Embervadászat a cigánysoron: hálás téma, állami támogatással

Újra megszólalt a romagyilkosságok elsőrendű vádlottja, a „debreceni négyek” vezetőjének tartott Kiss Árpád.

Az emberöléseket és rasszizmusát tagadó, előzetesben ülő férfi a PestiSrácoknak azt mondta, politikai kérdésnek tartja, hogy a sorozatbűntényről az elmúlt három évben színdarab, film és könyv készült, mert ezek szerinte alkalmasak mind a nagyközönség, mind a bíróság manipulálására. A hatósági eljárást ügyükben trehánynak és dilettánsnak tartja, és visszautasítja, hogy rasszista lenne. Beszél még fegyverekről, autókról meg egy nőről. Kérdések és válaszok a Venyige utcai börtönből.

PestiSrácok

– Továbbra is tagadja a sorozatgyilkosságok elkövetését, és nem érzi magát rasszistának. Elsőrendű vádlottként, a „debreceni négyek” vezetőjeként mégis ugyanazon a vádlottak padján ül, amelyen három társa is, akikről viszont bebizonyosodott, hogy cigánygyűlölők. Nem vet ez „rossz fényt” önre?

– Éppen ellenkezőleg, mert az összes kihallgatott tanú, akinél ez egyáltalán szóba jöhetett, nem az én baráti körömbe tartozik. Felszínesen ugyan ismerhettek, például azt is tudták rólam, hogy az István ( a másodrendű vádlott – a szerk.) testvére vagyok, de semmiféle személyes információt nem mondtak rólam. A Perényi1 alkalmazottjai, akiket már kihallgattak az ügyben, és akikkel nap, mint nap együtt dolgoztam, soha semmilyen rasszista megnyilvánulást nem tapasztaltak tőlem. Szóval, lehet ilyesmin erőlködni, de szerintem ez nagyon gyenge érv amellett, hogy a rasszizmus lenne a motiváció egy ilyen súlyos bűncselekmény elkövetéséhez. Nekem ez így erőtlen.

– Mit szól ahhoz, hogy az elmúlt három évben dokumentumfilmek, riportok, mozifilm, színdarab és könyv készült a romagyilkosságokról? Legutóbb Fliegauf Bence filmje, a Csak a szél Berlinben Ezüst Medve díjat nyert…

– Mivel folyamatban lévő ügyről van szó, nem tartom korrektnek, hogy szárnyra kapták, hiszen mindegyik alkotás alkalmas arra, hogy a bíróságot befolyásolja. És persze az embereket is, akik megnézik a filmet a televízióban, a moziban, vagy elolvassák a könyvet. A művészi teljesítményt nem akarom minősíteni, de az biztos, hogy ez egy olyan hálás téma, amire tuti, hogy mindig akad állami vagy uniós támogatás. Aki ebbe belenyúl, az tudja, hogy garantált a siker, ugyanis a témát már csak a politikai korrektség címén sem lehet kritizálni.

A "debreceni négyek": Kiss Árpád, Kiss István, Pető Zsolt, Csontos István (Fotó: PS)

– Nem érzi úgy, hogy a téma ettől függetlenül kikerült a politika bűvköréből és a társadalmi közbeszédben landolt?

– Nem, ez az ügy továbbra is politikai kérdés. Azt figyelem ezekben a megjelent kiadványokban, filmekben, hogy milyen irányba tolják el a véleményformálást. Nos, nekünk ez egyáltalán nem kedvező, de aki követi a bírósági eseményeket, megfigyelheti, hogy a bírósági ügy olyan stádiumba érkezett, amelyben már nyíltabban lehet beszélni az eljárási hibákról is, s már ott tartunk, hogy a nyomozásban mégsem volt minden rendben.

