Erős makrogazdasági alapokon áll az ország, ami fontos a várható gazdasági lehűlés előtt – mondta Palkovics László innovációért és technológiáért felelős miniszter azon a szerdai háttérbeszélgetésen, amelyen Magyarország jövőbeli gazdasági stratégiájáról is beszélt. Az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz tartozó szakterületekről – mint a környezetkímélő fejlesztések, felsőoktatás, kutatás, közlekedésfejlesztés – részletesen is kifejtette az elképzeléseket, és kategorikusan cáfolta a kormányt ért, propagandisztikusan leegyszerűsítő bírálatokat az európai uniós klímaegyezménnyel kapcsolatban.
A költségvetési hiány minden évben alatta maradt még a kormány várakozásainak is, folyamatosan csökken az államadósság, a munkavállalók száma pedig a kilenc évvel ezelőtti 3,7 millióról 4,5 millióra nőtt. Utóbbi téren az ötmilliós számot tűzte ki célul a kormány. Az innovációs és technológiai miniszter külön szólt a várakozásokat szintén meghaladó, 5 százalék fölötti gazdasági növekedésről, amely a kormány szerint a gazdasági lehűlés idején is tartósan 4 százalék fölött maradhat annak köszönhetően, hogy a korábbi beruházások termőre fordulásával és a bérek növekedésével valamelyest függetleníteni tudtuk magunkat a nyugat-európai gazdasági lassulástól. Ez az adat jócskán felülmúlja a most 1 százalék alatti Németországot, az 1 százalékot alig meghaladó uniós átlagot, de még a 3,7 százalékos átlagot produkáló többi visegrádi országénál is jobb, ráadásul mindenütt várható némi visszaesés.
Érdekes adatot osztott meg arról, hogy Nagy-Britannia kiválása után Budapest lehet a Londonból áttelepülő start-up vállalkozások legnépszerűbb célpontja, Lisszabont és Prágát megelőzve.
Palkovics külön szólt az ellenzék egyik rögeszméjéről, a Magyarországot elhagyó tömegek legendájáról, és elsősorban ENSZ-adatokra hivatkozva árnyalta a képet. Eszerint a Magyarországon született népesség 6 százaléka él külföldön, és ezzel az adattal csak Ausztria meg Szlovákia tud versenyezni a környékünkön; a többi ország sokkal rosszabbul áll, különösen Románia és Horvátország. Ezzel párhuzamosan egyre többen térnek vissza Magyarországra, főleg a jól képzettek. A visszatérésüket a külföldihez közelítő magyarországi nettó jövedelem, a tartós foglalkoztatási ígéret, a lakóhelyhez közeli munkavégzés lehetősége, a lakhatási és munkába járási támogatás, a rendezett munkakörülmények, a folyamatos szakmai képzés és a dinamikus csapatszellem ösztönzik.
Varga Mihály pénzügyminiszterrel a gazdasági versenyképességről és állami szerepvállalásról szóló, egy hónappal ezelőtti tusványosi fórumon. Fotó: MTI/Veres Nándor
A környezetvédelem körül forog a kormány gazdasági stratégiája
Az ország jövőbeli gazdasági stratégiáját a klímasemlegesség, a korszerű vízgazdálkodás és hulladékgazdálkodás, a kutatás-fejlesztési hatékonyság növelése, a negyedik ipari forradalom révén felbukkanó lehetőségek minél teljesebb kiaknázása, valamint a közlekedési hálózatok fejlesztése jellemzi. A környezetvédelembe több vonalon is beleáll a kormány, hiszen 2030-ra 90 százalékban széndioxid-mentes áramtermelést ígér. Ennek eszközei az atomenergia-részesedés növelése Paks II által, valamint a napelem-kapacitás és az innovatív tárolókapacitások növelése. A szén kivezetésével feleslegessé válna a Mátrai Erőmű, azonban az lignit helyett inkább más erőforrással működik majd tovább, kihasználva a meglévő infrastruktúráját. További fontos lépés lehet a növényi eredetű üzemanyagok arányának növelése, valamint a városi autóbusz-beszerzések során fokozatosan villanybuszokra cserélt járműpark.
Palkovics László azzal indokolta az európai klímaegyezmény Magyarország általi blokkolását, hogy a 2030-as célokat így is teljesítjük, a 2050-es vállalásokról viszont még azt sem tudni pontosan, hogy mik azok.
Felelőtlenség lett volna beleugrani egy ekkora ismeretlen vállalásba – mondta a miniszter az ellenzék által sokat bírált lépésről, hozzátéve, hogy a 2030-as vállalás finanszírozását látjuk már a mából, ami nem mondható el a 2050-es célokról. Azt a baloldal által terjesztett, propagandisztikus vélekedést pedig nemes egyszerűséggel hülyeségnek nevezte Palkovics László, hogy a konzervatív kormányok csakis klímaellenesek lehetnek. Példaként felhozta a baloldali pártok által irányított, roppant haladó Finnországot, amely éppen növeli a széndioxid-kibocsátását.
