Nem állapítható meg közjogi érvénytelenség a munka törvénykönyvének a parlament 2018. december 12-ei ülésnapján elfogadott módosítása és a közigazgatási bíróságokról szóló törvény kapcsán – mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) kedden, nyilvános ülésen kihirdetett határozatában. Emlékezetes, a rendszerváltás óta nem látott parlamenti botrány során az ellenzék akadályozta meg, hogy az ülést vezető elnök, a miniszterelnök és egyes képviselők elfoglalják a helyüket, ezért a kormánypárti többség alternatív módon volt kénytelen – ezek szerint jogszerűen – lebonyolítani a szavazást, s éppen az az ellenzék fordult az Alktománybírósághoz, amely megakadályozta, hogy a demokrácia legfőbb intézménye, az Országgyűlés a választók akaratának megfelelően elvégezze a munkáját. A Demokratikus Koalíció úgy reagált a hírre: ismét bebizonyosodott, hogy Magyarországon diktatúra van. Kövér László házelnök a PS-nek adott interjúban decemberben “neobolsevista csőcseléknek” nevezte az akcióban résztvevőket.
Ellenzéki parlamenti képviselők, az Országgyűlés tagjainak több, mint egynegyede fordult az Ab-hez azzal, hogy a testület semmisítse meg a két törvény december 12-én elfogadott rendelkezéseit, mert azok elfogadásának körülményei szerintük házszabályba és alaptörvénybe ütközőek, így közjogilag érvénytelenek. Az indítványban arra hivatkoztak, hogy az Országgyűlés elnöke és a levezető elnök nem a pulpitusról vezette az ülést, a szolgálatban lévő jegyzők közül egyik sem tartozott ellenzéki képviselőcsoporthoz, továbbá a szavazási rendszer kártya nélküli üzemmódban működött. Az Ab elutasító döntésének indoklásában kiemelte: az Országgyűlés sok évszázados intézménye történeti alkotmányunk egyik legfontosabb vívmánya, törvényes és alkotmányos működése a jogállamiság és az alkotmányos hatalomgyakorlás egyik kulcsa. Rámutatott: a demokratikus törvényhozás a tárgyalás elvén működik, két fő alapelve pedig a tanácskozás demokratizmusa és a többségi döntés elve.
Az Alkotmánybíróság kifejtette: előfordulhat, hogy a tanácskozás demokratizmusát védő szabályok egyes parlamenti frakciók visszaélésszerű magatartása miatt akadályozzák a törvényhozás észszerű működését, a döntések megszületését. Ez a parlamenti obstrukció, amikor egy parlamenti kisebbség politikai céljai, a parlamenti döntéshozatal ellehetetlenítése érdekében jogszerű lehetőségét rendeltetésével ellentétesen – a visszaélésszerű joggyakorlás határait feszegetve – használja ki, például felszólalásával húzza az időt. Az Ab szerint a törvényhozás ésszerű működésének biztosításához fűződő alkotmányos érdek igazolhatja azt a parlamenti törekvést, hogy a többségi döntés elve ne szenvedjen indokolatlan hátrányt a tanácskozás demokratizmusának elve miatt.
Emlékeztettek arra: a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága is megállapította, hogy a parlamentben folytatott viták szabadsága alapvető fontosságú a demokratikus társadalmakban, ám e szabadság nem korlátlan: a parlamenteknek jogukban áll cselekedni, amikor tagjaik a törvényhozás szokásos működésének rendjét megzavarják.
Nyomós közérdek fűződik a Parlament zavartalan működéséhez
Az Ab leszögezte: az Országgyűlés hatékony, zavartalan működéséhez nyomós közérdek fűződik, a magyar szabályozásban ennek biztosítása és az intézmény méltóságának megőrzése az Országgyűlés elnökének joga és kötelezettsége, ennek ellátása érdekében kap az elnök rendészeti és fegyelmi jogkört. Az Alkotmánybíróság szerint igazolható, hogy a törvényhozás zavartalan, demokratikus működése érdekében az obstrukciót megakadályozzák, az ilyen képviselői magatartásokat keretek között tartsák, fegyelmi előírásokkal szankcionálják. Kitért arra is, hogy nem minősül obstrukciónak az a magatartás, amely jogszerűnek még formai értelemben sem nevezhető, és előidézhet olyan jogellenes helyzetet, amikor a rendeltetésszerű működés helyreállítása azonnali megoldást követel. Az Ab a konkrét eset kapcsán felidézte: az Országgyűlés 2018. december 12-i ülésnapján ellenzéki és független képviselők az utat elállva lehetetlenné tették a feljutást az elnöki emelvényre. A házszabályi rendelkezések szövegéből azonban álláspontjuk szerint nem következik, hogy az ülés csak az elnöki székből vezethető.