– A tatárszentgyörgyi eset a legjobb példa erre…

– Igen, az iratok szerint az egy szélsőségesen trehány hatósági munka volt. Azon gondolkodtam, hogy végeredményben – mivel nem voltam ott – teljesen mindegy, hogy milyen volt ott a helyszínelés, mert egy jobb helyszínelés sem hozott volna rám nézve terhelő bizonyítékot. De ugyanilyen dilettáns, kapkodó, hevenyészett, és nem igazán törvényes eljárásban foglalták le a fegyvereket is.

– Mire gondol?

– Megmagyarázhatatlan események zajlottak a debreceni Perényi1 klubban, a volt munkahelyemen. Legutóbb, március 19-én ott tartottak egy bírói szemlét. Végeredményben eljutottunk oda, hogy a bíró azt mondta, előzőleg nem voltak fegyverek ott, ahol azokat végül megtalálták. Itt tartunk most. A lefoglalás körülményeiről pedig annyit, hogy annak egy részén jelen volt egy tanú, aki nem szerepel a jegyzőkönyvben. A kinevezett hatósági tanú egyáltalán nem látott semmit, de még a jegyzőkönyvet sem íratták alá vele. Egyébként is, a hely alkalmazottjaként elfogult személy volt, így tehát ez az eljárás szerintem törvénytelen, ami megkérdőjelezi az ügy legfontosabb bizonyítékait.

– Vagyis azt állítja, hogy a megtalált fegyvereket előzőleg a rendőrök tették arra a helyre?

– Nem, ez nehezen hihető, és nem is állítok ilyet. Csak hát furcsák a körülmények. Például a számos házkutatási szemle közül ez volt az egyetlen eljárás, amelyben úgy gondolta a rendőrség, hogy a kutatás előtt be kell vetni a tűzszerészeket. A szakértőket viszont Budapestről hozták, mellőzve a debrecenieket. A rendőrök előre elmondták nekik – és ez jegyzőkönyvezett tény –, hogy mit kell megtalálniuk a Perényi1 klubban. Így egy viszonylag rövid kutatás után találtak néhány fegyvert, a kutatást felfüggesztették, nem vizsgáltak meg semmit, majd bejelentették, hogy megvannak a keresett dolgok. Mindez a szórakozóhely egyik alkalmazottjának a jelenlétében történt, aki csupán egy fegyvert látott, a neve mégsem került bele a jegyzőkönyvbe. Ezek után ezt a fiatalembert eltávolították a helyszínről és hoztak egy másik alkalmazottat, akinek meg azt mondták, hogy mostantól ő lesz a házkutatást elszenvedő személy. Leültették egy teremben, és egy távolabbi helyről – ahova ő nem látott be – elkezdték kihordani a tárgyakat, ami órákon át tartott. Úgyhogy a helyszínen nem készült sem videó, sem pedig fénykép. Ezt tetézték azzal, hogy a végén ennek a házkutatást elszenvedő személynek a férjét kirendelték hatósági tanúnak, aki aztán végképp nem volt jelen az egész eljárásban, és persze a jegyzőkönyvet sem íratták alá vele, csak a már lezárt csomagokat. Nagyjából tehát így nézett ki az eljárás.

Kiss Árpád a bíróságon is tagadja, hogy rasszista gyilkos lenne (Fotó: PS)

– Akkor hogyan találhatták meg a fegyvereket a Perényiben?

– A testvérem, István, felszólalt ebben az ügyben, és elég nyersen fogalmazott. Azt mondta, hogy meg volt rendezve az eljárás.

– De ha nem önök tették oda a fegyvereket, akkor mégis hogyan kerültek oda?

– Nem tudom, de számtalan alkalmasabb hely lett volna rejtekhelynek, mint az a hevenyészett szemétdomb. Egy átjáróház volt, ahova bármikor bárki bemehetett ellenőrzés nélkül. Munkások, külsősök és belső alkalmazottak, akiknek a gyerekei is ott játszottak. Ezek mind igazolt tények, amelyek a szemle alatt szerintem a bíróságnak is világossá váltak.

– Itt találták meg az a puskát is, amit a személyéhez köt a vád?

– Igen, itt.

– Ez milyen fegyver?

– Konkrétan golyós fegyver, amivel, állítom, senkit nem lőttek le, de még csak sebesülést sem okoztak vele.

– Új volt talán, nem használta még senki?

– Nem, nem erről van szó. Mást azonban erről nem szeretnék mondani.

– Tudom, hogy lerágott csont, de a tárgyalásokon is számos alkalommal vallottak a tanúk úgy, a helyszíneken egy sötét, oda nem illő terepjárót láttak a gyilkosságok előtt az utcákon közlekedni. Mi erről a véleménye annak tükrében, hogy a vád szerint önök egy ezüst színű Opel Astrával jártak a helyszíneken?

– Nem tudom, van-e ennek valóságtartalma. Mivel a tanúk azt állítják, valószínűleg tényleg feltűntek fekete autók egymástól távol eső helyszíneken. De akár városi legenda is lehet, nem tudom. Az biztos, hogy sem a nyomozó hatóság, serm a bíróság ezzel nem foglalkozott.

– A tiszalöki eset (ez az a gyilkosság, amit a vád szerint Kiss Árpád követett el – a szerk.) tanúi mondták el, hogy az egyik fekete autó még meg is állt az áldozatok utcájában.

A vádlottak a bíróságon tagadják a hat roma megölését (Fotó: PS)

– Igen, a tanúk azt állítják, hogy ott tulajdonképpen egy leellenőrizhető útvonalon közlekedett egy oda nem illő autó. A mi szempontunkból ez annyiban érdekes, hogy ez szembe megy a ránk terhelő vallomást tévő Csontos István vallomásával, aki azt mondta, hogy egy autóval közlekedtünk. Felvetődött, hogy a tettesek több autóval közelítették meg a helyszíneket, a nyomozáskor ezt rendőri jelentések és egyéb információk is alátámasztották. De a fekete terepjárónál szerintem érdekesebb az, hogy az egyik tanú, aki a leginkább láthatta az ott közlekedő járművet, ezzel szemben pont egy ezüstszínű személyautóról számolt be abban az időpontban, amikor a lövést hallotta, attól néhány tíz méterre. Úgyhogy ebből még lehet valami, ami érdekes fejleményt hozhat.

– Nem értem, az ezüstszínű autó pont önökhöz köthető…

– Közismert tény, hogy Csontos István aznap egy ezüstszínű személyautóval közlekedett…

– Ami nem az övé volt.

– Igen, ami nem az övé volt.

– Jó, később meglátjuk, hogy mi kerekedik ki ebből. Az első három támadás elkövetését azonban, amelyben nem halt meg senki, elismerik. Elmondaná, mi késztette önöket ezekre az akciókra, hogyan történtek azok és mik az előzmények?

– Nem. Nem is szeretnék már erre visszatérni, csak annyit mondhatok, hogy nem voltak előzmények. A tárgyalás korai szakaszában felolvasták a vallomásomat, ennél többet erről most nem szeretnék mondani.

– Van még egy érdekes momentum, amit elismernek, hogy tudniillik a tiszalöki támadás éjszakáján – nem messze a helyszíntől – az Opel Astrával elakadtak egy földúton, és Nyalka Éva (az ügy koronatanúja, Kiss Árpád egykori munkaadója – a szerk.) önökért ment, hogy a kocsit kihúzza a sárból. Ha nem önök követték el a gyilkosságot, mégis mit kerestek ott?

– Erről is megvannak a vallomások, a bizonyítékok, de a kérdésre adható válasz is az a kategória, amit még alaposan meg kell rágnom. Egyszer majd teszek egy olyan vallomást, amiben a mellettünk szóló bizonyítékokat jobban nyomatékosítom, jobban alátámasztom tényekkel.

