hagyomány
A haladó világ még az ünnepeinket is teljesen megváltoztatja, és ez alól a húsvét sem kivétel
Emlékszem, gyerekkoromban szinte elképzelhetetlennek tartottam, hogy ne hulljon hó télen. Azóta már az a csoda, ha pár centit láthatok a téli időszakban. Az is elképzelhetetlennek tűnt, hogy karácsonykor ne legyen gyönyörűen feldíszített karácsonyfánk vagy adventi koszorúnk. Ma már az sem meglepő, ha faünnepnek hívjuk a karácsonyt és egy wellnesshétvégén pihenünk ahelyett, hogy sütnénk-főznénk. A változások alól a húsvét sem kivétel, hiszen a locsolkodás már szinte kiment a divatból, a fiúkat senki nem várja, a sonkát és tojást pedig lassan felváltja a kötözött műhús vagy a tofutekercs. Mindenestre Angliában már gesztustojással várják a vásárlókat a boltokban, hiszen a csokitojást húsvétinak nevezni kirekesztő. A kérdés, hogy meddig megyünk még el?
A karácsonyi magány akár a javunkat is szolgálhatja, csak rajtunk múlik, mit hozunk ki belőle
A karácsonyt a közösségi média úgy mutatja általában be, hogy ezen a napon mindenki a családjával van és boldog, hemzsegnek a fa alatt az ajándékok, a lányok kezét megkérik, és degeszre eszi magát mindenki, miközben rivaldafényben pompázik az egész ház. A valóság viszont az, hogy sokaknál a karácsony maga a pokol, mert ekkor jönnek rá, hogy mennyire magányosak. Ennek oka lehet a sikertelenség a szerelemben, a barátok hiánya, családtagok elvesztése vagy a rossz kapcsolatok. Az élet velejárója viszont a változás, ezért a mai nap boldogsága lehet, hogy csak azon múlik, hogy képesek vagyunk-e felvenni a ritmust ezzel. Néhány személyes példán keresztül szeretném most bemutatni, hogy milyen szerencsétlen helyzetekből lehet egy életre szóló emléket varázsolni az ünnepek alatt és melyik az a hely, ami garantáltan találkozási pont lehet szenteste.
Leárazott karácsony
"A karácsony előtti vagy a karácsony utáni leárazások érik meg jobban?" Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket hallok mostanában. Volt idő ugyanakkor, amikor nem mindig erről szóltak az ünnepek.
Elhunyt Sára Ferenc, a gyimesi hagyományok megmentője
Hatvankét éves korában elhunyt Sára Ferenc koreográfus, néptánc- és népzenekutató. Hozzá köthető első sorban a moldvai csángó népzene és néptánc magyarországi bemutatása. A kilencvenes évek elején kiköltözött Gyimesbe, mert szerinte az itteni emberek életformája megőrzött valamit a régi időkből.
A hagyományos olasz pizza kulturálisan fehér férfinak számít – Dezse Vű
Vannak itt Pride zászlót taposó grúzok, egy, a primitív amerikaik ellen kiálló okos ázsiai cserediák, egy felfújt szájú fiú “fenék implantátumokkal”, aki női fürdőruhában modellkedik, férfi szépségkirálynő a hollandoknál, de ami a legdurvább, hogy a WOKE-kommunisták meg színes hajú lányok hadat üzentek az ikonikus és legendás New York-i pizzának, mert nem bírják elviselni, hogy azt kemencében készítik hagyományőrző, összetartó családok. De semmi különös, inkább zabálnák a mirelitet, csak nehogy valaki boldoguljon, aki jobb és értékesebb náluk.
Megkérdeztük, hogy ki miért és ki miért nem hódol a locsolkodás örömének – íme, a válasz!
Ki locsol, ki nem locsol? Ki nem locsol, miért nem locsol? Ki nem enged a locsolónak s kit locsolhatnak? Ezzel a felhívással kértem meg Húsvéthétfő előtt néhány nappal a követőimet a Facebookon és a TikTokon, hogy segítsenek megfejteni, hogy ez a vidám szokás miért ment ki a divatból. Meglepő válaszokat kaptam, ugyanis az derült ki, hogy sok férfi menne, de nincs hova, ám olyan is akadt, aki szerint anyagi okok állhatnak a szokás kihalása mögött, továbbá olyan potenciális apuka is írt, aki visszatérne a hagyományőrzéshez, ha születne egy kisfia. Mindeközben egy fiatal lány is jelentkezett, aki örülne, ha jönnének a locsolók, de nem jön hozzá senki. Vannak, akik viszont nem bízzák a véletlenre, a Győri Rossz Anyák Egyesület térképet biztosít a locsolkodóknak, hogy hova menjenek.
Nagypéntek van ma, az egyház legcsendesebb napja
A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, az "ünnepek ünnepe" (sollemnitas sollemnitatum). A mai nap Jézus elítélésének, megkínzásának, halálának és temetésének napja. Ezen a napon nincs szentmise. Arra a napra emlékezünk, amikor maga a Megváltó mutatta be áldozatát a kereszt oltárán.
A böjt a legjobb 40 napos kihívás, a száraz november a kanyarban sincs – Dezse Vű
Február 22-től zajlik az idei nagyböjt. Ez nyilván a szuperhaladóknak és a nagyon menő felvilágosultan gondolkodóknak nem mond sokat, ezért elmagyarázom máshogy: olyan ez a keresztényeknél, mint a liberálisoknál a száraz november, vagy a 30 napos vegán kihívás, csak sokkal több van benne, plusz vannak hagyományai. A nagyböjt a kihíváson felül egyébként hozzáadott spirituális értékkel is rendelkezik, a szabályok pedig sokat enyhültek az elmúlt évszázadok alatt: manapság tulajdonképpen mindenki eldöntheti, hogy miről mond le 40 napra, vagyis mekkora áldozatot hoz önmagáért, a lelkéért és az egészségért. Szamosi Timivel arról beszélgettünk, hogy miért jó dolog, ha egy rövid időre megpihen az ember, és kevesebbet fogyaszt a világi élvezetekből.Ajánljuk még
Szivárványos madáremberek, és “büszke” céltalan nullák akarják megmondani, hogyan éljünk, vagy inkább dögöljünk-e meg egy háborúban
Valójában az a lényeg, hogy megmutatták magukat teljes valóságukban, a természetes közegükben azok, akik meg akarják mondani a gyerekes, családos, dolgozó, adófizető, a nemzetért aggódó többségnek, hogy hogyan kellene élnie, miben kellene hinnie és mit kellene tolerálnia.
És akkor utolsó beszédében kazánb@szóknak nevezte párttársait Annalena Baerbock
Nem ez volt az első nyelvbotlása a leköszönő német külügyminiszternek.
Belső lázadás Ukrajnában, begőzölt Zelenszkij
Az ukrán kormány folyamatosan botrányokba keveredik, lassan minden miniszterről kiderül, hogy sáros.
Patyomkin Petike
