Vitályos Eszter európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkárt kérdeztük az egészségügyben megvalósult és tervezett uniós fejlesztésekről és a következő EU-s költségvetés (2021-2027) lehetőségeiről. A 2014-2020-as fejlesztési ciklusban ebből a keretből több, mint 148 milliárd forintot költ az ország egészségügyi fejlesztésekre. Ebből közel 85 milliárdot az infrastrukturális fejlesztésekre, a további több, mint 63 milliárd forintot pedig az egészségügy humánerőforrás-fejlesztésére fordítják.
2010-re mekkora “hátrányt” halmoztunk föl az infrastrukturális beruházások terén, különös tekintettel az egészségügyre? Lehet-e ennek a méreteit, nagyságrendjét, hatásait szemléltetni?
Az előző, 2007-2013-as fejlesztési ciklussal kapcsolatban, ha a kormány nem avatkozik be, akkor 600-800 milliárd forint közötti támogatási összeget veszített volna el Magyarország. A 2007-2013-as időszakban rendelkezésére álló 24,9 milliárd eurós támogatási keretből 2010. április 30-ig az Európai Bizottság mindössze 3,8 milliárd eurót utalt át. A pályázatokhoz szükséges önerő előteremtése eladósodást generált, főként az önkormányzati szektorban.
Az egészségügyet nézve a kórházakat fenntartó önkormányzatoknak az egészségügyi feladataik ellátásából eredő adósságállománya 2010-ben olyan mértékű volt, ami már veszélyeztette a szakellátórendszer működésének biztonságát. A 2010-2014 közötti időszak alapvetően orvosolta a korábbi kormányzatok általi gondatlan kezelés következtében kialakult torzulásokat. A Kormány állami fenntartásba vette az eladósodott egészségügyi intézmények többségét, rendeztük a jogviszonyokat, létrehoztuk az irányítórendszer koncepcionális fejlesztésének alapjait. Az egészségügyi infrastruktúra korábban nem látott mértékű fejlesztésen megy keresztül. Magyarország ma fejlesztési források felhasználásában az elsők között van, a 2007-2013-as fejlesztési ciklust forrásvesztés nélkül zártuk.
Milyen típusú pályázati lehetőségek kerültek kiírásra az egészségügyi rendszer fejlesztésére vonatkozóan, mely területekre koncentrálódnak a projektek a jelenlegi időszakban?
A 2014-2020-as fejlesztési ciklusban az EFOP teljes keretéből jelentős összeget, több, mint 148 milliárd forintot fordítunk az egészségügyi fejlesztések végrehajtására. Ebből közel 85 milliárd forintot infrastruktúra-fejlesztésre, míg 63 milliárd forintot meghaladó összeget az egészségügy humán jellegű fejlesztésére fordítunk.
Fontos megjegyezni, hogy az uniós forrásokat a magyar kormány költségvetési forrásokból is kiegészíti, illetve a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) segítségével Budapesten és Pest megyében is tudunk fejlesztéseket megvalósítani, így ezen kiegészítő forrásokkal együtt az egészségügy fejlesztése érdekében több, mint 166 milliárd forint összegben vállalhatunk kötelezettséget. Az egészségügyi ellátórendszer módszertani és informatikai korszerűsítése, a családokat érintő egészségügyi fejlesztések, a betegellátás színvonalának növelése, az ellátás hatékonyabbá tétele és a humán erőforrás megtartása alkotja az EFOP egészségügyet érintő fejlesztési irányát. Átfogó fejlesztéseket valósítunk meg a prevencióra, a betegségek megelőzésére és az egészségtudatos szemlélet elterjesztésére, valamint a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítására helyezzük a hangsúlyt. Támogatjuk az alapellátást, fejlesztjük a népegészségügy rendszerét, korszerű szűrővizsgálatokra mozgósítjuk a lakosságot, egészségfejlesztő programokat biztosítunk. Kiemelt figyelmet fordítunk arra is, hogy a kórházainkban fejlett infrastrukturális bázist alakítsunk ki, modern technológiákat és informatikai rendszereket vezessünk be, növeljük a betegbiztonságot. Mindemellett ösztöndíjprogrammal támogatjuk az egészségügyi pályát választókat, hiányszakmás képzéseket indítottunk, elősegítjük a foglalkoztatást.
