Felülmúlta a piaci várakozásokat a bruttó hazai termék (GDP) első negyedévi 5,3 százalékos növekedése az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint, akik ugyanakkor a következő negyedévekben fokozatos lassulásra számítanak. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közzétett első becslése szerint a bruttó hazai termék (GDP) 5,3 százalékkal, szezonálisan és naptárhatással kiigazítva és kiegyensúlyozva 5,2 százalékkal nőtt az idei első negyedévben az előző év azonos időszakához képest. Az előző negyedévhez mérten 1,5 százalékos volt a gazdasági növekedés szezonálisan, naptárhatással kiigazítva és kiegyensúlyozva.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője jelezte: jelentősen gyorsult az ipar és különösen az építőipar kibocsátása, a kiskereskedelmi forgalom gyorsulása továbbra is élénk fogyasztásra utal, a külkereskedelmi egyenleg csökkenése pedig az ipari termelés élénkülésének köszönhetően kisebb mértékben rontotta a GDP-t. Az elemző a következő negyedévekben az egyre magasabb bázis miatt fokozatos lassulásra számít, de úgy látja, hogy a GDP növekedése így is elérheti idén a 4,7 százalékot, míg jövőre 3,7 százalékos lehet. Kommentárjában kifejtette: a két számjegyű béremelkedés és a családvédelmi akcióterv hatására a fogyasztás tartós oszlopa marad a növekedésnek. A beruházási boom folytatódik az irodapiac, az ipar, a logisztika, a szálláshely-szolgáltatás és a kereskedelem területén. Idén várható a lakásátadások érdemi felfutása, ami a következő években tetőzhet; a kedvezményes újlakás-áfa kivezetését részben ellensúlyozhatja a csok kiterjesztése.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kiemelte, hogy a magyar gazdaság továbbra is jól teljesít, ezzel az adattal várhatóan ismét az uniós országok élvonalába tartozhatott. Az erős teljesítmény ellenére úgy véli, hogy a GDP-növekedés 2019 egészében veszíthet tavalyi lendületéből.
A szakértő kommentárja szerint a magyar GDP az ezredforduló óta nem látott mértékben nőtt az első negyedévben az előző év azonos időszakához képest, ez minden idők második legmagasabb magyar növekedési adata. A január-márciusi ipari, kiskereskedelmi és építőipari adatok alapján a gazdasági gyorsulás várható volt
– állapította meg az elemző, hozzátéve, hogy ennél is magasabb növekedési ütemre számított. A kapacitáskorlátok, a külső kereslet visszafogott alakulása és a tavalyi magas bázis miatt az idei év egészére Virovácz Péter 4,3 százalékos gazdasági növekedést prognosztizál, ami egyben azt is jelenti, hogy a következő negyedévekben vélhetően mérséklődik majd a növekedés üteme.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője hangsúlyozta, hogy az elemzői várakozásokat meghaladó, kiugró magyar GDP-növekedés egy nem annyira kedvező külső környezetben következett be: Magyarország legfontosabb export-célországa, Németország növekedése nem érte el az 1 százalékot. A szakértő az első negyedéves adatra alapozva arra számít, hogy a gazdaság növekedése az év egészében meghaladja a 4 százalékot.
Az Európai Unió és a világgazdaság problémái ugyanakkor kockázatot jelenthetnek
– tette hozzá.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője kifejtette, hogy az első negyedév után a GDP-tempó lassulására számít. Kommentárja szerint az építőiparban továbbra is erős lesz a növekedés, de az első három hónapban látott extrém teljesítmény várhatóan lassul, emiatt az ágazat 0,6 százalékponttal alacsonyabb mértékben járulhat hozzá a GDP bővüléséhez. A mezőgazdaság számára az év eleje nem volt bíztató, ezért lefelé mutató kockázatot jelent az agrárium hozzájárulása.
Az iparban jól indult az év, de kérdés, hogyan alakul a helyzet a világgazdaságban, a tavalyi második félévi lassulás után felpörög-e a globális gazdaság. Ez nagyban befolyásolhatja a magyar ipar és az export teljesítményét, ezen keresztül pedig a GDP bővülését
– fogalmazott a szakértő. Németh Dávid szerint a mostani kilátások alapján a magyar gazdaság összességében 4-4,5 százalékos növekedésre lehet képes ebben az évben.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője az idei kilátásokról szólva hangsúlyozta: továbbra is úgy látja, hogy a növekedés egyik legfontosabb hajtóerejét a lakossági fogyasztás jelenti majd. A feszes munkaerőpiac, a folytatódó bérkiáramlás, illetve a magas szinten lévő fogyasztói bizalom nem sugallja a fogyasztás lassulását erre az évre.
A beruházások növekedése a tavalyi kiemelkedő adat után lassulhat ugyan, de összességében továbbra is magas marad, az egész éves növekedés 8-12 százalék körül alakulhat. Továbbra is az exportkilátások megítélése a legbizonytalanabb a külső kockázatok miatt, de ha a főbb magyar exportpiacokon valóban elindul egy lassú kilábalás az év második felében, az várhatóan segíti a hazai export teljesítményét is
– fejtette ki. A tavalyi 4,9 százalékhoz képest lassulhat, de továbbra is erős marad a hazai GDP növekedése.
A jelenlegi, 3,8 százalékos GDP növekedési előrejelzését az első negyedéves teljesítmény részletes bontásának ismerete után valószínűleg felfelé korrigálja az Erste, várhatóan kicsivel 4 százalék fölé
– közölte a szakértő.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/MTVA
Facebook
Twitter
YouTube
RSS