Rendkívüli gittrágást tartott az Országgyűlés szűk harmada az ellenzék kezdeményezésére, de a tanácskozás határozatképtelen maradt a kormánypártok – amúgy előre bejelentett – távolmaradása miatt. A napirend meghiúsulása miatt csupán arra volt jó az ülés, hogy a legexhibicionistább képviselők újra elmondhassák, amit már megannyiszor elmondtak. Az MSZP és a DK le is mondott a saját előadásról, ők csak simán besoroltak a Párbeszéd törpepárt képviselőjének fogadalma mögé. Végül a napirendről szóló szavazáson sem vettek részt, pedig azt DK-s képviselő kezdeményezte.
A házelnök azt követően hívta össze a rendkívüli ülést, hogy azt valamennyi frakcióval rendelkező ellenzéki párt, a Jobbik, az MSZP, a DK, az LMP és a Párbeszéd, valamint független képviselők is kezdeményezték. A tervezett napirend egyetlen határozati javaslatában Arató Gergely DK-s képviselő annak megállapítását kérte az Országgyűléstől, hogy tavaly december 12-én szabálytalanul zajlott a szavazás az ülésteremben, továbbá december 16-17-én jogtalanul léptek fel az ellenzéki képviselőkkel szemben a köztelevízió székházánál tartott tüntetéseken.
Rendkívüli képmutató, hogy azok az ellenzéki pártok és politikusok kezdeményeznek most rendkívüli parlamenti ülést, akik erőszakosan akarták megakadályozni az Országgyűlés legutóbbi ülését
– fogalmazott Hidvéghi Balázs, a kormánypárt kommunikációs igazgatója, aki szerint ellenzékiek az MTVA székházában pedig „ócska, hamis színjátékot” adtak elő, de lebuktatták őket a bekapcsolva hagyott mobiltelefonok.
A napirendet azonban nem tudta elfogadni a kormánypártok távolmaradása miatt határozatképtelen Országgyűlés. Így csak a napirend előtti felszólalások hangozhattak el, amelyekre a kormány nem is reagált.
Fegyvertelen és tétlen biztonsági őröket követel a Jobbik
Jakab Péter, a Jobbik első számú tévésztárja ragaszkodott hozzá, hogy a december 12-én elfogadott törvényeket, köztük a túlórát szabályozót szabálytalanul fogadta el a parlament, ráadásul meggyőződése, hogy a magyar nép sem akarja ezeket a törvényeket, és ezért nem léphetnének életbe. A néppártosodásba félúton beleragadt Jobbik fenegyereke úgy értékelte a karácsony előtti, pár ezer fős tüntetéseket, hogy „a nép felébredt”, majd a nemzet rabszolgasorba taszításáról értekező, pátoszos beszéde végén belengette az általános sztrájkot. Az MTVA-székházban bemutatott ellenzéki előadásról kijelentette, csak diktatúrákban fordulhat elő, hogy fegyveres őröket küldenek az ellenzéki képviselőkre. Azt nem részletezte, hogy ezt a biztonsági őrök lefegyverzésével küszöbölné ki, netán az őröknek engedniük kellett volna, hogy a felpaprikázódva nekik rontó, velük dulakodni kezdő képviselők félrelökjék őket, és megzavarják a televízió működését.
A három saját képviselővel bíró Párbeszéd lett a baloldal vezetője
A párbeszédes Szabó Tímea a felszólalása keretében frakciótársaival, valamint a DK és az MSZP jelenlévő képviselőivel együtt fogadalmat tett, hogy hű lesz az unásig ismételgetett, a tüntetgető pár ezer ember által már fejből ismert, a nem tüntetgető milliókat pedig nem igazán érdeklő öt ponthoz, valamint az „ellenállás” céljaihoz. A legnemesebb ellenzéki hagyományokhoz hűen természetesen ezt az óriási horderejű aktust is élőben közvetítette az interneten a mobilja segítségével, ám ezúttal az MSZP-s Bangóné dramaturgiai tudását nélkülözve. Szabó felszólalása után az MSZP-s Tóth Bertalan és a DK-s Vadai Ágnes következett volna, de ők megelégedtek azzal, hogy a Párbeszéd amazonja vezeti a forradalmukat, és elhagyták az üléstermet.
Szavakban már mindenki gazdagabb nálunk
Keresztes László Lóránt, az LMP társelnöke és frakcióvezetője azt mondta, Orbán Viktor és a Fidesz elárulta a magyar embereket, a gazdaságpolitika pedig csupán minél több multinacionális céget akar Magyarországra hozni az olcsó munkaerővel. A szakszervezetek és az ellenzék közös ellenállását sürgető Keresztes szerint már csak Bulgáriában van nagyobb szegénység, mint Magyarországon, és ebbe nem is lehet belekötni, hiszen semmiféle törvény nem írja elő, hogy az egyes magánvéleményeknek tükrözniük kell a valóságot.
A felszólalásokat követően Latorcai János levezető elnök közölte, hogy a Fidesz és a KDNP gépi szavazást kért a napirend elfogadásához. Ennek idején csak a Jobbik, illetve néhány független képviselő tartózkodott az ülésteremben, így a határozatképtelen Országgyűlés nem tudta elfogadni a napirendet.
Második felvonás
Ha már összejött az ellenzék egy kicsit mutogatni magát, természetesen nem elégedtek meg az üléstermi előadással, és az Országház lépcsőjén tartott sajtótájékoztatón újra elmesélték ugyanazt a nap folyamán másodszor, december 12. óta pedig ki tudja, hányadszor. A Jobbikhoz, az MSZP-hez, a DK-hoz, az LMP-hez és a Párbeszédhez csatlakoztak az Országgyűlésből kimaradást kilenc hónapja megemészteni képtelen Momentum „politikusai” is. Ők így együtt ismét fogadalmat tettek, hogy közösen lépnek fel a tavaly év végi tüntetéseken megfogalmazott ötpontos követeléscsomag megvalósításáért.
Tóth Bertalan MSZP-elnök beharangozta a megjelent pártok és a szakszervezetek közös szombati tüntetését. Nem hivatalos főnöke, a párbeszédet vezető Szabó Tímea elmondta, azért kezdeményezték a rendkívüli parlamenti ülést, hogy azonnali válaszokat követeljenek a kormánytól arra, miként bántalmazhattak ellenzéki képviselőket a köztelevízió épületénél. Hadházy Ákos a független közmédia, bíróság és ügyészség kapcsán ismertetett újszerűnek kevésbé nevezhető meglátásokat. Az LMP-s Keresztes László Lóránt ezúttal az ellenzéki összefogásnak örült, de kiállt az erőszakmentes tiltakozás mellett.
Gyurcsány Ferenc nosztalgikus hangulatban
Jakab Péter ezúttal sem tudta leküzdeni azt a késztetését, hogy mindig nagyobbat és nagyobbat mondjon: ezúttal a magyar történelem leggyávább kormányának nevezte a jelenlegi kabinetet, amiért az szerinte gyávaságból „nem nézett szembe” az ellenzék közös szócséplésével. Végre szót kapott Gyurcsány Ferenc is, aki úgy fogalmazott:
Ha egy ország kormánya elárulja a saját népét, akkor eljön az ideje a lázadásnak. Nem egy törvénnyel szemben, egyik vagy másik szabállyal szemben, de mindazzal, amit az elmúlt években, az ország szégyenére megvalósítottak.
És ezt nem a 2006-os rendőrterrorral kapcsolatban mondta. Szél Bernadett szerint „ez a rendszer már rég nem köztársaság, nem demokrácia, nem jogállam”, és úgy fogalmazott, hogy a Fidesz verőlegényekkel irányítja az országot. Noha a választóktól áprilisban nem, most az Országház lépcsőjén az ellenzéki elvtársaitól mégiscsak szót kapott Fekete-Győr András, aki vállalta, hogy kézzel-lábbal fognak küzdeni a túlóratörvény visszavonásáért.
Csupán színészkedik az ellenzék, hogy fenntartsa a politikai balhét
A Fidesz-frakció közleményben rögzítette, hogy az ellenzéki pártok folytatják a színészkedést a hatalom megszerzése és a pillanatnyi politikai balhé érdekében. Mint írják:
Egyszer már lebuktak, amikor gyenge színészi teljesítményt nyújtva, áldozatként próbálták feltüntetni magukat a köztelevízió épületében. Ma újra lebuktak, hiszen az ellenzéki képviselők jelentős része az általuk kezdeményezett parlamenti ülésen a napirendi szavazást sem várta meg.
A fideszes közlemény emlékeztet, hogy az ellenzék erőszakos eszközökkel próbálta megakadályozni az Országgyűlés munkáját decemberben, és így nem szavazták meg a saját javaslataikat és az ápolási díj emelését sem. A nagyobbik kormánypárt hangsúlyozta, hogy az erőszakos utcai megmozdulásokat Soros György pénzéből szervezik, általa kitartott aktivisták közreműködésével támadtak rendőrökre és az Országházra a tüntetők, a balhé egyetlen célja pedig az, hogy az EP-választások után újra bevándorláspárti többsége legyen az Európai Parlamentnek.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PS
Facebook
Twitter
YouTube
RSS