A tényfeltáró riportsorozatunk korábbi részeiben (ITT és ITT) egy főként speciális nevelési igényű fiatalok képzésére kiépült alternatív iskolahálózatot mutattunk be. Egy fiatal lány és szülei kálváriáján keresztül tártuk olvasóink elé, milyen veszélyeket rejthet az egyre divatosabbá váló, a Tanext Akadémiában és társiskoláiban is alkalmazott ultraliberális oktatás. Feltártuk a kispesti iskola hátterét és olyan furcsaságokra mutattunk rá, amelyek komoly aggályokat vethetnek fel. Oknyomozó munkánk során megtudtuk, hogy egyetlen épületbe több iskolát is bejegyeztek, amelyek tevékenysége is egybeesik, és amelyek mögött ugyanazok a személyek állnak, csak épp más-más jogi formában, ráadásul nemcsak a fővárosban, hanem vidéken is működtetnek iskolát vagy iskolákat. Rámutattunk, hogy a fenntartóként jegyzett cégek egyikének tulajdonosa egy olyan betéti társaság, ami 2013-ban megszűnt. Vagy hogy egy ugyanebbe a körbe tartozó, de másik néven futó iskola fenntartója egy olyan alapítvány, amely jogosulatlanul gyűjti az egy százalékos adófelajánlásokat. Sorozatunk következő fejezetében az alternatív iskolahálózat mögött álló Kajos Lászlót mutatjuk be, aki a baloldali kormányok szakképzési gurujaként kezdte a pályafutását, bár a kormányváltással politikai pozíciói azonnal megszűntek, családtagjait bevonva a szakképzések területén egy szakképző intézményekből, alternatív iskolákból és tucatnyi cégből álló hálózatot épített fel, amellyel évente több száz millió forint közpénzhez jutnak hozzá. Riportunkban bemutatjuk, hogy Kajos László többször is fókuszba került már szakképzési állami támogatások eltűnése kapcsán.
Ki az a Kajos László?
Nyúljunk vissza a cégbejegyzésekben a 2004-es és 2005-ös évig. Abban az időben, ahogy már hivatkoztuk, Kajos László az Oktatási Minisztérium osztályvezetője volt. A 2002-es választási győzelem a 2004-es EU-csatlakozás felkészülési időszaka miatt is fontos volt a baloldal számára. Az SZDSZ oktatási filozófiáját legjobban Horn Gábor szavaival lehet leírni, aki egykoron egy lillafüredi konferencián azt mondta, hogy Záhonyban nem ugyanazt kell tudni egy diáknak, mint Sopronban. Ennek szellemében verték szét a teljes magyar közoktatást, amelynek eredményét a jelenlegi kormány még mindig takarítja.
Az sem kizárt, hogy a takarítás keretében megalkotott, 2018-ban életbe lépett új Közoktatási Törvény miatt vált sürgősen szükségessé Kajos alternatív iskoláinak átszervezése, a Tanext gyors átalakítása és a diákok más intézményekbe exportálása.
Az már csak apró mellékzönge, hogy Kajos László egyik gyermeke a Horn család, pontosabban Horn György, az egykori SZDSZ-es koordinációs államtitkár testvérének nevével fémjelzett Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban végzett, majd egy gyors ELTE általános bölcsészet után a Társadalomelméleti Kollégium hallgatója lett. Ennek főbb témái között a politikai gazdaságtan, a posztkoloniális elméletek, a gender studies, a posztmodern társadalomelmélet is szerepelnek. Ilyen tanulmányok után hol máshol kötött volna ki, mint apuci iskolájában, tanárként, ahol szüléséig okította a tanulókat.
Térjünk vissza Kajosra. A szocdem idők alatt megkezdett, majd az MSZP regnálása alatt kiteljesített iskolarendszer leamortizálása mellett lassan komoly céghálót épített fel, amelyek nagy része oktatással foglalkozott és foglalkozik. Zömében problémás, SNI-s, sérült gyermekek oktatásával, és persze szakképzésekkel. A cégek néha megszűnnek, felszámolják őket, de közben mindig egy újabb nő ki a földből. A cégek időnként saját, máskor gyermekei nevén vannak; közös jellemzőjük, hogy legtöbbjük az Optenben piros vagy sárga jelzéssel ellátott (azaz negatív értékelésű, problémás), vagy esetleg már felszámolt. Talán éppen emiatt az újabb oktatási intézmények már alapítványi kézbe kerülnek… Sajnos az alapítványokra és egyesületekre vonatkozóan nem találtunk az Opten rendszeréhez hasonló, praktikus szolgáltatást.
Kajost 2010-ig, azaz a kormányváltásig tűrték meg állami szinten a rendszerben. Addig nemcsak az Oktatási Minisztériumban tűnt fel, hanem a Honvédelmi Minisztériumhoz tartozó Zrínyi Nonprofit Közhasznú Zrt.-nél is, felügyelőbizottsági tagként. Ténykedése eddig sem volt mentes a botrányoktól. Nevét a Google keresőjébe írva cikksorozatok tárulnak elénk perekről, rendőrségi és bírósági ügyekről, eltűnt szakképzési pénzekről. Ezek is közrejátszhatnak abban, hogy a kormányváltás után Kajos eltűnt az állami szférából.
Budán 40 millió, Zánkán 127 millió forint eltűnésével hozták összefüggésbe Kajost
Kajos László után 2009 júniusában kezdett nyomozni a Budaörsi Rendőrkapitányság. Akkoriban Kajos a Zrínyi Nonprofit Közhasznú Zrt. felügyelőbizottságának volt a tagja. A nyomozást azért rendelték el, mert a pénzügyi ellenőrzések során derült fény arra, hogy a Budapest III. kerületében található alapítványi iskolák kasszájából jelentősebb összeg hiányzik. Az oktatási intézményeket, amelyeknek tanítási módszerében előtérben van a gyermekek egyéni képességeinek kibontása, a Nessa Pedagógiai és Szociális Alapítvány üzemeltette, a szervezet képviselője pedig 2008 áprilisától Kajos László, az oktatási tárca korábbi osztályvezetője és egykori szakképzési referense volt. Persze mindemellett és ezzel egyidejűleg Kajos az iskolák gazdasági igazgatói posztját is betöltötte. Vele az intézmény a szerződést felbontotta, és felszólította az összegek visszafizetésére.
Kajos az interneten fellelhető korábbi cikkek, tudósítások tanúsága szerint elismerte, hogy a gazdálkodás – amelynek az általa irányított és részben a tulajdonában lévő Tradenet Consulting nevű cég is aktív szereplője volt – jogellenesen zajlott az iskolákban, továbbá vállalta, hogy a pénzt visszafizeti. Mivel ez nem teljesült, a Nessa először bírósághoz fordult, majd a rendőrségen is feljelentést tett. A vizsgálatok során más ügyek is előkerültek, amelyekkel Kajos László veszélybe sodorta az iskolák működését; többek között szabályos elismervény nélküli kifizetésekre került sor, például Kajos fia cégének, a Deju Bt.-nek.
Az is kiderült, hogy a tanulóktól beszedett havi tízezer forintos képzési hozzájárulásokat Kajos a már említett Tradenet, valamint a tulajdonában lévő Kontiki-Szakképző Zrt. nevében vette át, úgy, hogy ezek nem voltak erre jogosultak. A Kontiki azért is érdekes, mert az ügyvezető igazgató akkor az a Bozó Gábor volt, aki egyben vezérigazgatója volt a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem vállalkozásának, a Zrínyi Miklós Szakképzés-szervezési Nonprofit Közhasznú Zrt.-nek is. Ebben a nonprofit társaságban is felügyelőbizottsági taggá nevezték ki Kajos Lászlót, igaz, ezen tagságát 2010 elején a Honvédelmi Minisztérium megszüntette.
Az ügyről részletesen beszámolt a Magyar Idők ITT.
Volt egy másik ügy is, a zánkai. Itt egy 150 millió forintos állami támogatásból megvalósuló továbbképzési program elszámolása miatt indult eljárás, és az ügyben a zánkai Új Nemzedék Központ Nonprofit Kft. pereskedett a Független Pedagógiai Intézettel, amely Horn Gábor volt SZDSZ-es politikus (2002 és 2008 között koordinációs államtitkár) testvéréhez köthető.
A vitatott összeget 2008-ban az akkor még Zánkai Gyermek- és Ifjúsági Centrum (GYIC) néven működő szervezet a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézettől kapta pedagógus-továbbképzésekre és oktatási modulok kidolgozására. Egy évet kaptak a forrás elköltésére, azaz 2009 végéig állt rendelkezésre az összeg. A GYIC-en belül egy önálló szervezeti egységet hoztak létre a program koordinálására, ez lett a Szakképzési Szolgáltató Centrum, amelynek Kajos László lett a vezetője. Na, nem alkalmazottként, hanem megbízási szerződéssel volt jogosult a centrum vezetésére, de ennek ellenére az ő feladata volt a beérkezett számlák teljesítésének igazolása.
