Tóth Erzsébet fogja tárgyalni elsőfokon az MSZP-SZDSZ-kormányokhoz kötődő metrókorrupciós botrányt, az Alstom-ügyet – tudta meg a PestiSrácok.hu. Ugyanez a bírónő ítélte csupán felfüggesztett szabadságvesztésre a négyszázmilliós hűtlen kezeléssel vádolt korábbi terézvárosi szocialista alpolgármestert, Fürst Györgyöt, de ő mentette fel tavaly Szabó Pál volt posta-vezért is. Pedig Gyurcsány egykori közlekedési és távközlési minisztere terhére azt rótta az ügyészség, hogy közreműködése révén csaknem tízmilliárd forintos vagyoni hátrány érte a Magyar Posta Zrt.-t, amiért az impozáns épületért kapott pénzből nem új székházat épített, hanem inkább előnytelen bérleti konstrukciót választott.
A metrószerelvények beszerzésével összefüggésben még 2011-ben vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt indult nyomozás, amely 2016. szeptember 16-án került a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) hatáskörébe. Az ügyészség 2016 októberében hallgatta ki az első gyanúsítottakat. Az ügyben azután indult vizsgálat, hogy 2010-ben az Állami Számvevőszék átvilágította a 4-es metró beruházását és a járműbeszerzéseket. A számvevőszék jelentése szerint a beruházással a magyar államot és a fővárosi önkormányzatot jelentős vagyoni hátrány érte.
Azóta az is kiderült, hogy az Egyesült Királyság Jelentős Csalások Elleni Hivatala négy Alstom-vezetőt vádolt meg azzal, hogy 2006 januárja és 2007 októbere között bűnszervezet tagjaként összesen 2,3 millió eurónyi összeget juttattak a BKV tisztviselőinek, illetve az üzlet megkötésében közreműködő ügynököknek, hogy befolyásolják a Budapesti Közlekedési Vállalatot a francia társaság metrószerelvényeinek megvásárlása érdekében. A KNYF április elején gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntette miatt a hat gyanúsított közül négy személy ellen emelt vádat, kettővel szemben pedig elkülönítette és felfüggesztette a nyomozást. Utóbbiak egyike lehet az a Terner Géza, aki ellen évekkel ezelőtt nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki, ám a bíróság azt márciusban visszavonta. A vádlottak között egyetlen közszereplő sincsen, így a balliberális politikusok megmenekültek a felelősségre vonás alól.
Medgyessy volt bizalmasa is vádlott
A PestiSrácok.hu nyomozásra rálátó forrásai megerősítették a Magyar Nemzet korábbi információját, miszerint a négy vádlott egyike Medgyessy Péter volt miniszterelnök egykori bizalmasa, T. Károly. Medgyessy éppen neki adta el a Medgyessy Tanácsadó Kft.-ben lévő tulajdonát. Bukását követően az ex-miniszterelnök – már mint utazó nagykövet – ismét tanácsadói bizniszbe kezdett, és megalapította az M. P. Európa Tanácsadó Kft.-t. Ez azért fontos körülmény, mert ennek a cégnek a segítségével vásárolta vissza magát T. Károly mellé a Medgyessy Tanácsadóba, amely akkor már AssistConsult néven működött. Az pedig csak hab a tortán, hogy a volt miniszterelnök érdekeltsége két részletben csaknem hatszázezer eurót zsebelt be az Alstomtól. Hogy pontosan miféle ellenszolgáltatás fejében, azt egyelőre nem tudni, ám tény: az összeg egy része Medgyessy feleségének a számláján landolt, születésnapi ajándék címén. De Borbély Lénárd, a metrókocsik 2006-os közbeszerzését vizsgáló ideiglenes fővárosi bizottság volt elnöke portálunknak korábban arról is beszélt, hogy Demszky Gábor, Budapest volt vezetője közvetlen utasításokat adott a 4-es metróval kapcsolatos ügyekben.
A titokzatos “osztrák úr”
Forrásaink szerint a korrupciós ügynek vádlottja még W. Vilmos, az Alstom Power Hungária Zrt. vezérigazgatója, illetve Shahbad Z. amerikai állampolgár, valamint az osztrák Kyrill L. is, aki a Hansen Consulting lobbicég képviseletében a vállalat számlái mögötti teljesítést akarta igazolni, és olyan e-mailt küldött az Alstomnak, amelyben több kormányzati szereplő mellett Kóka János önéletrajza is szerepelt. Kyrill L. neve még évekkel ezelőtt felbukkant egy „bűnbánó táskahordó” „vallomásában” is, aki a Privát Kopó bűnügyi magazinnak pakolt ki a 2010 előtti korrupciós ügyletekről. A férfi állítása szerint a szocialista kormányok idején saját maga pénzzel telerakott táskákat hordott a politikai elit „pénzcsinálóinak” annak érdekében, hogy a Strabag osztrák óriásvállalat tehesse rá a kezét a közbeszerzési eljárásokban meghirdetett építőipari beruházásokra. A férfi hangsúlyozta, egy magyar származású osztrák állampolgár, a fentebb már említett Terner Géza rokona, A. Zoltán arra kapott megbízást a Strabagtól, hogy a politikai akaratot befolyásolja, és a megbízó által elvárt irányba terelje. A pénzügyek bonyolításában segítségére volt “egy osztrák úr”, egy bizonyos Kyrill L…
Fürst megúszta felfüggesztettel
A Fővárosi Törvényszék portálunknak küldött tájékoztatása szerint már az előkészítő ülést is kitűzték, de annak időpontját egyelőre nem árulták el. Kérdésünkre válaszolva hozzátették: az ügyet Tóth Erzsébet bírónő tárgyalja majd elsőfokon. Róla tudni kell, hogy ő volt az, aki csupán felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Fürst György korábbi terézvárosi szocialista alpolgármestert és önkormányzati képviselőtársait két Andrássy úti palota elpanamázásáért, pedig a vád és a határozat szerint az Andrássy út 47. szám alatti lakóházat és ugyanott a 3. szám alatti műemléki épületet 2004-ben együttesen csaknem 580 millió forintért, versenyeztetés nélkül adták el magáncégeknek úgy, hogy azzal közel 400 milliós kárt okoztak. Fürst, azóta is köszöni, jól van.
Gyurcsány volt miniszterét futni hagyták
Tóth Erzsébet a Postapalota-ügyben a Gyurcsány-korszakban megvalósult, gyanús ingatlanügy minden vádlottját, köztük Szabó Pál volt posta-vezért, Gyurcsány egykori közlekedési és távközlési miniszterét is felmentette tavaly nyáron. Az ügyben évekkel korábban Balsai István volt miniszterelnöki megbízott, jelenlegi alkotmánybíró tett feljelentést. Szabó Pált azzal vádolták, hogy a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatójaként öt társával csaknem tízmilliárd (!) forintos vagyoni hátrányt okozhatott azzal, hogy elkótyavetyélték a Krisztina körúti postapalotát, és havi négyszázezer euróért – azaz mintegy százmillió forintért – béreltek új székházat.A vádhatóság szerint Szabó Pál és társai olyan hamis költség- és bevételkimutatást tüntettek fel az eladást megelőző előterjesztésekben, amelyek teljesen oda nem illők és irreálisak voltak.