– Hány óra körül akadtak el azon a bizonyos földúton?

– Hajnali három óra körül.

– A tiszalöki támadás pedig hány órakör történt?

– Az körülbelül este tíz órakor, tehát az elakadás három órakor volt, és vagy hetven kilométerre Tiszalöktől, lényegében Debrecentől nem messze.

– Úgy tudom, azzal védekezik, hogy éppen dolgozott abban az időben.

– Igen, akkoriban zajlottak a kifejezetten saját szervezésű rendezvényeim. Én tartottam a kapcsolatot a dj-kkel és a zenekarokkal, tehát ezek nyoma például a híváslistákban igazolható. Tényleg csak annyi hiányzik, hogy meghallgassák még a kompetens tanúkat.

– Még korábban arról cikkeztek a lapok, hogy ön tiltott kapcsolatot tartott fönn az ügy koronatanújának mondott Nyalka Évával. Igaz, hogy mobiltelefonon tartották a kapcsolatot az előzetes letartóztatásban?

– Amikor ez megjelent, eljárás indult ellenem, hiszen egy ilyen ügy komoly fegyelmi vétségnek számít minden börtönben, itt a Venyige utcában is. Az eljárást azonban megszüntették, mivel nem volt tiltott kapcsolattartás.

– De mégis hogyan vetődött ez fel?

– Úgy, hogy az egyik tárgyaláson az Éva bemutatott egy pár sms-t a telefonján, amit az én számomról kapott. Valaki feltöltötte a SIM-kártyámat és íródott néhány üzenet, az én nevemben. Csak az a bökkenő, hogy én abban az időpontban olyan zárkában voltam, ahol két kamera van, tehát simán ellenőrizték az aznapi tevékenységemet. Ráadásul ez éppen a reggeli váltás időszakában történt, amikor feszesebb a felügyelet, tehát nincs ilyenre lehetőség. A rendőrség azonban nem nyomozta ki az ügyet, azt viszont az eljárásból megtudtuk, hogy megfigyelték a családom, az ügyvédem kapcsolattartását és telefonszámait. No, erről ennyit.

________

Saját kezükbe vették az igazságszolgáltatást

A romagyilkosságok ügyében előre kitervelten, aljas indokból, több emberen, részben sok ember életét veszélyeztetve, részben tizennegyedik életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés és más bűntettel vádolja a Pest Megyei Főügyészség Kiss Árpádot, Kiss Istvánt, Pető Zsoltot és Csontos Istvánt. A vádirat szerint a Kiss testvérek, illetve Pető Zsolt 2007 végén, 2008 elején arra az elhatározásra jutott, hogy mivel az igazságszolgáltatás nem megfelelően látja el feladatát a romák által elkövetett bűnesetek kapcsán, saját kezükbe veszik a “rendcsinálást”: fegyveres támadásokat hajtanak végre cigányok lakta házak ellen, hogy félelmet keltsenek az ott élőkben, illetve felhívják a figyelmet a fenti “problémára”. Mivel fegyverük nem volt 2008. március 7-én szereztek ilyen eszközöket: egy vadászfegyverek eladásáról szóló hirdetés alapján Besenyszögön betörtek a hirdetést feladó házába, ahol a vadászt két golyós és öt sörétes fegyver, továbbá az azokhoz tartozó lőszerek átadására kényszerítették. Ezután július 21-től 2009. augusztus 7-ig kilenc alkalommal – Galgagyörkön, Piricsén, Nyíradonyban, Tarnabodon, Nagycsécsen, Alsózsolcán, Tatárszentgyörgyön, Tiszalökön és Kislétán – támadtak romák házára, amelyben összesen hat ember, köztük egy ötéves tatárszentgyörgyi kisfiú vesztette életét. A negyedrendű vádlott, Csontos István az ügyészség szerint csupán a Tiszalöki támadás előtt csatlakozott a társasághoz.