Az ellenzék csak “érdemi elbírálásra alkalmatlan” javaslatokat nyújtott be
Továbbá igaz ugyan, hogy a parlamenti üléseken a törvény szerint egyidejűleg kettő, lehetőleg egy kormánypárti és egy ellenzéki képviselőcsoporthoz tartozó jegyző teljesít szolgálatot. A vizsgált esetben azonban a két kormánypárti jegyző kijelölése nem visszaélésszerűen, hanem kényszerítő okok következtében történt, annak módja nem volt jogszabályok által kizárt, így nem tekinthető garanciális előírás megsértésének. A szavazások lebonyolításának az indítványozók által kifogásolt módjával kapcsolatban az Ab azt állapította meg, hogy egyrészt a szabályok nem írják elő a gépi szavazások “kártyás üzemmódban” történő lebonyolítását, másrészt pedig a képviselők felelősséggel tartoznak azért, hogy megfeleljenek – a többi között a személyes közreműködésre vonatkozó – elvárásoknak.
Az Ab rámutatott arra is, hogy az Országgyűlés 2018. december 12-i ülése határozatképes volt, az indítványokban érintett törvények elfogadásakor a szükséges számú szavazatot leadták. Ezen túlmenően az indítványok a szavazások eredményével kapcsolatban csupán érdemi elbírálásra alkalmatlan felvetéseket, lehetőségeket fogalmaztak meg. Mindezek alapján az Ab a támadott rendelkezések alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére vonatkozó indítványokat a 15 alkotmánybíró egyhangú döntésével elutasította. Az Ab határozatának szövege teljes terjedelmében elolvasható a testület honlapján.
DK: Újra bebizonyosodott, hogy “Magyarország diktatúra”
Gréczy Zsolt, a Gyurcsány-párt országgyűlési képviselője a Klubrádió déli híradójának kommentálta a döntést. Szerinte nyilvánvaló volt, hogy a “fideszes Alkotmánybíróság” elutasítja az ellenzéki beadványokat”, s csupán azért fordultak a testülethez, hogy ismét bebizonyosodjon: “Magyarországon diktatúra van”. Elárulta azt is, hogy az Európai Bizottság szerencsére vizsgálja a “rabszolgatörvény” elfogadásának jogszerűségét, és azt is fontolgatják, hogy a törvény egyes részleteit újra az Alkotmánybíróság elé tárják. Továbbra is úgy véli, az Országgyűlés házszabálya értelmében nem volt jogszerű a törvény december 12-i elfogadása, mert a levezető elnök nem ült fenn a pulpituson és egyes képviselők nem ültek a helyükön, mégis számba vették az ottlétüket. Arról Gréczy nem beszélt, hogy a rendszerváltás óta nem tapasztalt parlamenti botránykeltéssel, lökdösődéssel, hangoskodással és különböző akrobatikus mutatványok előadásával éppen az ellenzék akadályozta meg, hogy az elnök és a képviselők elfoglalják a helyeiket.
Kövér László: Ez egy neobolsevista csőcselék
Kövér Lászlóval tavaly, a botrányos ülésnap után készítettünk interjút; ebben a parlamenti felfordulást keltő ellenzékieket, majd az utána az ő felhívásukra a Kossuth tér szobrait megrongáló, a gyermekek ajándék-szánkóit felprédáló, a Parlament műemléki épületében súlyos károkat okozó tüntetőket egyaránt neobolsevista csőcseléknek nevezte.
Ezek éppen olyanok, mint történelmi elődjeik. Egyrészt kizárólagosságra törnek, másrészt erőszakosak, ráadásul amorálisak, amit azzal a – semmivel sem alátámasztható – meggyőződéssel próbálnak igazolni, hogy szellemi fölényüknél fogva ők azok, akik arra hivatottak, hogy megváltsák és felszabadítsák a szegény, rabszolgasorba taszított többséget. Ez a fajta embertípus, ha a történelem fordulatai hatalomhoz juttatták, mindig káoszt és hullahegyeket hagyott maga után, akár francia trikolorba, akár barna, akár vörös rongyokba öltözött. Őszinte sajnálatomra a december 12-i parlamenti ülésen mutatott viselkedése alapján a teljes ellenzéket ebbe a kategóriába kell sorolnom, teljesen mindegy, hogy melyik milyen színekkel operál
– fogalmazott házelnök az interjúban, amely ITT olvasható el. Emlékezetes, hogy Kövér László javaslatára az Országgyűlés a december 12-i ülésnapon okozott botrány és a parlamenti munka ellehetetlenítése miatt 36 ellenzéki képviselő tiszteletdíját összesen 41 millió forinttal csökkentette márciusban.
Forrás: MTI, PS, Klubrádió; Vezető kép: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS