Ha eddig elvtelennek és hataloméhesnek neveztük az ellenzéki összefogást, az legfeljebb naivitásunknak volt betudható; nem sejthettük, hogy az ideológiailag a baloldallal egzisztenciálisan szembenálló Jobbik befogadásánál is képes a horrorkoalíció durvábban szembeköpni választóit, na meg saját értékrendjét. Hogy a Budapestet eladósító Demszkyt és az országot megnyomorító Lamperthet tanácsadónak teszi meg, nem meglepő: veteránok segítségére lesz szüksége, hogy az államtól kapott milliárdokat eltüntesse és adóssághegyeket hagyjon maga után. Nincs itt semmi látnivaló; ezzel csak azokat sérti, akik ellene, a rombolás ellen szavaztak. Az viszont már nettó árulás – talán nem túlzás így nevezni – fő szövetségesével, a NOlimpia kampánnyal hírhedtté vált Momentummal szemben, hogy azt a Balogh Samu Mártont választotta kabinetfőnöknek, aki a 2024-es budapesti olimpiai pályázat egyik tervezője volt. Azé a pályázaté, amelynek elgáncsolására létrejött Fekete-Győrék mozgalma, ami most hatalomra segítette Karácsonyt. Vajon Karácsony mozgatja a szálakat? Vagy valaki más akarja megalázni a Momentumot? Képesek Fekete-Győrék támogatni azt, aminek az ellenzésére létrejöttek, és támogatni Karácsonyt így is, elárulva önmagukat is a hatalomért? Ezek a következő önkormányzati ciklus nagy kérdései.
Szűkszavú tudósítás járta körbe a baloldali médiát a napokban Karácsony új jobbkezének kinevezéséről. Az Index például sejtelmesen annyiról számolt be:
Várostervező szakember lesz Karácsony Gergely kabinetfőnöke
A 24.hu pedig ennél is titokzatosabb volt:
Kiderült, ki lesz Karácsony Gergely kabinetfőnöke
Nem véletlenül fogalmaztak ilyen sejtelmesen a baloldal véleményvezérei, a korrekt cím ugyanis az lett volna:
Szövetségeseit elárulva, az olimpiai pályázat egyik tervezőjét nevezte ki Karácsony kabinetfőnökének.
A két portál persze erről az aprócska tényről semmilyen formában sem számolt be; vélhetően ők maguk sem értették teljesen az abszurd szituációt. Balogh szakmai portfólióját egyébként itt olvashatják.
Gumigerinc
Ugyanis a kinevezés nagy fokú ideológiai rugalmasságot (egyesek ezt elvtelenségnek neveznék) feltételez Karácsony részéről, hiszen az összefogás egy fontos tagja, a Momentum kifejezetten a Balogh által (is) tervezett olimpiai pályázat megvétózására jött létre, de maga Karácsony is hevesen tiltakozott a projekt ellen. Hogy Balogh részéről mi kellett ahhoz, hogy az életében talán soha vissza nem térő lehetőséget elgáncsolók szövetségének megbecsült tagja legyen, azt nem részletezném; ezt mindenkinek – így neki is – magában kell tisztáznia.
Ugyanakkor a Momentum erkölcsi felelőssége az ügyben több, mint magánügy: közérdek. Nem lehet tudni, hogy tisztában voltak-e a momentumosok azzal, hogy Balogh kapja a pozíciót, a sajtóban ugyanis még pletykaszinten sem jelent meg a neve. Azonban a Népszava értesülései szerint a várostervező mérnök írta Karácsony programjának egy jelentős részét, vagyis már régebbről számítható a főpolgármester és a kabinetfőnök együttműködése.
Erről pedig már a Momentumnak is tudnia kellett. Ha pedig tudtak Karácsony terveiről, úgy kiállni mellette talán még aljasabb cselekedet volt, mint a szélsőjobbos és szélsőbalos ideológiák összefogásnak nevezett megerőszakolása. Balogh személyének ugyanis ugyanolyan vállalhatatlannak kellene lennie a Momentum szemében, mint amilyen vállalhatatlan Demszky Gábor városirányítási tanácsadónak, vagy Lamperth Mónika gazdasági tanácsadónak. És mégis mindhárom igaz: Demszky és Lamperth tanácsadók lesznek, Balogh pedig a részben momentumos városvezetés kabinetfőnöke lesz.
Megalkuvás és elvtelenség
Ha tehát erről tudtak Fegyőrék, úgy elárulták választóikat is és önmagukat is. Ha pedig nem tudtak, felmerül a kérdés, hogy Karácsony tényleg ennyire érzéketlen és arrogáns, vagy esetleg valaki más irányítja a kinevezéseket a háttérből. Mondjuk a másik, mérhető támogatottsággal rendelkező baloldali párt, amely félti domináns pozícióját a Momentumtól az ellenzéki oldalon.
Innen nézve a dolgot tehát úgy tűnik, az ellenzék egyre mélyebbre süllyed saját elvtelenségében; csak idő kérdése, mikor eszmélnek rá erre a választók. Márpedig a Momentum eddig a percig sem adott hangot mélységes felháborodásának; egyelőre tehát úgy tűnik, ők is hajlandóak eladni magukat a régi baloldal bukott vezéreinek a hatalom apró morzsájáért.
Fotó: MTI/Kovács Tamás
Facebook
Twitter
YouTube
RSS