December hatodika Miklós, Mikulás napja. A keresztény kultúrákban ezen a napon kisebb meglepetésekkel lepjük meg a gyermekeket, a Mikulás nevében. Bár a szocializmusban mindent elkövettek, hogy az ünnep keresztény lényegét eltöröljék – a gyerekdalokban a Mikulást felváltotta a Télapó, a karácsonyt a fenyőünnep –, a Télapó nyomokban még ma is megtalálható az ünnepben, de a legtöbben tudják és megemlékeznek arról, akinek az emlékére ez a nap hagyománnyá vált: Szent Miklósról, Miklós püspökről, akit még életében szentté avattak. Csodás cselekedeteiért Szent Miklós a gyermekek, a diákok, a hajadonok védőszentje, a házasság és az anyaság oltalmazója. Több országnak és városnak – hazánkban Kecskemétnek – a védőszentje.
A keresztény kultúrában Szent Miklós ünnepe a karácsony előhírnöke. A világ számos táján megjelenik a nagyszakállú, ősz, piros ruhás Mikulás. Az ablakokba, kandallókra kikerülnek a kifényesített csizmák vagy épp zoknik, harisnyák, hogy azokba édesség, dió, mogyoró és gyümölcs kerüljön.
Szent Miklós a keleti egyházak legtiszteltebb szentje, ünnepét nyugaton a X. század óta tartják. A múlt-kor.hu történelmi portál összeállítása szerint Nikolaosz a III. században született a kis-ázsiai Patarában, gazdag kereskedőcsaládban. Szüleit kiskorában elvesztette, egyik rokona nevelte, és ő ismertette meg a kereszténységgel. Megtérése után Miklós jótékony célokra szétosztogatta örökségét, a hívők pedig égi jelre megválasztották Müra püspökévé.
303-ban, a keresztényüldözés idején börtönbe került. Azt pontosan nem tudni, mikor szabadult ki, de 325-ben már részt vett a niceai zsinaton. A legendák szerint Jézus Istennel való egylényegűségéről szóló vita hevében Miklós állítólag felpofozta vitapartnerét, az ariánus eretnekségnek nevet adó Ariust. Miklós jótékonykodásával vívta ki az emberek tiszteletét és szeretetét. Már életében szentté avatták. 343. december 6-án halt meg püspöki székhelyén, sírja ezután zarándokhellyé vált; halála napja lett Szent Miklós, azaz Mikulás napja a néphagyományban. Amikor Mürát 1087-ben elfoglalták a szeldzsuk törökök, maradványait tisztelői az itáliai Bariba vitték, ahol bazilikát építettek a tiszteletére, és ereklyéit Orbán pápa helyezte el a főoltáron.
Miklós kultusza nem sokkal halála után kezdődött: már a VI. században templomot emelt neki Konstantinápolyban I. Justinianus császár. Csodatettei között tartják számon, hogy vihar idején megmentette egy vízbe esett tengerész életét, ezért ő az utazók, a kereskedők, a zarándokok, a tengerészek és a révkalauzok védőszentje. Amikor városát éhínség sújtotta és egy gonosz hentes három kisgyermeket megölt, hogy húsukat kimérje, Miklós leleplezte bűnét és a fiúkat is feltámasztotta, ezért ő a gyermekek és a diákok védőszentje is – írja a múlt-kor.hu.
A Miklós-napi ajándékozás egy legendához köthető. Élt Mürában egy szegény ember, aki azért nem tudta férjhez adni három lányát, mert nem volt pénze hozományra. A dolog Miklós fülébe is eljutott, de szerénysége miatt névtelenül akart segíteni: az éjszaka leple alatt három erszényt dobott be az apának a lányok hozományára. Szent Miklós ezért nemcsak a gyermekek védőszentje, hanem a hajadonoké is, egyben oltalmazója a házasságnak és az anyaságnak. Védőszentje továbbá Oroszországnak, Görögországnak, Szicíliának, Lotaringiának és Apuliának, a zálogházak tulajdonosainak, az illatszerészeknek, a gyógyszerészeknek, a pálinkafőzőknek és Magyarországon Kecskemét városának.
A legendák szerint a Mikulás ajándékokkal teli szánját 9 rénszarvas húzza: olykor bizony repülnek is a sötét éjszakában. Utoljára az Északi-sarkon született Rudolf csatlakozott a csapathoz. Amikor Rudolf kicsi volt, nem játszhatott a többiekkel, mert kiközösítették piros orra miatt. Mivel ez nagyon szomorúvá tette, számtalan dolgot megpróbált, hogy olyan legyen, mint a többiek. Az egyik ünnepen akkora köd szállt az északi sarkra, hogy a Mikulás nem jutott volna el a gyerekekhez. Rudolf ekkor állt mintegy lámpásként a többi rénszarvas elé és vezette a szánfogatot az úton. Ezt követően mindig Rudolf vezette a rénszarvascsapatot.
A Mikulás rénszarvasai Üstökös, Íjas, Csillag, Táncos, Pompás, Villám, Táltos, Ágas és 1935 óta Rudolf, a piros orrú.
Vezető kép: Pixabay
Facebook
Twitter
YouTube
RSS