A veszprémi Csolnoky Ferenc Kórházban továbbra sem marad súlyos beteg ellátatlanul. Nem orvos, hanem szakápolóhiány miatt és mindössze négy napra szünetelteti intenzív osztályának négy (!) ágyán az ellátást a veszprémi súlyponti kórház. Ez ráadásul semmilyen extra nehézséget nem ró az intézményre; az átmeneti időszakban szükség esetén az Országos Mentőszolgálat közreműködésével más kórházba szállítják át a nem súlyos, a működő ágyszámon felüli betegeket, amennyiben ez szükséges – derül ki a Csolnoky Ferenc Kórház új, a napokban kinevezett főigazgatójának közleményéből, amelyet megkeresésünkre válaszul küldtek. Az ellenzéki sajtóban tegnap, a reggeli órákban terjedtek el futótűzként a vészjósló hírek, miszerint orvoshiány miatt intenzív ágyainak harmadát lezárta és korlátozta az ellátását a veszprémi kórház. A Népszava egy órán belül az összes ellenzéki portál által átvett cikke egy olyan dokumentumra hivatkozik, ami csak belső, illetve egészségügyi körökből kerülhetett ki – érdekes módon nem sokkal azután, hogy a kormánypárti vezetésű Veszprém megye kórházában, a régió egyik legnagyobb egészségügyi intézményében munkába állt az újonnan kinevezett főigazgató.
A drámai címek természetesen vészjósló állapotokat sejtettek abban a súlyponti kórházban, ahol az elmúlt években tízmilliárd forintot meghaladó fejlesztés zajlott le, és ahol a Fidesz-kormány alatt megépülhetett a balliberális kormányok által csak ígérgetett, hiánypótló regionális onkológiai centrum. Akkor, amikor napok óta harsogja az ellenzék az egészségügyivészhelyzet-mantrát és riogat azzal, hogy vidéki kórházak sorát zárhatják be, jól jött a kiszivárgott negatív “információ” éppen arról a kórházról, amit a 2010-es évek eleje óta csak “bezzegkórházként” emlegettek, itt ugyanis akkor is példásan működött az ellátás, amikor más egészségügyi intézményekben valóban problémák voltak. A sajtóhírek a Népszava cikkét idézve arról szóltak, hogy nagy baj van a veszprémi kórházban, ahol a “súlyos orvoshiány” miatt a vezetés arra kényszerült, hogy arról értesítse a hatóságokat, hogy a fennálló szakemberhiány miatt intenzív ágyainak harmadát nem tudja használni.
A kórház bezárt, helyét sóval hintették fel… ja, nem
A Népszava cikkének hangzatos, vészjósló címet is adott: “Orvoshiány miatt a kórház részlegesen zárva”. Ami egyszerűen hazugság. A kórházat nem zárták le – részlegesen sem –, és nem az orvoshiány adott logisztikai feladatot az intézménynek, hanem a speciális intenzívszakápoló-hiány. Ráadásul mindössze négy napról volt szó, a hétvégén – még csak nem is idegenforgalmilag kiemelt időszakban –, amikor extra betegszám ellátására van szükség a régiós feladatok és a Balaton közelsége miatt. A Csolnoky Ferenc Kórház intenzív osztályának összesen tizenkét ágya van; ebből négy ágyon nem tudott betegeket fogadni november 21. és 26. között. Súlyos beteg ellátása ezekben a napokban sem maradt el, csak néhány műtétet kellett átszervezni. Az intézmény főigazgatója közleményében azt írja: a Csolnoky Ferenc Kórházban továbbra sem marad súlyos beteg ellátatlanul. A tizenkét ágyas intenzív osztályon nyolc ágyon jelenleg is biztosított az ellátás, a kórház négy ágy szüneteltetését jelentette be átmeneti időszakra, november 22–26. között, azért, mert intenzív terápiás szakápolóból abban a négy napban nem volt meg a szükséges létszám.
A betegellátás biztonsága érdekében ez alatt az átmeneti időszak alatt a rendelkezésekre álló szabad kapacitásoknak megfelelően a tervezett műtéteink egy részét átcsoportosítottuk és az ellátást az OMSZ koordinálásával szervezzük
– fogalmaz dr. Lippai Norbert. A szolnoki Hetényi Kórház volt osztályvezetője, orvosigazgatója, megbízott főigazgatója november elseje óta tölti be a Veszprém megyei kórház főigazgatói posztját. Vele együtt összesen öt kórházigazgatót választott ki pályáztatás útján az ÁEEK. Az új igazgatókat még ki sem nevezték, amikor már elkezdtek megjelenni – nyilvánvalóan tervezetten és ellenséges szándékkal – az “egészségügyi vészhelyzetet” belengető cikkek.
Építenek, nem bezárnak
Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter már a kinevezése után – többek közt a nekünk adott interjúban is –megemlítette, hogy a pazarlóan működő egészségügyi rendszert a hatékonyság és az ellátás minőségének javulása érdekében át akarják szervezni. A kórházreform előkészítése folyamatosan zajlik, de konkrétumokat a döntések meghozatala előtt még senki sem tudhat. De az ebben az ügyben is “jólértesült” Népszava tudni véli, hogy a kormány kórházakat fog bezárni, leépíteni. A kormány egyértelműen cáfolta ezt az “információt” is. Rétvári Bence, az EMMI államtitkára a parlamentben azt mondta, hogy egyáltalán nem is rendeltek ilyen anyagot, a kormány előtt nincs ilyen előterjesztés. Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában beszélt arról, hogy nem kórházbezárásokat terveznek, hanem a Gyurcsány-kormány idején véghezvitt rombolás, a valódi kórházbezárások és a több ezres egészségügyi létszámleépítés kárainak felszámolásán dolgozik a kormány évek óta, és kórházakat épít, nem pedig bezárja őket. Az ellenzéki rémhírterjesztést alátámasztandó már szinte várható volt, hogy “működésképtelen helyzetben lévő” kórházakról fognak cikkezni. Ráadásul a működési korlátozásra, részleges bezárásra vonatkozó hírekkel a minisztériumi kinevezésükre váró, már kiválasztott új igazgatóknak, főigazgatóknak is igyekeznek megnehezíteni a munkakezdését, és bizonytalanságba akarják taszítani az egészségügyi dolgozókat.
Hangoskodók minden szinten
Az egészségügyi vészhelyzettel való riogatást már korábban Ajkán is csúcsra járatta az ellenzéki sajtó. Heteken át azt tolták, hogy miután – egyébként kollektíven és szervezetten – felálltak az aneszteziológusok, el fognak maradni a műtétek és működésképtelen helyzetbe került majd az intézmény. Szinte nem volt olyan ellenzéki szakpolitikus, aki ne fordult volna meg azokban a hetekben Ajkán és ne tartott volna sajtótájékoztatót a katasztrófahelyzetről; hiába nyilatkozott az igazgató és magyarázta el több fórumon is, hogy semmilyen fennakadás nincs, a távozó dolgozók helyét sikerült betölteni, sőt, még nőtt is a szakterületen dolgozók száma. Az intézményben az ellátás nem omlott össze, további komoly fejlesztések, eszközbeszerzések is történtek azóta. Teljesen egyértelművé válhatott mindenki számára, hogy a cikksorozat és az ellenzéki megmozdulások célpontja az egyébként jobboldali érzelmű kórházigazgató volt; a betegek érdekei nem nagyon érdekelték a hangoskodókat.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS