Száz éve nevezték el a hazai kommunisták szellemi vezéréről Budapest könyvtárát

Ma kereken száz éves a magyarországi kommunisták legidőtállóbb projektje. Habár ezt manapság nem nagyon hangsúlyozzák róla, Szabó Ervin a hazai kommunista mozgalom kiemelkedő személyisége volt, akinek a szociológusi és könyvtárszervezői munkássága is a szélsőséges eszmék terjesztéséről szólt. Éppen egy évszázada nevezték el róla (először) a Fővárosi Könyvtárat, amelyet a Horthy-korszakban természetesen megváltoztattak, de 1946 óta mindmáig ennek a bolsevik agitátornak a nevét viseli az ország legnagyobb nyilvános könyvtárhálózata. Mintha nem lenne olyan magyar, aki méltóbb lenne erre…

Akár a hazai kommunisták egyik mártírja is lehetett volna Szabó Ervin, ha megvalósította volna a Tisza István korábbi miniszterelnök, az akkori magyar jobboldal legtekintélyesebb vezetője ellen tervezett merényletét. A merénylet a körülmények miatt meghiúsult, a kommunista orgyilkosok hoppon maradtak, Tiszát mások (?) gyilkolták meg 1918. október 31-én, Szabó viszont ezt már nem érte meg, elvitte a spanyolnátha-járvány még szeptemberben. Addig viszont egész életét a kommunizmusnak szentelte.

Szabó Ervin, a magyarországi kommunista mozgalom egyik szellemi atyja (kép forrása: fszek.hu)

Szabó Ervin társadalomtudós a Galilei Kör (szélsőbaloldali, ateista, haza- és nemzetellenes értelmiségi társaság – VKL) tagja, a magyarországi Tanácsköztársaság könyvtárügyének gyökeres átszervezője, a könyvtár egyik első munkatársa, aki maga is fontos szerepet játszott a hazai szociológia kialakulásában, ezt az örökölt könyvanyagot következetesen korszerű társadalomtudományi, szociológiai gyűjteménnyé fejlesztette tovább. Irányításával 1910-től megkezdődött a Fővárosi Könyvtár átszervezése ún. public library jellegű nyilvános könyvtárrá. […] Széles néprétegek számára igyekezett hozzáférhetővé tenni az intézményt, különös tekintettel a hátrányos társadalmi helyzetűekre

– írja róla a Wikipédia, nem kifejtve a valóság minden elemét. A később a Tanácsköztársaság idején, sőt a Rákosi-rendszerben vezető helyzetbe került kommunisták elmondásai Szabó Ervin döntő hatásáról tanúskodnak a magyarországi földalatti kommunista mozgalom megszervezésénél.

Szabó Ervin sok munkásmozgalmi kobakot képzelt el ezekbe az olvasótermekbe, és az sem volt ellenére, ha ennek eléréséhez sok nem munkásmozgalmi nyakat hurkolnának át kötéllel. (fotó: nlcafe.hu)

Utólag lett felépítve az a manipulált kép, amellyel Szabóból a szellem szférájában mozgó, a gyarló kommunistákat távolról figyelő értelmiségi héroszt faragtak. A kommunista elvtársak még következetesen az ő hatását látták mindenhol. […] Jól tudjuk, hogy éppen ilyen emberek álltak a ravaszt meghúzó, a kötelet megszorító kezek mögött, legyen szó vörös vagy barna terrorról, nácikról vagy kommunistákról

– fogalmazott a PestiSrácok.hu-n Mező Gábor egy éve. Szabó könyvtárszervező munkássága is arról szólt, hogy minél szervezettebben és hatékonyabban juttassa el a kommunista ideológiát a széles néptömegekhez, ezzel fellázítva őket a fennálló rend ellen.

Budapest máig a kommunista főszervező előtt tiszteleg

A Népszava 1919. március 28-i száma közölte, hogy „a marxizmus tudományos művelésén és a magyar proletariátus szocialista öntudatának nevelése körül” szerzett érdemeiért a Forradalmi Kormányzótanács kiadja Szabó összegyűjtött műveit, és róla nevezi el a fővárosi nyilvános könyvtárat. Azt, amelyiket már az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó éveiben is a gyilkos kommunista eszmék terjesztésére használt. A Tanácsköztársaság mindössze egy hete létezett ekkor, vagyis a bolsevik terroristák egyik első dolga volt hálával tisztelegni Szabó Ervin előtt. Aligha ok nélkül.

A Népszava 1919. március 28-i cikke

És ennek a „szellemi szférában mozgó értelmiségi hérosznak” a nevét viseli mindmáig a Fővárosi Könyvtár, valamint az intézmény melletti tér is a Kálvin tér tőszomszédságában. Pusztán a könyvtárszervezői munkássága miatt, figyelmen kívül hagyva az állam- és nemzetellenes munkásságát. A névváltoztatásra voltak és vannak kísérletek, de egyelőre kitart a kommunista példakép a demokratikus Magyarország szívében. A játék kedvéért képzeljük el, hogy Corvinus helyett mondjuk Budapesti Imrédy Béla Egyetemnek nevezték volna el a főváros legfontosabb közgazdaságtudományi egyetemét a névadó kiemelkedő pénzügyi munkássága előtt tisztelegve! Vajon azt is ilyen nyugodtan tűrné a közhangulat, vagy egy szélsőjobboldali politikus sokkal zavaróbb lenne, mint egy szélsőbaloldali?

Nincs más, akiről el lehetne nevezni?

De van. Nem is kell elszakadni a könyvtártudománytól, és találunk olyan, kimagasló magyart, aki ugyanezen a szakterületen alkotott maradandót, ugyanakkor nem terjesztett tömeggyilkos ideológiát, nem akart meggyilkolni egyetlen állami vezetőt sem. Pray György jezsuita szerzetes nevét onnan ismerik a legtöbben, hogy ő találta meg a legkorábbi egybefüggő magyar nyelvemlékünket, a Halotti beszédet.

Pray György, az első magyar könyvtáros (kép forrása: wikipedia.org)

Pray az értékes történetírói munkássága mellett a korszerű könyvtártudomány magyarországi megalapozója is: ő alakította ki az első katalogizált, az újonnan megjelenő tudományos kiadványok kötetes példányaival folyamatosan bővített magyarországi könyvtárat 1780-ban. 29 évvel a kommunizmus hivatalos felszámolása után időszerű lehetne, hogy az ország legjelentősebb közkönyvtárát ne egy kommunista agitátorról, hanem az első, tudományos igényességgel dolgozó magyar könyvtárosról nevezzék el.