A bírónő az indokolásban megjegyezte, hogy „az ügy el nem vitatható jellemzője, ahogy arra a védők is hivatkoztak, annak politikai jellege”, majd hivatkozott Dr. Molnár Gábor A vállalkozói felelősség büntetőjogi vonatkozásai c. tanulmányára, amely Dr. Tóth Mihályt, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének munkatársát idézte:
Napjaink gazdaságpolitikájában erőteljes központi, állami befolyás érvényesül. Ezen érdekekre hivatkozva, a bűnüldöző szervek a gazdasági tevékenység részletekbe menő felülvizsgálata alapján próbálják kifogásolni az előző politikai kurzus alatt tanúsított magatartásokat. Ennek során miniszterek, köztük volt miniszterelnök, állami tulajdon kezelésével megbízott személyek, illetve önkormányzati vezetők ellen indultak büntetőeljárások a gazdálkodás körében tanúsított visszaélések, ezen belül is leginkább hűtlen kezelés bűntette miatt.
Vagyis a bírónő lényegében kimondta, hogy szerinte a fideszes állami befolyás gazdasági koncepciós pereket indít a szocialista-szabaddemokrata politikai kurzus személyiségei ellen (a Postapalota ügyében a Bajnai-kormány alatt indult nyomozás), azaz lényegében egy politikai állásfoglalást hallhattunk tőle. Völgyesi Miklós, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácselnöke a PestiSrácok.hu-nak ezzel kapcsolatosan úgy nyilatkozott: a bírónő ezzel megsértette az alaptörvényt és a bírák jogállásáról szóló törvényt, hiszen politikai véleményt nyilvánított, politikai tevékenységet folytatott, ami számára nem megengedett. Neki a vádiratról kell nyilatkoznia, az abban szereplő bizonyítékokat kell értékelnie, az a dolga. Egy 2004-es alkotmánybírósági határozat alapján az ügyészség tevékenységét sem kritizálhatja a bíró, márpedig azzal, hogy ez esetben politikai koncepciós eljárásról beszélt, ennél még tovább is ment – hangsúlyozta Völgyesi Miklós. A „politikai jellegről” pedig csak annyit, hogy a vádlottak felmentésén még az ügyre rálátó szocialista forrásaink is megdöbbentek.
Vezetőkép: Horváth Péter Gyula/PS
Kőhidi Róbert
2019-08-14 at 07:56
Egyáltalán érdeke a kormánynak egy igazságügyi reform?
Varga Judittal az élen ez biztosan nem! Ő minden, csak csak nem “okos, elegáns diplomata” ő minden más, csak nem egy alkalmas személy a tárca élére. Egy karrierista technokrata, aki most a multicégek informatikai túlhatalma ellen hirdetett harcot. Kit érdekel már a Vörösiszap per, vagy Marian Kozma esetleg Szögi Lajos brutális gyilkosának jó magaviseletért feltételes szabadlábra helyezése? Kit érdekel, hogy az Alstm ügyet is egy libsi bírónő kapta meg? Az ellenség a Facebook meg a Google…
Idézem az IM honlapján közzétett önéletrajzának részletét:
Szakmai pálya:
2019- igazságügyi miniszter
2018-2019 európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkár, Miniszterelnökség
2009-2018 politikai tanácsadó, Európai Parlament
2006-2009 fogalmazó, Fővárosi és Pesti Központi Kerületi Bíróság
2005-2006 ügyvédjelölt, Hogan&Hartson Budapest
2004-2005 ügyvédjelölt, Freshfields, Bruckhaus, Deringer Budapest
Varga Judit semmilyen tudományos fokozattal nem rendelkezik és nincs olyan szakmai, vezetői tapasztalat ami alapján ő igazságügyi miniszternek alkalmas lenne.
Varga Judit nem más, mint Brüsszelben az EP-ben a Fidesz képviselők politikai tanácsadójaként 9 évig a zsebét degeszre tömő multimillimomos karrierista.
A férje amúgy évekig szintén Brüsszelben gyarapította a családi kasszát, most pedig a Diákhitel Központ igazgatója.
salamander
2019-08-15 at 02:01
Így van
Új elit épül, akik fiatalabbak, profibbak, mint a kádárista komcsi elit, de sokkal brutálisabbak.
A pragmatizmus, a haszonelvűség és rendkívül széles nepotizmus az új elit jellemzője, amely ideológiáját tekintve relativista: mindig a legcélravezetőbb rendszert vállalja fel. A cél pedig egy saját biztonságos hatalmi elit létrehozása. Jobb mint a semmi.
kbandi1
2019-08-13 at 13:12
Ki kell szórni az érzékenyített igazságszolgáltatási dolgozókat a munkahelyükről, mert érzékenyítve gazság lesz az igazságból.
A háttérhatalom és az unió visítása nem mérvadó, mert egy igazságszolgálatónak részrehajlás nélkül kell még vennie a levegőt is.
Le kell sajnálni a korrupt “jogvédőket”, mert a vérszem a látásukat is korlátozza.
Szőke ciklon
2019-08-13 at 09:15
Van ebben valami jó is! Az, hogy a másodfokot már nem ő kapja!
Bár kétséges, hogy akad közöttük akár egyetlen, tényleg független bíró.
De miért nem hoznak össze egy jelentős tüntetést a jobb oldali közéleti szereplők a hazai bíróságok igazságtalan, sokszor alkotmányellenes működését bírálva? a teljes népességet, még a bal oldaliakat is fálháborító ítéletek, néhány jobboldali médiában megjelent cikket kivéve következmény nélkül maradnak. Miért nem vonult utcára a nép az említett ítéletek ellen tiltakozva, vagy vörösiszap per ögyében. A libsik minden pitiáner ügyben azonnal kivonulnak, kormányellenes jelszavakat hangoztatnak, riasztják a külföldi médiát, uszítják a kormány ellen az embereket. Nem csoda, ha Európából úgy látszik, hogy a nép elégedetlen a kormánnyal, mert itt diktatúra van.
Mátyás
2019-08-13 at 12:00
Vagy még jobb lenne, hogyha egy bíró háromszor hibázik, akkor felmentik az állásából. Legyen az akár szakmai hozzánemértés, akár politikai indíttatású, mint jelen esetben.
Kőhidi Róbert
2019-08-13 at 08:18
A bírói kar döntő többsége a polgári kormányt gyűlölő, nemzet és társadalomellenes liberális bírákból áll.
Gondoljunk csak az elmúlt néhány év nagy társadalmi visszhangot kiváltó perei végén született bírói döntésekre, amik enyhén szólva is a társadalom felháborodását váltották ki.
Mindezek ellenére változott az ítélkezés gyakorlata, változott a bírói kar összetétele?
Nem!
Az igazságügyi minisztert egészen véletlenül nem a széles látókörű, komoly szakmai és vezetői tapasztalattall rendelkező, vagy ha nem is akkor legalább a pénztárcáját Brüsszelben degeszre tömő “fidesz katona” Varga Juditnak hívják?!
Mindezek ellenére ezt a nagyhorderejű ügyet is a “sokat bizonyított” Tóth Erzsébet bírónő kapta meg?
Igen!
Nehogy véletlenül valaki azt találja mondani, hogy erre az igazságügyi miniszternek nincs ráhatása!
Neki nincs, a liberális baloldal pedig zsebben tudja tartani a bírákat?
amarna
2019-08-13 at 07:32
KIKNEK A DÖNTÉSE IS VOLT EZ A NÉMBER ?????????
Szedlacsek
2019-08-12 at 23:41
A kérdést akkor sem lehet megkerülni: ez a némber még mindig miért bíró?
És a felelősséget már nem lehet sehová telepíteni. Lehet magarázgatni, meg demokratást játszani, de ez akkor is a kormányzat sara.
Benedek Károly
2019-08-12 at 23:44
Ez IS.
Látod, mégis kinevezték Tündikét.
Benedek Károly
2019-08-12 at 23:46
Azt hiszed, hogy az igazságügy miniszter tud tenni valamit, van mozgástere?
Egy frászt.
Varga Juditka csinos, okos, brilliáns, elegáns diplomata, de soha nem fog
közéjük csapni. Sőt.
pofonfa
2019-08-12 at 23:16
Jól tudom, hogy a bírák maguknak szignálhatják ki az ügyeket, vagyis ők választják ki, mely ügyeket akarnak tárgyalni?Miért nem lehet változtatni ezen a?
kerekferke
2019-08-12 at 23:44
Nem. De ha olajozott a gépezet, akkor azok, akiknek ez jogukban áll, tudják, hogy melyik bírónak melyik a “terepe”, a specialitása. Aztán azok “tudják, hogy mi a teendő”.
bl
2019-08-13 at 07:30
A kiszignózás az egyik Achilles sarka a rendszernek. A fejlettobjektív, függetlenhaladók ezért félnek, nehogy véletlenül olyanok szignózzanak ki…
salamander
2019-08-15 at 01:51
Nahámár hogy lenne ez?
Esvány
2019-08-12 at 22:53
A kép alsó sarkába a 18-as számot oda kellett volna írni kedves PS! S ahogy más is írta, “a szem a lélek tükre”. Hát még ha a teljes arcot nézzük! Persze ez a bírónő jól megélhet a jelzett ügyek vádlottaiból.
Kristóf
2019-08-12 at 22:34
Na és ki dönti el, hogy melyik ügyet melyik bíró kapja? Na ki? Ki ez a magyaroktól garantáltan független hatalom? Ezzel kéne már egy kicsit foglalkozni.
vélemény
2019-08-12 at 18:32
A magyarországi joggyakorlatot övező bűz jelentősen károsítja a társadalmi klímát.
Évtizedes tapasztalatok igazolják, hogy a speciális karakterjegyekkel rendelkező egyének és csoportok büntetlenek maradhattak a túlzottan felmagasztalt rendszerváltástól mostanáig.
Az SzU helyébe lépett EU-tól számtalan, tendenciózus, megalapozatlan támadásnak volt és van kitéve az ország.
De a vak tyúk is találhat szemet, így a magyar igazságszolgáltatást érintő bírálat a fent említett anomáliák ismeretében nagyon is jogosnak tekinthető.
A sokat emlegetett demokrácia jegyében, a jog megtámadhatatlan eszközeivel végre már el kellene kezdeni kifüstölni oduikból /palotáikból/ az ország, a nép ellenségeit, így téve eleget a jogos elvárásoknak és orvosolva az EU jogállamiságra vonatkozó kritikáit.
Mert EZEK letagadhatatlan hiányosságok!
salamander
2019-08-15 at 01:50
10/10
Dobos Róbert
2019-08-12 at 17:26
Nem véletlen,hogy Orbánéknak nem engedték a bírók nyugdíjazását. Finoman fogalmazva,tele van a tököm ezzel a mocsok bolsi EU-val. Remélem hamarosan szétrohad az egész. Ne jöjjön senki azzal,hogy az EU nélkül meghalunk. Én nyugodtan írogathatok az EU ellen,annak idején a belépés ellen szavaztam.
Polgár
2019-08-12 at 16:31
A képére van írva a lelke! Rémes!
Gáspár Anette
2019-08-12 at 19:36
Pengeszájú Justina.
túródóra
2019-08-12 at 16:12
Tele van a hatalom komonista zsidókkal !
salamander
2019-08-15 at 01:49
Hát az itt tárgyalt bírónő is az volna… :/
POROSZLAI RÓBERT
2019-08-12 at 16:11
A VÖRÖS POLIP TOVÁBB ÉL!
Vak Pali
2019-08-12 at 15:53
Azért elmennék a bírósági tárgyalást megelőző szabadkőműves munkára hallgatóként. Látni úgysem látnék semmit, mert már korábban kitolták mindkét szememet (közvetlenül Justicia után)…
Vak Pali
salamander
2019-08-15 at 01:48
:)))
Polgár
2019-08-12 at 15:42
A bíróság független a demokráciában, a hatalom nem szólhat bele! Na, akkor lenne csak sivalkodás! A baj ott kezdődött, folytatódott, hogy Brüsszel nem engedte meg, hogy az öreg komcsi bírókat nyugdíjba küldjék!
Benedek Károly
2019-08-12 at 19:35
Nem jelent semmit. Ezek a tanítványaik, plusz a CEU-n és egyéb helyeken érzékenyítették őket. Tudják a dolgukat.
salamander
2019-08-15 at 01:47
A probléma ott van, hogy a Fidesz sem egységes a kérdésben és ráadásul a nemzetközi liberálkomcsi nyomás hatalmas.
Nahát
2019-08-12 at 13:59
Nagyon szépen kérem a cikk íróját, Pámer Dávidot, derítse ki, és írja ide frissítésként, hogy konkrétan, név szerint ki volt az, aki erre a bírónőre bízta az ügy tárgyalását. Azt is kérem nagy tisztelettel, tudja meg, és írja le nekünk, hogyan működik az ügyek bírókra történő kiosztása. Ki vagy kik jogosultak erre? Hogyan, milyen rendszerben történik ez? Szeretnénk már végre tisztán látni, neveket akarunk hallani, hogy tudhassuk, kivel hányadán állunk. Előre is köszönettel!
Benedek Károly
2019-08-12 at 14:29
https://birosag.hu/sites/default/files/kerdoiv.pdf
Itt van.
Benedek Károly
2019-08-12 at 14:31
30. § (1) A közigazgatási és munkaügyi ügyekben eljáró bírákat a törvényszék bírái
tekintetében a törvényszék elnökének javaslatára az OBH elnöke jelöli ki.
(2) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 17. §-ának (5) és
(6) bekezdésében, továbbá 448. §-ának (2) bekezdésében meghatározott ügyekben ítélkező
bírákat – a bíróság elnökének javaslatára – az OBH elnöke jelöli ki.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt hatásköröket a Kúria bírái tekintetében a Kúria elnöke
megfelelően gyakorolja.
(4) A jogszabálysértő önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló, valamint a helyi
önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárásban
eljáró bírákat a Kúria elnöke jelöli ki.
(5) A Kúria elnöke az általa kijelölt bírák személyéről tájékoztatja az OBH elnökét.
(6) A bíró kijelöléséhez a bíró hozzájárulása szükséges.
Namond
2019-08-12 at 16:58
Nahát részére,
Az ügyelosztási rendet – a bírói tanács és a kollégiumok véleményének ismeretében – a TERÜLETILEG ILLETÉKES bíróság elnöke határozza meg, legkésőbb a tárgyévet megelőző év december 10. napjáig.
Az Országos Bírói Tanács ügyelosztással kapcsolatos jogköre;
– kivételesen indokolt esetben elrendelheti a társadalom széles körét érintő vagy a közérdek szempontjából kiemelkedő jelentőségű ügyek soron kívüli intézését.
Az ügyben eljáró bíró kijelölésének a módosítása
– A bíróság elnöke, illetve az ügyelosztásra jogosult más bírósági vezető az ügy intézésével másik tanácsot (bírót) jelöl ki a kizárás, a bíró szolgálati viszonyának megszűnése, a tartós távolléte, az ügy jellegére is figyelemmel távolléte, az egyenletes munkateher biztosítása vagy az ügyhátralék feldolgozása esetén.
– Ha az egyesítendő ügyek elintézésére eredetileg nem ugyanazt a tanácsot (bírót) jelölték ki, az együttes elbírálást a kijelölés módosításával kell biztosítani.
Namond
2019-08-12 at 18:01
Nahát részére,
A bíróságok központi igazgatását 2012. január 1-jétől az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke látja el. Az OBH elnökéhez kerültek a megszűnt Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) és az OIT elnökének, aki egy személyben a Legfelsőbb Bíróság elnöke is volt, igazgatási jogkörei (így a bírósági felsővezetők kinevezése, bírói álláspályázatok elbírálása, költségvetési, létszám-gazdálkodási jogkörök, stb.). Ezzel elvált a szakmai vezetésért felelős Kúria elnökének és a bírósági igazgatás vezetőjének a személye. Az OBH-n kívül az igazgatási rendszer elemét képezi a bírák által választott, kizárólag bírákból álló Országos Bírói Tanács is, amely független testületként ellenőrzési, felügyeleti funkciót lát el.
A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény értelmében a Kúria:
a.) elbírálja – törvényben meghatározott ügyekben – a törvényszék, továbbá az ítélőtábla határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot,
b.) elbírálja a felülvizsgálati kérelmet,
c.) a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz,
d.) joggyakorlat-elemzést folytat a jogerősen befejezett ügyekben, ennek keretében feltárja és vizsgálja a bíróságok ítélkezési gyakorlatát,
e.) elvi bírósági határozatokat és elvi bírósági döntéseket tesz közzé,
f.) dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről,
g.) dönt a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról, és
h.) eljár a hatáskörébe tartozó egyéb ügyekben.
————————————————
Az Országos Bírói Tanács, HONLAPJA SZERINT, legfontosabb feladatát az Alaptörvény 25. cikke határozza meg, mely szerint az Országos Bírói Tanács felügyeli a rendes bíróságok központi igazgatását, melyet az OBH elnöke végez.
A felügyeleti jogkörről a Bszi. 103. § (1) bekezdés a) pontja a következők szerint rendelkezik: az OBT az általános központi igazgatás területén ellenőrzi az OBH elnökének központi igazgatási tevékenységét, és szükség esetén az OBH elnöke felé jelzéssel él.
A jogalkotó által 2012. január 1-jével létrehozott igazgatási rendszerben a bírósági központi igazgatást egyetlen személy, az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) elnöke végzi. Az OBH elnökéhez kerülnek a korábbi Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) és az OIT elnökének igazgatási jogkörei (bírósági felsővezetők kinevezése, bírói álláspályázatok elbírálása, költségvetési jogkörök, létszámgazdálkodással kapcsolatos jogkörök, jogszabály-véleményezés, bírák képzése). A törvény miniszteri indokolása szerint „mivel a központi igazgatás számára igen széleskörű eszközrendszert kell adni, elengedhetetlen követelmény a rendszer kialakításakor annak biztosítása, hogy maga a központi igazgatás is ellenőrizhető, szamon kérhető legyen”. Éppen ezért állította fel a jogalkotó a kizárólag bírákból, bírák által titkos szavazáson megválasztott testületet, az Országos Bírói Tanácsot, amely felügyeleti, véleményező funkciót lát el, kisebb részben egyetértési jogot gyakorol.
OBT feladatai törvény szerint:
Az általános központi igazgatás területén
Bszi. 103.§ (1) a.) Ellenőrzi az OBH elnökének központi igazgatási tevékenységét, és szükség esetén az OBH elnöke felé jelzéssel él.
Bszi. 103.§ (1) b.) Indítványozza az OBH elnökénél, hogy a a bíróságokat érintő jogszabály alkotására tegyen javaslatot a jogszabályalkotás kezdeményezésére jogosultnál,
Bszi. 103.§ (1) c) Véleményezi az OBH elnöke által kiadott szabályzatokat, ajánlásokat.
Bszi. 103.§ (1) d.) Jóváhagyja a szolgálati bíróság ügyrendjét és közzéteszi azt a központi honlapon.
Bjt.104/A§.(2) A szolgálati bíróság által megállapított ügyrendet az OBT hagyja jóvá.
Költségvetés területén
Bszi. 103.§ (2) a.) Véleményezi a bíróságok költségvetésére vonatkozó javaslatot és az annak végrehajtására vonatkozó beszámolót
Bszi 103.§ (2) b.)Ellenőrzi a bíróságok gazdálkodását
Bszi. 103.§ (2) c.)Véleményezi az egyéb juttatások részletes feltételeit és mértékét.
Bszi. 104. § (1) Az OBT a tárgyévet megelőzően meghatározza tárgyévi költségvetését, amelyről ezt követően megállapodik az OBH elnökével. Az OBT költségvetése az OBH költségvetésén belül elkülönítetten jelenik meg. Az OBT működésének technikai feltételeit az OBH biztosítja.
Személyzeti kérdés
Véleményt nyilvánít
Bszi. 103.§ (3) a.) Személyes meghallgatás alapján előzetes véleményt nyilvánít az OBH elnökének és a Kúria elnökének tisztségére jelölt személyéről,
Bszi.103.§ (3) f.) Évente közzéteszi véleményét az OBH, valamint a Kúria elnökének a bírói, valamint a bírósági vezetői pályázatok elbírálása tekintetében folytatott gyakorlatáról,
Egyetértési jogot gyakorol
Bszi.103.§ (3) c.) Egyetértési jogot gyakorol azon pályázatok elbírálása során, amelyekben az OBH elnöke vagy a Kúria elnöke az álláshelyet a rangsor második vagy harmadik helyén álló pályázóval kívánja betölteni,
Bszi.103.§ (3) d.) Egyetértési jogot gyakorol azon bírósági vezetői kinevezések esetében, amelyekben a pályázó nem kapta meg a véleményező szerv hozzájárulását [132. § (6) bekezdés],
Bszi.132§. (6) Ha az OBH elnöke vagy a Kúria elnöke olyan pályázót kíván kinevezni, aki a véleményező szerv többségi támogatását nem nyerte el, a kinevezés előtt beszerzi az OBT előzetes véleményét a pályázóról. A pályázó akkor nevezhető ki ha a kinevezéssel az OBT egyetért.
Bjt. 18.§ (4) Ha a javasolt pályázó nem bíró, úgy az OBH elnöke az első három helyen rangsorolt pályázó pályázatát a javasolt pályázó megjelölésével és az eltérés indokait tartalmazó írásos javaslatával egyetértés beszerzése céljából megküldi az OBT-nek. Az OBT a javaslatról 15 napon belül határoz.
Személyi ügyekben
Kinevezés, felmentés
Döntés
Hozzájárulás
Egyéb (adományozás)
Vagyonnyilatkozat(ellenőrzés)
Képzés területén (javaslattétel, véleményezés)
Az OBT a statisztikai adatgyűjtés, az ügyelosztás és a munkatehermérés területén
_____________________________________________________
OBH feladatai törvény szerint:
Az általános központi igazgatás területén
Költségvetés területén
Személyzeti kérdés
Képzés területén
Az OBT a statisztikai adatgyűjtés, az ügyelosztás és a munkatehermérés területén
Három lovas ül ugyanazon a lovon és háromfelé irányítják.
Mintha a törvényekbe lenne kódolva a működésképtelenség, egymás feladatai közül részfeladatok másik szervezetnél ellátása, egymás ellenőrzése, a kötelező feladatellátáshoz szükséges illetékesség másik szervezethez telepítése.
Szakmai tanácsadás, véleményezés helyett felügyelet megnevezése.
Mindenesetre a OBH az adminisztratív operatív feladatellátó, OBT valamiféle szakmai ügyviteli személyzeti tanácsadó, szűrő, bírói gyakorlat egységére javaslattevő, és operatív feladatellátó, Kúria elvileg szakmai ellenőrző, bírói gyakorlat egységét biztosító szerv.
Tisztára mintha a menedzsment, igazgatóság, felügyelő bizottság és tulajdonosi feladatok és jogkörök összekeveredtek volna. Az Alkotmánybíróságot meg sem néztem.
Polgár
2019-08-12 at 13:55
Szégyen!!! Követeljük az azonnali leállítást!
ómió
2019-08-12 at 13:52
Valóság! Reszkess!
Molnár József
2019-08-12 at 13:23
A hálózat továbbra is tökéletesen működik.
Ha valaki megnézte a Duna tv- a Dr Béres-ről szóló filmet, akkor némi fogalmat alkothatott arról, hogy hogyan működött a hálózat.
Aki nem tartozott a brancsba azt ellehetetlenítették. Most meg azt láthatjuk, hogy vannak érinthetetlen személyek. Ezek a brancs tagjai voltak és most is azok.
Benedek Károly
2019-08-12 at 13:59
Mint Gyárfás ügye. Gyakorlatilag már futni hagyták. Már csak a kirakatper/perek vannak hátra.
Valika
2019-08-12 at 22:27
A Béres film sem volt annyira hiteles. Máskülönben meg van a véleményem a független bíróságról. Egy nagy sz@r. Ha el akarod mondani az igazságot, a bíró közli, hogy nem az volt a kérdés. Én meg mondom, hogy miért nem azt kérdezi? Erre azt mondja, hogy megbírságol. Én meg mondom, b@ssza ide a csekket. És nem adta.
Nonvideor
2019-08-12 at 23:36
A Béres-film Béres József visszaemlékezései és a családjának a szoros figyelme alatt készült. Hiteles volt. Pozsgai is hiteles volt benne.
Mit tudhatnak a mai fiatalok- sajnos nem az ő hibájuk-, annak a kornak, a rendszernek a bonyolultságáról.
Nemrég Trombitás Kristóf írt Pozsgayval kapcsolatban egy halom sztereotip hülyeséget, mintha a tanárnéninek mondta volna fel a kommunistákról.
Illyés-Csoóri, Pozsgay egészen más tészta. Ezzel kapcsolatban nagyon
hitelesen, korrekten ír Döbrentei.
Boros Péter saját magát leplezte le, amikor arról beszélt, hogy igyekezett leválasztani Antallról a szerinte “népi bal” értelmiséget.
Népi-nemzeti volt, de nem “bal”.
Ő volt a liberálkommunista gazember! Kíváncsi lennék, hogy a mendemonda igaz-e, s volt-e “káderlapja”. A vendéglátóiparban – a mai kutatók szerint is-, szinte minden vezető hivatalból be volt kötve.
gyozo2018
2019-08-12 at 23:39
“Ha el akarod mondani az igazságot, a bíró közli, hogy nem az volt a kérdés.”
Pedig van lehetőség, hogy a bírói meghallgatáson is kiegészítsd a vallomásodat. Én már voltam tanú, s a kérdésre válasz után még
tettem két megjegyzést. A bíró diktálta is a magnóba, hogy “tanú kiegészíti a vallomását… stb., stb.”
Jóindulat, főleg szándék kérdése, attól függően, mi a célja.
Polgár
2019-08-12 at 13:11
Ezt nem szabad hagyni! Ki a felelős? Tüntetni kell, ez nem megy másképp!
oshon
2019-08-12 at 13:30
Tuntetni kell , mert maskepp nem fog menni … kiirtani a csuszomaszokat ! Hajra Magyar Nemzet !
doug
2019-08-12 at 13:44
a tüntetés elég jó gondolat. A kormány legnagyobb csalódásomra nem nagyon tesz semmit úgyhogy vegye a kezébe az ügyet a nép
oshon
2019-08-12 at 14:00
doug – Nem is tehet mert nemzetkozi bulit szerveznek a szargecinek , a ‘beavatkozas’ miatt , de a Nep nyomasara cselekednie kell , uj tovenyt elfogadni , vagy modositani a regit , hogy csak tisztesseges emberek tudjak vegezni ezt a munkat … mert minden ballib korrupcios ugyekben egy KISBABA is jobb dontest hozott volna ! IDEJE valtoztatni a ‘gardat’ mert rolunk szoll a mi eletunk , nem hivatkozhatunk a rakosi bandakra es nem elegedhetunk meg a ‘kopkodessel’ ! Az ilyen ‘biraskodasok’ SENKINEK sem hasznosok , sot nagyon artalmasok a Magyar Nemzetnek … Isten aldjon minden magyart – hajra Magyar Nemzet !
Benedek Károly
2019-08-12 at 14:23
Menj már a fenébe a 444-re több nicken trollkodni, meg a MiHam párt gyűléseire!