Hány állampolgár tapasztalja az egészségügy igénybevétele során, hogy új, felújított intézményben történik az ellátása?
Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésére irányuló projektjeinkkel az egészségügy fejlesztését, korszerűsítését, modernizálását tűztük ki célul, 60 kórházban történik felújítás és orvosi eszközök beszerzése.
A fejlesztések eredményeképpen a betegek szükségleteihez igazodó egészségügyi ellátások jönnek létre, javul a meglévő szolgáltatások minősége, továbbá új, korszerű eljárások jelennek meg. Valamennyi felhívásunk azt a célt szolgálja, hogy az egészségügy beteg-közelibb, komfortosabb és a betegbiztonságot szem előtt tartó közszolgáltatássá váljon.
Maradt-e még forrás? Várható további pályázatos lehetőség még ebben az időszakban?
A minisztériumban nagyon erős az a törekvés, hogy minden olyan, esetlegesen beragadt, vagy visszahulló forrást, amelyet még nem sikerült felhasználni, az egészségügy fejlesztésére fordítsuk még ebben az időszakban. Szeretnénk, hogy az egészségügyi ellátás minőségi szolgáltatás legyen a betegek és hozzátartozóik számára, így további fejlesztési forrásokat csoportosítottunk át az infekciókontroll tevékenységek (kórházi fertőzések megelőzése) megvalósítását támogató területre, valamint ösztöndíjak támogatására.
A két új felhívásunkra összességében több, mint 5 milliárd forint támogatási keret áll rendelkezésre, melyet részben EFOP forrásból, részben költségvetési forrásokból biztosítunk. A felhívások előkészítése megfelelő ütemben halad, a tervezetek már elérhetőek a Széchenyi 2020 partnerségi fórumában.
A következő uniós költségvetési ciklusban mekkora források várhatóak egészségügyi célra?
Az Európai Bizottság az Európai Unió kohéziós költségvetésének közel tíz (9,9) százalékos lefaragását javasolta, de Magyarország és néhány más tagállam (Csehország, Észtország, Litvánia és Málta) esetében 24 százalékos lenne a vágás. Ez számokban kifejezve azt jelenti, hogy a mostani, 2014-2020-as időszak 23,6 milliárd eurója helyett Magyarország a 2021-2027-es időszakra 17,9 milliárd eurót kapna a Bizottság tervei szerint.
Míg most hazánkban az egy főre jutó támogatás mértéke nagyjából 320 euró évente, ez a Bizottság javaslata alapján a következő időszakban 260 euróra csökkenne, amelyet magyar részről nem tudunk elfogadni, és a tárgyalások során a források ilyen mértékű csökkentésének elkerülése a célunk.
Az uniós tervek között szerepel az is, hogy a következő programozási időszakot a humán erőforrás fejlesztésére szeretnék alapozni, vagyis az Európai Szociális Alap forrásai jelentősen nem fognak csökkenni. Mivel az EMMI programjai nagyrészt ebből a forrásból fakadnak, így a tárca által felügyelt területekre fordítható összegek akár meg is egyezhetnek a jelenlegi ciklusban felhasznált kerettel.
Valamennyi megkezdett programot, így az egészségügyi fejlesztéséket is folytatni szeretnénk a következő időszakban. Természetesen ez nagyban függ attól, hogy mire lesz lehetőségünk; kemény tárgyalások állnak még előttünk.
Az európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár számára mi a legnehezebb feladat, legnagyobb kihívás az egészségüggyel történő együttműködés során?
Azon vagyunk, hogy összehangoljuk a belső tervezési folyamatokat, és minden területre elegendő forrást tudjunk allokálni. A legnagyobb nehézséget az okozza, hogy a hazai fejlesztési elképzeléseket olyan keretek közé szorítsuk, mely megfelel az uniós elvárásoknak. A Minisztériumon belül elindult a közös gondolkodás és a munka; valamennyi szakállamtitkárságunk arra törekszik, hogy minél hatékonyabban tudjuk a jövőben is elkölteni a nekünk járó támogatási összegeket.
Fotó: Hegedűs Róbert
Facebook
Twitter
YouTube
RSS