“Az az egy európai parlamenti képviselői hely, amit pártom, a Jobbik szerzett a vasárnapi, dicsőségesnek épp nem nevezhető szereplés után, egy jelkép. Jelképezhette volna a felelősséget, a lemondást, a lovagiasságot, sok minden mást is. (…) A következmények nélküliség jelképe lett. Tényleg sajnálom…” – írta szerdán este Facebook-oldalán a Jobbik országgyűlési képviselője, környezetvédelmi szakpolitikusa, az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának alelnöke. Azt egyelőre nem tudni, hogy csalódottságának kifejezésén túl tettek is követik-e Kepli Lajos vallomását, azaz kilép-e az önmagából még régen kifordult pártból.
Kepli Lajos egyike azon keveseknek a Jobbikban, aki ott volt az alapítók között és aki az utolsó utáni pillanatban is kitart. Ő az, aki soha nem beszélt, nem nyilatkozott kifelé a pártból, kifejezetten kerülte a konfliktusokat. Ezért is szimbolikus mai bejegyzése, amelyben a Jobbik fennállása és tagsága óta először ad csalódottságának hangot nyilvánosan. Azt mondják, amikor a csendes emberek megszólalnak, kevés szóval is sokat mondanak.
Kepli eddig soha sem bírálta pártját, vagy legalábbis nem nyilvánosan. A most nyilvánosan is felvállalt különvéleménye szerint a csúfos EP-választási szereplés után azt az egyetlenegy képviselői mandátumot nem elnökségi tagnak kellene betöltenie, hanem bárki másnak a listáról, hogy a párt vezetése ezzel is mutassa felelősségvállalását.
Ezzel szemben az elnökség a mai ülésén úgy döntött, hogy bár levonják a szükséges következtetéseket, minden marad a régiben, vagyis a lista első helyén szereplő Gyöngyösi Márton megy Brüsszelbe.
Újabb alapember hagyhatja el a széthulló Jobbikot?
Hogy mit jelent Kepli Lajos vallomása és hogy csalódottsága ellenére is marad-e a Jobbikban, azt nem sikerült megtudnunk. Szerettük volna megkérdezni tőle személyesen, de telefonját nem vette fel.
A Veszprém megyei környezetmérnök fiatalon, a kétezres évek elején, vagyis még a párttá alakulás előtt csatlakozott ahhoz a Jobbik Magyarországért Mozgalomhoz, ami akkor még nem pozíciókról és megélhetési politikáról szólt. A maroknyi radikális, szélsőjobboldali csoport akkoriban felvállalta, hogy az általa képviselt értékrend és politika, a kényes problémák feszegetése sosoem fog túl széleskörű támogatottságot élvezni, de szükségszerű.
Kepli Lajos a Jobbik honlapján elérhető önéletrajzában azt írta: a Jobbik jelenti számára a megalkuvás nélküli érdekérvényesítést.
Vona pártja – ahogy azt a korábban kilépők már többször megfogalmazták – már régen letért arról az útról, amiért egyáltalán megalapították annak idején. A nemzeti érdekérvényesítés helyett a párt vezető tisztségviselőinek érdekeinek érvényesítése lett a fő cél, ezért olyan alkukat, szövetségeket és kompromisszumokat kötöttek az elmúlt években, amelyek egyre több régi párttag számára lettek vállalhatatlanok.
Azt, hogy ebben az új Jobbikban már minden csak a pénzzel együtt járó posztokról, pozíciókról szól, éppen egy másik Veszprém megyei régi jobbikos, a volt tapolcai elnök mondta a PestiSrácoknak adott interjúban. Toronyi Tibor egyébként még a nagy kilépési hullám előtt, az elsők között távozott a pártból.
A Szabó Gábor pártigazgató által levezényelt néppártosításba egyébként maga a pártelnök is belebukott, aki még valamelyest vállalta is felelősségét azzal, hogy a 2018-as országgyűlési képviselőválasztás után önként távozott a Jobbik éléről, sőt, listavezetőként szerzett mandátumát sem vette át. Azóta már rappel is, van baj…
Jobbszélről balra át
A Jobbik szép lassan szélsőjobboldali pártból balliberális párttá vált, legerősebb ellenzéki pártból pedig a leggyengébb lett: a következő választásra ezzel a tempóval mérhetetlen tényezővé törpülhet.
A mélyrepülés utolsó, becsapódás előtti mozzanata, hogy az a párt, amelyik magát az egyedüli, kormányzati pozíciót szerezni képes ellenzéki pártként aposztrofálta, az EP-választáson fennállása leggyengébb eredményét produkálva egyetlen képviselői mandátumot szerzett.
Egyébként beszédes, hogy a Mi Hazánk a megalakulása után alig néhány hónappal, az első választásán 3,3 százalékos eredményt ért el, és a pártok sorrendjébenben rögtön a csaknem egy évtizedes múltra visszatekintő Jobbik után áll. A Jobbik vezetése pedig végig azt kommunikálta, hogy a radikálisok, azaz a “vadhajtások” kiválása inkább jó dolog, mint probléma, és Toroczkai pártalapítása nem szakadás, amely őket aztán biztosan nem gyengíti.
Egyenes út a politika sűllyesztőjébe
A Jobbik története tökéletesen illusztrálja, hogy az a párt, amelyik feladja önmagát, megtagadja, illetve pozíciókra cseréli alapelveit, rövid idő alatt a politika süllyesztőjében találja magát. A Jobbikot először meghatározó politikusai, arcai hagyták el, aztán sorra követték őket a vidéki politikusok, önkormányzati képviselők, helyi alapszervezeti vezetők, sőt, komplett alapszervezetek is.
Ha most újabb kilépési hullám következik, azt biztosan nem élik túl. Ha például finom üzenete után Kepli Lajos otthagyja a pártot, személyében nemcsak egy újabb országgyűlési képviselőt veszít, hanem egy szakpolitikust és egy megyét is, ahol minimális maradna a képviselete.
Kepli Lajos 2010 óta országgyűlési képviselő. A Jobbik frakciójában környezetvédelmi, vízgazdálkodási, energiapolitikai kérdésekkel foglalkozott. Az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának tagja, az ellenőrző albizottság elnöke. Veszprém megyében, ahol korábban Ferenczi Gábor devecseri polgármester, Orbán Imre megyei képviselő, majd az egész veszprémi alapszervezet távozott a pártból, Kepli Lajos az egyik utolsó meghatározó embere a pártnak.
Vezető kép: Facebook
Facebook
Twitter
YouTube
RSS