Seggfej! Nem értesz te semmit.
eretnek
2019-08-12 at 13:01
Nekem csak 3 kérdésem van:
1. Ki dönt arról, hogy melyik bíró, melyik ügyet kapja?
2. A döntéshozót miért nem lehet lecserélni?
3. A Rózsadombi-paktum a végtelenségig érvényes, vagy ha nem, mikor jár le?
Benedek Károly
2019-08-12 at 13:17
Tündike, aki olyan nagyon jól teszi a dolgát, hogy újrázott, a legnagyobb
elismerés mellett.
http://lovasistvan.hu/2017/05/23/provokativ-level-hando-tunde-obh-elnokhoz-a-budahazy-cserni-ugyben/
Benedek Károly
2019-08-12 at 13:21
“(…)a nyilvánosság talán az eddiginél is jobban megérti azt, ami nálunk folyik.
Hogy itt egy kétosztatú rendszer van. (!!!)
Egy törvényesen megválasztott jobboldali kormány által intézményei balliberális, illetőleg Stockholm-szindrómás kulcsemberein át üzemeltetett balliberális terror rendszer(…)”
A kultúrában is.
gyozo2018
2019-08-12 at 14:15
“Egy törvényesen megválasztott jobboldali kormány által (…) üzemeltetett balliberális terror rendszer(…)”
A kultúrában is.
saghi rozalia
2019-08-12 at 16:49
Fontos lenne most már kimondani a neveket. Én nem tudom a választ és lehetőségem sincs arra, hogy kiderítsem.
saghi rozalia
2019-08-12 at 16:53
Ha a cikk írója, a közvélemény nyomására megkérdezné a bíróságot…
salamander
2019-08-15 at 01:40
1. Ismereteim szerint az adott bíróság jogági (büntető, polgári, közigazgatási, munkaügyi) kollégiumának elnöke dönt az ügyek bíróra való kiszignálásáról.
2. Le lehet, de ha semmi gond nincs – pl. összeférhetetlenség – az ügyet csak a bíró adhatja vissza (indokolással). Azt tőle a bírói függetlenség miatt elvonni nem lehet.
3. A rózsadombi paktum nem egy érvényes -joghatások kiváltására alkalmas – megállapodás, ezért azt úgy kell(ene) tekinteni, mintha létre sem jött volna. Az persze, hogy egyesek tudnak róla, elfogadják NEM érinti a valóságtartalmát, és nem támasztja alá a létezését különösen nem az elfogadását és végrehajtását.
Komolyan?
2019-08-12 at 12:56
Ez hír? Az lenne a hír, ha az igazságszolgáltatásunk valóban igazságot szolgáltatna 😀
Gáspár Anette
2019-08-12 at 14:50
Jogot szolgáltat.
jogot a bűnre.
Egyes kiváltságosoknak.
Meg bizonyos érdekek alapján másoknak is.
Namond
2019-08-12 at 16:35
Igaz, a hír az lenne ha megtudnánk ki osztotta az ügyet rá?
Ki az aki nem helyeztette át polgári bíróságra?
saghi rozalia
2019-08-12 at 16:46
Jogunk van tudni!
sorry
2019-08-12 at 12:55
A bírónő kicsit javíthatna a renoméján, ha most visszaadná az ügyet. Ha megtartja nem fog meglepetést okozni az ítéletével. Eléggé aljas lesz, borítékolni merem.
Handó Tünde adja át a székét egy rátermettebbnek, egy “tökösebbnek” Ez a beosztás férfi embert kíván. Eleget kotnyeleskedett már eddig. Mondjuk Morvai Krisztinának, ő elég “tökös” lenne hozzá. (Az Igazságügyi Miniszter Asszonyt mégsem javasolhatom, pedig ő is alkalmas lenne!)
Benedek Károly
2019-08-12 at 14:39
Ő szem a láncban. Nem érdeke, hogy erkölcsöst játsszon.Kezükben a hatalom.
salamander
2019-08-15 at 01:30
Morvai Krisztina nem lenne alkalmas.
2 perc alatt felzabálnák, mert nem lehet az ellenzékkel és a fidesz-kdnp-vel egyszerre szembe menni…
Mióta Baló meghalt, nincs aki a nemzetközi cionista kazamatákban zajló folyamatokról tájékoztassa/figyelmeztesse, ezért ő elveszett. Ezért lett érdektelen a jobbiknak és az összes pártnak Krisztina személye.
Visszamegy az ELTE-re büntetőjogot tanítani. Szeretjük.
Torockó
2019-08-12 at 12:55
Független. Ez napjainkban a libsi szómágia szótárban magyar kormány ellenest jelent. Sőt – kihagyva a kormányt – magyarelleneset jelent. Magyar érdek elleneset, hogy tovább ragozzuk.
A bíróság (mint az MTA is) komcsi őskövület. Nem mellékesen hatalmi ág. Senki által nem választva, öröklés révén…
Egyébként tényleg független: az igazságtól.
Vajda MIklós
2019-08-12 at 12:38
Egyetértve a hozzászólásokkal, azért azt meg kell érteni, hogy a korábbi bolsevik diktatúra helyéb – amikor a dicsőséges, felszabadító vörös hadsereg ideiglenesen nálunk állomásozott, az jelentette a diktatúra egyik eszközét.
Aztán rendszert váltottunk, majd beléptünk az EU-ba. Ez már egy korszerűbb és konszolidáltabb diktatúra, amely az EU jogharmonizáción alapul, amely – ha bent maradunk – még tovább fog fokozódni, mert Ursula már kijelentette, hogy szorosabb együttműködést vár el a jogállamiság terén.
Magyarra fordítva: A gazdi változott, de a lánc ugyanaz.
salamander
2019-08-15 at 01:24
Bizony. Jól látod!
Dolovai Béla
2019-08-12 at 12:14
Amikor a komcsi tőgyeken nevelkedett bírókat nyugdíjazni akarták hörgött a fél világ. CEU, MTA soroljam? Ezek vagy kihalnak vagy új fejük nő.No ,itt van egy adalék ,hogy mit lehet itt és mit nem.Milyen rothadt nagy ellenszélben kell vergődni.Teo Váradi
Beszélgetések beindítója • 47 perce
Érdemes elolvasni!
AKASZTJÁK A HÓHÉRT? –
AZ ARROGÁNS MTA KAP A FEJÉRE!
Évtizedek óta lebzsel nálunk egy jól képzett
magyargyűlölőkből és tehetségtelen kóklerekből összekotyvasztott kaszt,
amelynek immár alanyi jogon jár a jólét és az elismerés.
A magyar kormány gavallérosan hizlalja saját országa
és nemzete gáncsolóit és gyalázóit.
Zsebüket degeszre tömi az adóforintjainkkal,
keblükre kitüntetéseket plántál.
A kitartottak pedig beidegződött rutinnal söprik be
a „korlátolt, ostoba, náci-fasiszta-nacionalista magyaroktól” „jussukat”.
Az ország többmilliárd adóforintjából működő Magyar(?) Tudományos(?) Akadémia(?) (MTA)
alapvető feladata lenne a magyarság történelmi tudatának, méltóságának és büszkeségének erősítése,
valamint nemzetközi jó hírünk fokozása.
Azonban ennek éppen ellenkezőjét tapasztaljuk!
A világ neves könyvtárainak polcairól nem hiányoznak a Romániát és a dákó-román elméletet méltató kötetek.
Az MTA kutatta-e nemzetünk valódi történelmét,
és közzé tette-e azt magyar és idegen nyelveken?
Tudatta-e nemzetközi kiadványokban,
hogy Hazánk területe nem mindig ekkora volt,
és milyen fatális csapás népünkre
a Trianoni békediktátum?
Nem tette, és ez történelmi bűn!
Az MTA meghamisította történelmünket
Az MTA „tudósai” évtizedekig verték belénk
a finnugor-rokonság dogmáját.
Jaj volt azoknak a magyar érzelmű tudósoknak,
történészeknek és kutatóknak, akik fel merték tárni
ennek ellenében a valóságot!
Vajon hányuk karrierjét törte derékba
a lefizetett hazugok és kontárok össztüze?
És mégis mozog a föld!
Amint a regnáló kormány tavaly megpendítette,
hogy lefarag az MTA költségvetéséből,
a vastagbőrű „tudós társaság” máris visszavonulót fújt. Kinyilatkozta, hogy persze, hogy nem rokonaink a finnek,
soha nem is állítottak ilyet.¹
És nem szakadt le az MTA mennyezete!
Az MTA szimpóziumán gyalázták nemzeti íróinkat
„Az MTA a nemzeti konzervativizmus irodalomszemlélete c. egész napos konferencia célpontjai
a hungarista, még a tájleíráshoz is tehetségtelen, indiánregényeket író Wass Albert,
a sznob, olvashatatlan, irodalmi Nobel-díjra érdemtelen
Tormay Cécile,
a valamennyire tehetséges, de vérgőzös, szélsőséges, antiszemita Szabó Dezső,
és a leggyengébb láncszem,
a keverék fajú székelyeket tisztának
hazudó Nyirő József voltak.”⁴
Magyargyalázó irodalmi- és filmalkotásokat szponzorálunk
Az MTA erkölcsi kötelessége lenne fellépni az országunk
és nemzetünk becsületébe gázoló alkotások ellen.
Ilyen akcióról nem tudunk, ellenben külön értekezést
érdemelne az MTA balliberális tagjainak szerepe
az efféle alkotások létrehozásában és népszerűsítésében.
Furcsa módon a kortárs magyar irodalmat
és filmművészetet külföldön kiemelten
csakis magyargyűlölő szerzők képviselhetik.
Könyvbemutatóinkat az az Esterházy Péter reprezentálta,
aki az „Így gondozd a magyarodat” című
magyargyalázó hangjátékával⁵
országos felháborodást keltett.
Nem véletlenül kapta meg a román Kulturális Érdemrend legmagasabb, parancsnoki fokozatát.⁶
Ám az ominózus szerzeménye után
a magyar kormány is elhalmozta elismerésekkel
(Kossuth díj, A Magyar köztársasági Érdemrend
középkeresztje, Budapest díszpolgára.)⁷
Magyar film manapság csak magyargyalázás
céljával készülhet.
Kürtölje világgá, hogy mi, magyarok alávalóak vagyunk. (Kárörömmel tegyük hozzá, a film készítőit pénzelő kormányunkkal egyetemben!)
Ezeket a tartalmukban hazug, művészileg
színvonalhiányos alkotásokat külföldön
magas díjakkal jutalmazzák.
Na, nem az értékük alapján,
sokkal inkább a magyarságra dobált
koholt vádak hitelesítésére.
Kimerülhetetlen pénzfolyam hömpölyög
Gender-kutatásra,
a másság méltatására,
hócipőre,
mikroszkópszínházra,
aljas és idióta kezdeményezésekre,
az alföldiróbertek,
a havashenrikek,
a farkasházyk,
a sasjózsefek,
a paullendvaik,
a hellerágnesek és hasonszőrűek bugyraiba.
A kitartott, ám társadalmi támogatottsággal nem rendelkező
(sőt, közutálatnak „örvendő”) jómadarak
önhittségükben immár a kormány szerepében tetszelegnek. Nem csak osztják az észt,
de gátlástalan arroganciájukkal ők kívánják megszabni
a magyar trendet:
kinek állíthatunk szobrot,
ki kaphat kitüntetést,
kiről-miről szólhat az iskolai tananyag,
kiktől határolódjunk el és kiket tagadjunk meg.
És – nem utolsó sorban – egyre több pénzt követelnek.
Pénzt, pénzt, pénzt!
Végre a regnáló magyar kormánynál is betelt a vödör,
kezdte elzárni a pénzcsapot.
A hírre az MTA-ban kitört az ájvé.
Még egy vérszegény tüntetést is összegereblyéztek,
persze nem magukért és a szokásos milliárdokért,
hanem „a tudomány szabadságáért”!
Drága „tudós urak”, a maguk tudománya nekünk nem,
hogy semmi pénzt nem ér,
de az ország és a nemzet egyenesen profitálni fog abból,
ha befejezik gyalázatos tevékenységüket!
Nem ejtünk könnyet, ha akasztják a hóhért!
Én még nem
2019-08-12 at 13:36
Köszönöm, köszönöm és még egyszer köszönöm!!!
Zita
2019-08-12 at 15:08
100 / 100 !!
Tonton
2019-08-12 at 19:16
Egyetértek önnel ugyanakkor meg van a mi felelősségünk is amiért hagytuk őket ellenséges elfogultságukban tobzódni. Amennyiben ott lennénk ilyen esetekben a bíróságok az MTA stb előtt néhány ezren azonnal átvenné perverz agyukban az irányítást a józan ész, a kormány pedig a támogatásunk tudatában felléphetne a hazugságok és jogtiprások ellen. Ameddig szótlanul tűrjük önteni fogják a nyakunkba a mocskot.Kérem azokat akik rendelkeznek a megfelelő infrastruktúrával és szükséges lehetőségekkel szervezzék meg figyelmeztető jelenlétünket az ehhez hasonló eseményeknél, Én ott leszek mert elegem van a meddő kesergésből. Végre tenni szeretnék nem csak tétlenül szemlélni az elkeserítő fejleményeket.
salamander
2019-08-15 at 01:19
10/10
Egyetértek. De jó lenne ha az MTA jogtudományi osztályán is rend lenne egyszer… Fábián Ferencek, Horkay-Hörcher Ferencek, Lamm Vandák, Chronowski Nórák szépen hazautaznának.
Egyesektől pl. Fábián Feritől még a szaros jogi diplomáját is elvenném…
Benedek Károly
2019-08-12 at 11:58
Kire másra?
Gyárfás is megúszta.
salamander
2019-08-15 at 01:09
Hát azért Gyafi pere még tart…
dillon
2019-08-12 at 11:49
amint megoldható, kérnénk szépen a kormányt, hogy a 2/3-os felhatalmázását használja majd fel, hogy a bíróságokon is végbe meheseen a rendszerváltás (végre..),, kezd már ez is nagyon uncsi lenni…
Benedek Károly
2019-08-12 at 13:15
Attól függ, hogy kiknek nyertünk m i immár harmadszor is 2/3-ot.