Palkovics László beszédet mond az Innovációs és Technológiai Minisztérium augusztus 20-i ünnepségén. Fotó: MTI/Kovács Attila
A kormány mindemellett külföldi minták felhasználásával korszerű hulladékgazdálkodási stratégiával készül, ahogy víz- és szennyvíz-stratégiával is. Vízgazdálkodás terén azonban nemcsak külföldi, hanem igen komoly hazai tudás is rendelkezésre áll, amivel a kormány is tisztában van. Palkovics László maga is negatívumként említette, hogy Magyarországról legalább annyi – de inkább több – víz folyik ki, mint amennyi befolyik hozzánk, ezért a minél gyorsabb vízlevezetésre törekvő Vásárhelyi-terv helyett meg kell tartani azt a vizet, amit lehet. Elő fog állni a kormány egy vízgazdálkodási akciótervvel, de ad hoc ötletelés helyett előbb összegyűjtik a meglévő tudományos nézőpontokat, hogy következetes terv születhessen. Mint mondta, két hónap múlva jóval többet fogunk tudni ez ügyben.
A hatékonyság az oktatási és kutatási átalakítások célja
A számos fejlesztés alapja a horizontális tudományos együttműködés lehet a szakminiszter szerint. Ez azt jelenti, hogy a vertikális alá-fölé rendeltségi munka helyett egyetemek, kutatóintézetek, vállalatok párhuzamos együttműködésével folynának a kutatások, hogy „ne kelljen ugyanazt többször kitalálni”. Az egyenrangú együttműködések jogi keretének szükségességéről is beszélt Palkovics.
Ehhez kapcsolódva elárulta, hogy a kutatóintézetek jellemzően már inkább lehetőséget látnak a kutatói hálózat átszervezésében és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatban ahelyett, hogy a háborgók táborát szaporítanák.
Szeptember 1-től így nem is látszik akadálya annak, hogy a kutatási hálózat működni kezdjen. Az átszervezések itt nem érnek véget, hiszen Palkovics László szerint bevált az a lépés, hogy néhány egészségügyi szakképző intézmény egyetemi fenntartásba került, így több ilyen várható, ahogy a Corvinus alapítványi fenntartású egyetemmé való átalakítása is több egyetemet érinthet a jövőben. Ez elsősorban a piachoz közelebbi intézmények számára lehet jó minta (a győri Széchenyi István Egyetem, a Kecskeméti Egyetem, illetve a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem neve került szóba), a nagy tudományegyetemek számára viszont nem feltétlenül.
Az Európai Bizottság Európai Egyetemek pályázatát bemutató sajtókonferencián az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, augusztus 29-én. Fotó: MTI/Kovács Tamás
Miközben igencsak sok egyetem van az országban, a hallgatói létszám demográfiai okokból egyre csökken, így a technológiáért és innovációért felelős miniszter célszerűnek nevezte az intézmények számának kordában tartását. A nagy egyetemek kihelyezett, vidéki képzéseit előnyösebbnek tartja az önálló jogi intézményeknél, a nevük jelentette húzóerő, az általuk képviselt minőség és az észszerűbb fenntartás miatt. A 2014 óta lezajlott összevonásokat és átalakításokat sikeresnek minősítette, és azt is pozitívumnak tartja, hogy sok vidéki városban vannak különféle egyetemi képzések, helyben tartó erőt kifejtve. Szintén az oktatásügyet érinti, hogy az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet tankönyvekkel összefüggő feladatait leválasztanák, és megfontolandónak nevezte, hogy az értékelése szerint gyengén muzsikáló intézet az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat részeként működjön. Beszélt a készülő szakképzési és felnőttképzési törvényről is, amely az elképzelések szerint a köznevelési törvényből kivéve, önálló jogszabály lesz.
A digitalizáció és a minőségi közlekedési hálózatok vezetnek a jövőbe
Magyarország nagy lehetőségként kezeli a negyedik ipari forradalom által létrehozott új vívmányokat, mert a digitalizáció, a mesterséges intelligencia vagy az 5G hálózat mindenkinek új, így jó esélyekkel vághatunk bele. A fejlesztések egyik előfeltétele a megfelelő közlekedési hálózat, így prioritást élvez az autópályák és autóutak további építése, valamint az elmúlt száz évben a trianoni szinthez képest megritkult vasúthálózatunk fejlesztése. Külön fejezet a Budapest–Belgrád gyorsvasút, amelynek januárban kezdődhet a kivitelezése. Emellett egyelőre ezeknél kisebb ráfordítással, de zajlik a másodrendű utak rendbetétele is. Főleg az M1-esen jelent komoly gondot az út túlterheltsége a hatalmas kamionforgalom miatt, amire két megoldás kínálkozik. Megfelelő terminálokban vonatokra lehet átrakni pótkocsikat vagy teljes kamionszerelvényeket, és vasúton szállíthatják tovább azokat. E célból vannak is terminálfejlesztési programok, de a módszer sikeréhez szükséges a kellően gyors vasúti szállítás és a minőségi szolgáltatás miatt erre hajló szállítói érdeklődés. Palkovics László elmondása szerint a szállítók egyelőre nem nagyon keresik ezt a lehetőséget, amiben az is közrejátszik, hogy a Hegyeshalomnál bejövő teherautók csupán 40 százaléka bonyolít tranzitforgalmat Magyarországon át, 60 százalékuk viszont Magyarországon – jellemzően Budapest környékén – mindenképpen logisztikai terhelést vált ki azzal, hogy ide hozzák, vagy itt osztják el újra. Rövidtávon az M1-es napirenden levő háromsávossá bővítése lehet megoldás, valamint az M9-es fokozatos építése és a Budapestet elkerülő elsőrendű utak kétsávosítása.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS