Tovább rágalmazza kolléganőnket a HVG, hogy mentse Czeglédy irháját

Gergely Zsófia, a HVG.hu munkatársa hetyke kis cikksorozatot gyártott, hogy a maffiaszervezetben elkövetett, sok milliárd forintos kárt okozó csalással vádolt Czeglédy Csaba érdekében besározza kolléganőnket, Füssy Angélát. Ám a kóros hazudozásnak és a rágalmazásnak most már olyan mélységeiig ereszkedett alá Gergely, amit nem lehet szó nélkül hagyni. 

Gyakran megesik pró és kontra, hogy ellenoldali újságírók egymást tollhegyre tűzik, kifigurázzák, bírálják. Kapunk hideget-meleget a liberális sajtótól, ám mi sem maradunk adósak. Ebben szerintem semmi rendkívüli nincs, ez normál ügymenet. Odáig viszont még nem nagyon süllyedt senki, hogy súlyos bűncselekményekkel vádolt politikusokat úgy próbáljon kivakarni a slamasztikából, hogy a túloldali kollégákról össze-vissza hazudozik. Most ez történt.

Füssy Angéla, a PestiSrácok.hu főmunkatársa az elmúlt években több tucat cikket közölt Gyurcsány Ferenc ügyvédjének, az MSZP-s Czeglédy Csabának és a vád szerint általa vezetett maffiaszervezetnek az üzelmeiről. Megkockáztatom: a magyar sajtóban ő írt a legtöbbet Czeglédyről, és ő szállította a legtöbb friss hírt, „szenzációt” a hatmilliárdos költségvetési csalással gyanúsított szocialista politikus bűnügyéről. Czeglédy bosszúból perek garmadát indította kolléganőnk ellen, hátha azokkal megfélemlíti őt, s csökken az oknyomozó cikkek száma. Nem csökkent. 

Ekkor lépett pástra a HVG.hu, amely odáig nem nagyon jeleskedett a Czeglédy-féle bűnszervezet ügyeinek föltárásában. Amit már nem lehetett elhallgatni, azt fogcsikorgatva megírták – amúgy lapítottak, mint tükörponty a cekkerben. A közelmúltban viszont a Czeglédy-ügy nyomozati iratai landoltak a jeles lap postaládájában, így végre alkalmuk nyílt tényfeltáró cikket írni.

No, nem Czeglédyről, hanem a PestiSrácok.hu újságírójáról. Hiszen a történetben nyilván nem az a bagatell hatmilliárd, meg a ki nem fizetett diákok és idős emberek számítanak (a HVG-nek), hanem az az újságíró, aki a bűnügyről egy csomó fontos cikket írt. Őt kell lejáratni…

Gergely Zsófia első, márciusi cikkentyűje arra futott ki, hogy Füssy Angéla etikátlan módon kiadta egy MSZP-s „informátorát” a hatóságnak, s ezzel kellemetlen helyzetbe hozta őt. Abban a cikkben legalább annyi valóságmorzsa volt, hogy ez az MSZP-s ember nem érezhette magát jól, hiszen rejtve akart maradni. Persze, nem véletlenül.

• Hiszen nem informátor volt, hanem dezinformátor. Kolléganőnk leleplezte a hazugságait, amelyekkel portálunkat megpróbálta félrevezetni, a büntetőeljárást pedig vakvágányra terelni, és az esetről valóban tájékoztatta a nyomozó hatóságot.

A hoppon maradt szocialista dezinformátor ezután elsírta a HVG.hu-nak, milyen rossz ez neki. A cikkben Czeglédy Csaba is megszólalt, és mint hiteles sajtóügyi szakértő leszögezte: „Füssy nem újságíró, és ahol dolgozik, az sem szerkesztőség”. Azt hiszem, akkor érezhetnénk magunkat kínban, ha egy ilyen súlyú csalási ügy fővádlottja megdicsért volna minket… (Akit ráadásul korábban hasonló ügyben már elítéltek – egyébként ezt a tényfeltáró cikket is Füssy Angéla írta.) 

Elképesztő hazugságokkal támadnak

A márciusi HVG-cikkre főszerkesztőnk válaszolt, és akkor azt hittük, leállnak. Hát nem. Most szerdán új „leleplezéssel” rukkolt elő Gergely Zsófia; eszerint nem csak egy, hanem több informátorát is kiadta Füssy Angéla a nyomozóknak. Mindezt újabb nyomozati iratokra hivatkozva közli (nem kell nagy tudomány kitalálni, kitől kaphatta). Gergely az iratokon talált egyik telefonszámon elérte az egyik informátort, aki úgy nyilatkozott neki:

bár „nem erővel kényszerítették oda”, laikusként nem tudta, meddig terjed pontosan egy újságíró feladatköre, azt hitte, „ez így rendben van”. „Nagyjából úgy hangzott el, hogy ’ugye, bemész’, én pedig azt gondoltam, hogy ez a dolgom, és elmentem tanúskodni” – mondta.

A helyzet azonban ennél sokkal prózaibb. Nemhogy nem kényszerítette őt senki vallomásra, hanem a szóban forgó informátor (aki a Human Operator budapesti irodájában dolgozott) Füssy Angélának írásba adta, hogy bíróságon is tanúsítja mindazt, amit nekünk elmondott. Íme, az ezt bizonyító tanúsítvány, amelyről a hölgy nevét kitakartuk:

Gergely Zsófia azonban tovább ment, és egyre vehemensebben próbálta kolléganőnk nyakába varrni, hogy egy másik informátort is akarata ellenére kiadott a szerveknek:

Azzal, hogy „informátorait” leszállította a hatóságoknak, Füssy már eleve túlmehetett újságírói feladatkörén, azonban a másik esetben a körülmények alapján az sem valószínű, hogy érintett saját akaratából keveredett bele a büntetőügy hivatalos részébe. (…) Sz. P. maga úgy fogalmaz: azért van a tanúkihallgatáson, „mivel Füssy Angéla oknyomozó újságíró megnevezett engem, mint információval bíró tanút”. Csakhogy életszerűtlen, hogy ezt Sz. akarta volna, mert nemcsak semmi használhatót nem mond a nyomozóknak, de kitart amellett, hogy eleve nem is lehetnek információi az ügyről. Ugyanis soha nem dolgozott a Human Operator Zrt.-nél, illetve más munkaerő-közvetítő cégnél, és egyáltalán nem is ismeri a baloldali politikus-jogászt.

Gergely annak ellenére írta le mindezt, hogy később kénytelen-kelletlen beismerte, nem is beszélt Sz. P.-vel, így nem volt aki megerősítse rosszindulatú előítéleteit. Én azonban most segítek a HVG-s kollégának ezzel a dokumentummal:

„Ezt szükség esetén kész vagyok bíróságon tanúsítani.” Aláírás: „Sz. P.”

Ezt hívják úgy, hogy pofára esés. Gergely Zsófia azzal rágalmazta meg mostani cikkében Füssy Angélát, hogy két informátorát etikátlanul kiadta a nyomozóknak, ám a fönti iratok bizonyítják, kolléganőnk az ő írásos engedélyükkel adta ki nevüket a nyomozó hatóságnak, hogy információikkal segíthessék a bűnszervezet leleplezését.

Ebből következően a Gergely-cikk többi része is hazugság és/vagy pimasz aljaskodás. Ugyanis azon pörög, hogy a többi kormánypárti médiumnak sem szabadott volna kiadni az informátorokat…

Kérdések

• A fentiek tükrében kérdés: komolyan vehető-e egy olyan lap, amelyik – feltételezhetően – egy hatmilliárdos csalási ügy fővádlottjától kapott nyomozati iratok alapján ír a fővádlott érdekeit szolgáló cikket?
• El tudják képzelni, hogy a Czeglédyéhez képest eltörpülő kárértékű Mengyi-ügy fővádlottját valamely kormánypárti lap elkezdje mosdatni, az ügyet fölgöngyölítő balliberális újságírót rágalmazni, Mengyit pedig orákulumként nyilatkoztatni?
• Miközben hosszú cikkeken keresztül egy vélt újságírói etikai vétségen pörögnek a ballib lapok (HVG, 444, 24), miért nem jut eszükbe a mérleg másik serpenyőjét is vizsgálni? Hogy az informátor(ok)nak olyan ismereteik lehettek, amelyek segíthették a nyomozást hazánk történetének egyik legsúlyosabb korrupciós bűnügyében? Ép erkölcsi érzékkel: nem ezerszer fontosabb a bűnözők nyakon csípése, mint hogy egy újságíró – feltéve, de meg nem engedve, esetleg – hibázott? 
• Miféle informátor (és miféle ember) az, aki egy újságnak elmondaná az értesüléseit egy súlyos bűnügyben, de a nyomozóknak, a bíróságnak már nem? (Még védett tanúként sem, az inkognitóját megőrizve…)
• A legfontosabb kérdés viszont az: kinek az érdekét szolgálta a HVG-s cikksorozat? Füssy Angéla kolléganőnkét biztosan nem, hiszen a HVG rágalmait a teljes balliberális propagandagépezet megfuttatta. (Érdekes, ebben mindegyikük látott hírértéket, míg a hatmilliárdos csalási ügy aktuális fejleményei leperegnek róluk.) Czeglédy Csaba viszont röhög a markába, és Facebook-oldalán lelkendezve épp azt hazudja, hogy portálunk „informátort gyártott”. Nyilvánvaló, hogy a karaktergyilkos cikksorozat Czeglédy mesterkedéseinek kedvez, és alkalmas a tanúk megfélemlítésére, akik közül már többen el is bizonytalanodtak.

A magyar jogszolgáltatás szégyene, hogy Czeglédy szabadlábon lehet, és hogy köztörvényes bűnügy vádlottjaként mentelmi jogot szerezhetett, sőt azt megtarthatta. Az pedig az ellenzék és lakájsajtója megbocsáthatatlan bűne, hogy falaznak egy ilyen alaknak. Ezt a gyalázatot nem mossák le magukról egyhamar!