A képzésekkel a Független Pedagógiai Intézetet (Füpi) bízták meg, amelynek igazgatója Kajos László akkori élettársa, Juhász Ildikó volt. Egyszerűsítve a képlet: a Füpi által kiállított számlák jogosságát az intézet igazgatójának élettársa, Kajos Lajos centrumvezető igazolta. A vezetésnek 2009 végén szemet szúrt, hogy túl sok számla érkezett a Füpitől, ráadásul ezeknek az összértéke meghaladta az erre a célra szolgáló támogatás összegét. Leállították a kifizetéseket, és gyanús pénzmozgás, kettős számlázás, többrendbeli jogszabálysértés és összeférhetetlenség miatt a jogelőd zánkai intézmény vizsgálódni kezdett.
A zánkai gyermeküdülő 150 millió forintot kapott szakképzési program lebonyolítására. Fotó: Programturizmus
A helyzet persze tovább bonyolódott: az ügy a bíróság elé került, a GYIC (illetve a jogutód Új Nemzedék Központ) ugyanis vissza akarta kapni a szerinte jogtalanul kifizetett pénzt. Ezzel szemben a pedagógiai intézet ellenkeresettel élt, mert nem jutott hozzá a teljes összeghez.
Egy 2018-ban megjelent cikk és a Magyar Idők birtokába került dokumentumok szerint
több esetben kétszer számlázott ki a Füpi egy-egy képzést, amelyeket két külön továbbképzésnek tüntettek fel, de minden dokumentum teljesen megegyezik, még az is, hogy hol és kik vettek ezeken részt. A jogszabályban meghatározott képzési dokumentációk hiányosak, sok esetben nincsenek meg a haladási naplók, jelenléti ívek, amelyekkel igazolható lenne, mi is történt. Olyan is előfordult, hogy ugyanaz a személy tartott egyszerre két helyen, de egy időben továbbképzést az aláírása alapján. Érdekes egybeesés, hogy a továbbképzéseken részt vevő intézmények 90 százalékával egy napon írták alá a szerződéseket.
Zánkavics – egykor ez a figura fogadta a gyermeküdülőbe látogatókat – Fotó: kozelben.hu
A történtekről a HVG számolt be ITT.
Ezekből is látható: Kajos hosszú évek, mondhatni, évtizedek óta szakképzésekkel, oktatással foglalkozik, és bizony nem minden esetben zökkenőmentesen. A képzési pénzek elszámolásával és kezelésével gyakorta akadtak gondjai. Problémái az ügyekkel kapcsolatban a kormányváltás után kezdődtek, azonban mindezek ellenére úgy tűnik, ő nem akar tanulni. A Budapest Főváros Kormányhivatala V. kerületi Hivatala által Laura ügyében elindított eljárással kapcsolatosan birtokunkban van az a hangfelvétel, amelyben Kajos László elismeri, hogy a hivatalnak a Kontiki Zrt., Kajos Gergely igazgató részére küldött megkeresése a szülők által küldött, Kajos László szerepét is firtató anyaggal együtt hozzá került, és ő vizsgálja iskolája visszaéléseit. Gyanítható, hogy a maga és családja ellen lefolytatott korrekt és alapos, valamint tényszerű vizsgálat eredményét mielőbb közölni fogja a hivatallal.
Kajos és a liberális Hamburg-modell honosítása
Kajos Lászlót tartják a duális képzés új csodafegyvereként is emlegetett Hamburg-modell hazai meghonosítójának. A 2000-ben Michael Otto irányításával elindított modell célja az volt, hogy a „hamburgi iskolaelhagyókat olyan alapfokú középiskolai bizonyítvánnyal engedje útjára, amelynek segítségével azonnali karriert építhetnek, ahelyett, hogy kiesnének az iskolarendszerből”. Mindezt persze az Európa Tanács társfinanszírozásával, uniós pénzből alkották meg, komoly magyar részvétellel. Azt már csak nagyon halkan merjük megjegyezni, hogy információink szerint vannak országok, ahol szektásként tartják számon az ezt a modellt alkalmazó iskolákat, és működésüket nem engedélyezik.
Leegyszerűsítve a program nem más, mint az egykori úgynevezett tanulmányi szerződés, amikor is cégek szerződtek a diákokkal. Vállalták képzésüket, cserébe az iskola elvégzése után meghatározott ideig az adott cégnél dolgoztak. A jelenlegi program akár még jó is lehetne, ha lenne tanműhely a szakképzések kivitelezésére, de az nincs. Legalábbis a Tanextben és a Pinokkióban nincs, a kis- és középvállalkozásokkal való, valós gyakorlati együttműködésnek pedig se híre, se hamva.
Oknyomozó riportsorozatunk következő részében bemutatjuk a húsz év alatt felépített céghálót, valamint a Kajos-féle iskolákban tomboló liberális szellem továbbörökítőit, Momentum-aktivistákat és CEU-n végzett tanárokat, akik között még Aczél György kommunista kultúrpolitikus lányára is rátaláltunk.
Folytatjuk!
Vezető kép: bbj.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS