-4,5 millió muszlim él, többségük szunnita török. A 2015-ben felerősödött menekülthullám révén valószínűleg több, mint félmillióval nőtt a muszlimok száma az országban, arányuk így 6-7 százalék körül lehet.
Forrás/fotó: MTI
ómió
2018-12-28 at 13:42
A jihad-hiány “leküzdésére”?
tiborka
2018-12-27 at 20:10
Van lejjebb, de van ám! Mecsetadó után jön a kötelező és nyilvános muszlim-segg nyalás, nyilvánosan, mert burkoltan már jelen van. Európa veszte – immár 100 év alatt harmadszor – a nem is kicsit idióta németek miatt jön el.
pufff
2018-12-27 at 19:16
Szerencsétlen agyhalottak ezek a Német politikusok ,mint ha azután sem Mekkából irányítanák főleg a szunnitákat. Törvényeik ,Mahamedjük tettei ,….stb..
juhéjtrianondoncsu
2018-12-27 at 18:16
most már hogy a globálmigripaktummal a betelepítés elfogadása szinte kötelezővé van téve-tehát túl későn-okoskodhatnak
D.Attila
2018-12-27 at 17:22
Ez a tragédia, a németek addig jutottak, hogy ilyen adón kell gondolkozniuk. Nem a mecsetadót kéne bevezetni, hanem a muszlimokat kivezetni Európából.
Vízöntő
2018-12-27 at 17:06
Ezek kezdenek ráébredni a külföldi álcivil szervezetek áldásos tevékenységére? Mert azok a vallási szervezetek is valahol fedőszerepet játszanak! Kiderül, hogy egy cipőben járunk?
pampam
2018-12-27 at 16:56
A muslem szervezet nemcsak vallasi, hanem politikai szervezet is.