Lehet, hogy B.Zsolt sem tudja?…
salamander
2019-08-15 at 01:09
Azt nem lehet a hatalomelválasztás alkotmányos rendszerének okán.
A 2/3 parlamenti (jogalkotói) többség és egy erős végrehajtó hazalom (közigazgatási rendszer) egyszerűen NEM FÉR az igazságszolgáltatáshoz.
Ez volt Baka Andrásékkal is – akik jogorvoslatot kaptak az EJEEB részéről.
Mari
2019-08-12 at 11:43
Szerintem óriási az EU nyomásgyakorlása ezekre a dolgokra. Nem baj,mégis így a jobb hogy rángatják őket.A mi felelősségünk,hogy a hatalom közelébe soha többé ne kerüljenek. Ezt kell összefogással felvilágosítással nekünk elvégezni.
Benedek Károly
2019-08-12 at 13:15
Szerintem egészen mások gyakorolnak nyomást.
Zita
2019-08-12 at 11:42
ezt a bírónőt nem lehet beperelni Magyarország ill, magyar nép terhére elkövetett gazdasági kár okozásáért?
oshon
2019-08-12 at 11:56
Dehogy nem !!! Egy nemzet sem engedne meg maganak ilyesmiket … probalkozzanak ilyesmikkel az USA ban vagy Kinaban … akar romaniaban , az olahok rogton lebilincseltek ezekhez hasonlo ‘birokat’ !!! Inditsa mar el VALAKI a MAGYAR NEMZET ERKOLCSI cunamijat … csak tisztesseges , elhivatott , magyar ember alljon a Magyar Nemzet szolgalataban ! Csereljetek hazat , ruhes tetves kutyak !!!
salamander
2019-08-15 at 01:03
Persze hogy be lehet perelni egy bírót. Nem áll ő a jog felett.
Csak az a gond, hogy ha a feladatvégzése miatt (hozott egy szerinted, neked nem tetsző ítéletet és ezzel kárt okozott) – tehát egy általad vélt nemzeti károkozás okán – akarod beperelni a bírót, az nagyon nem fog menni. A személye nincs közvetlen oksági kapcsolatban a döntésével, csak olyan kicsi mértékben, hogy az az eljárásban elhanyagolható.
Ezen felül a bíró soha nem egyedül dönt (még az egyesbíró sem) hanem tanácsban három, öttagú tanácsok vannak, továbbá vannak a bírói tanácsadó testületek kollégiumok, akik az ügyet sarabokra szedhetik.
Továbbá van másodfok, s ott vannak a rendkívüli jogorvoslatok:
Perújítás, felülvizsgálat, alkotmányjogi panasz, ügyészi felhívás a törvényesség érdekében.
Ha ez mind eredménytelen lehet még az Emberi Jogok Európai Bíróságához vagy az Európai Unió Bíróságához fordulni.
Török
2019-08-12 at 11:35
Ha nekem lenne kétharmadom már a bírónő is a böriben ülne egy tényleges életfogytiglannal a nyakában.
TS
2019-08-12 at 11:41
10/10
salamander
2019-08-15 at 00:51
A bíró szimpla jogalkalmazó, ha úgytetszik egy “jogmunkás”.
A foglakozása lényege az, hogy a nyomozóhatóság által összegyűjtött tárgyi és személyes bizonyítási eszközökből összeeszkábált ügyészi vádat ellenőrizze, a terheltet és a tanúkat halgassa meg, majd az egészet külön-külön és összeségében értékelje.
Az értékelést követően összeveti bizonyítékokat a törvényi elemekkel és ha a bizonyítékok pontosak, lefedik a tényállási elemeket (a közvetlen oksági kapcsolat is megvan az eredmény és a létesítő ok között), akkor meghozza a határozatát. Ez lehet ítélet vagy végzés stb.
Tehát, ha szar a sokezer oldalas nyomozati anyag, ha a büntetőeljárásban az ügyész és a rendőrök hülyék (elbeszélnek egymás mellett) rosszul nyomoznak, lényeges nyomozati cselekményeket elrontanak, bizonyítási cselekményeket rosszul folytatnak le, stb. A bíró NEM HOZHAT CSAK FELMENTŐ ÍTÉLETET.
A bizonytalanság a jogban fontos és értékelendő jogi tény, ezért az “in dubio pro reo, iudicandum est” elve értelmében fel kell mentenie a terheltet: tetszik vagy sem.
Szar ügy.
Z-KOM
2019-08-27 at 15:25
Török : Igy igaz ezek azt csinálnak amit akarnak ! Előbb utóbb a nép veszi a kezébe a dolgokat .Olyan ez mintha a családomról kellene itélkezni ,röhej !
hozzaszolo
2019-08-12 at 11:25
Én úgy tudom, a politikusoknak (választott) politikai felelőssége van. Ez a gyakorlatban csak annyit tesz, hogy legközelebb nem választják meg, ha nincsenek megelégedve vele. Közben garázdálkodhat, pl. olyan törvényeket hozhat, amivel legalizálja, törvényesnek formálja a politikája alatt történteket. Ez ugyanúgy igaz az MSZP-SZDSZ idejére és most is. Akkor ne vessük egymás szemére ezt a módit.
Nekem meg mégis a mostani módi tetszik, főleg amikor a ballibesek hörögnek, hogy plagizálták őket. Hát megmutattátok, hogy kell ezt csinálni, parlamenti többséggel. Hogy most a csalán másik vége került rájuk, hát istenem.
sanyi
2019-08-12 at 16:18
Kyrill, milyen szép labanc név. Igazából bolgár, a dobrev klán kifutófiúja.
salamander
2019-08-15 at 00:36
“A politikusoknak (választott) politikai felelőssége van. Ez a gyakorlatban csak annyit tesz, hogy legközelebb nem választják meg, ha nincsenek megelégedve vele”.
Szerintem a kérdéskörre adott válasz megcsúszott, mert helytelen következtést sikerült levonni a cikkben vázolt eseményekből.
Amiről te írsz az a politikai felelősség, amiről itt és a cikkben is szó van az pedig a büntetőjogi felelősség.
A kettő között hatalmas (lényegi) különbség van. A politikus politikai jellegű döntéseiért, pl. megszavaz-e egy jogszabályt, politikai véleményt mond… stb. tényleg nem lehet felelőssé tenni.
Amikor azonban bebizonyosodik, hogy a politikus tényállásszerű magatartása következtében beleakad a büntetőjog jogtárgyvédelmi rendszerébe, akkor -tekintet nélkül a személyére, pozíciójára – vele szemben joghátrányt KELL alkalmazni. Ez következik az alkotmányos demokrácia és a joguralom rendszeréből.
papa
2019-08-12 at 11:13
Megint kecskere biztak a kaposztat!!!
khm
2019-08-12 at 14:23
A kiválasztott nép egyszerű gyermeke,nem ítélhető el a kiválasztott nép egyszerű gyermeke által.