hagyomány
A hagyományos olasz pizza kulturálisan fehér férfinak számít – Dezse Vű
Vannak itt Pride zászlót taposó grúzok, egy, a primitív amerikaik ellen kiálló okos ázsiai cserediák, egy felfújt szájú fiú “fenék implantátumokkal”, aki női fürdőruhában modellkedik, férfi szépségkirálynő a hollandoknál, de ami a legdurvább, hogy a WOKE-kommunisták meg színes hajú lányok hadat üzentek az ikonikus és legendás New York-i pizzának, mert nem bírják elviselni, hogy azt kemencében készítik hagyományőrző, összetartó családok. De semmi különös, inkább zabálnák a mirelitet, csak nehogy valaki boldoguljon, aki jobb és értékesebb náluk.
Megkérdeztük, hogy ki miért és ki miért nem hódol a locsolkodás örömének – íme, a válasz!
Ki locsol, ki nem locsol? Ki nem locsol, miért nem locsol? Ki nem enged a locsolónak s kit locsolhatnak? Ezzel a felhívással kértem meg Húsvéthétfő előtt néhány nappal a követőimet a Facebookon és a TikTokon, hogy segítsenek megfejteni, hogy ez a vidám szokás miért ment ki a divatból. Meglepő válaszokat kaptam, ugyanis az derült ki, hogy sok férfi menne, de nincs hova, ám olyan is akadt, aki szerint anyagi okok állhatnak a szokás kihalása mögött, továbbá olyan potenciális apuka is írt, aki visszatérne a hagyományőrzéshez, ha születne egy kisfia. Mindeközben egy fiatal lány is jelentkezett, aki örülne, ha jönnének a locsolók, de nem jön hozzá senki. Vannak, akik viszont nem bízzák a véletlenre, a Győri Rossz Anyák Egyesület térképet biztosít a locsolkodóknak, hogy hova menjenek.
Nagypéntek van ma, az egyház legcsendesebb napja
A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, az "ünnepek ünnepe" (sollemnitas sollemnitatum). A mai nap Jézus elítélésének, megkínzásának, halálának és temetésének napja. Ezen a napon nincs szentmise. Arra a napra emlékezünk, amikor maga a Megváltó mutatta be áldozatát a kereszt oltárán.
A böjt a legjobb 40 napos kihívás, a száraz november a kanyarban sincs – Dezse Vű
Február 22-től zajlik az idei nagyböjt. Ez nyilván a szuperhaladóknak és a nagyon menő felvilágosultan gondolkodóknak nem mond sokat, ezért elmagyarázom máshogy: olyan ez a keresztényeknél, mint a liberálisoknál a száraz november, vagy a 30 napos vegán kihívás, csak sokkal több van benne, plusz vannak hagyományai. A nagyböjt a kihíváson felül egyébként hozzáadott spirituális értékkel is rendelkezik, a szabályok pedig sokat enyhültek az elmúlt évszázadok alatt: manapság tulajdonképpen mindenki eldöntheti, hogy miről mond le 40 napra, vagyis mekkora áldozatot hoz önmagáért, a lelkéért és az egészségért. Szamosi Timivel arról beszélgettünk, hogy miért jó dolog, ha egy rövid időre megpihen az ember, és kevesebbet fogyaszt a világi élvezetekből.
Fenyőünnep lett, maradhat?
Lehet valami idejétmúlt, amit a társadalom szépen lassan elhagy szokásai közül. Például nincsenek boszorkányperek, senki sem hord Bundesliga-frizurát, és a nagymamának sem köszönnek már csókolommal az unokák. Ugyanis ezekre nincs különösebb igény. Amire azonban láthatóan van igény, az például a karácsony. Éppen ezért nem megy ki a divatból már hosszú évszázadok óta. Érthető hát, hogy a fő haladárok évek óta igyekeznek támadni a karácsonyt – vagy bármit, ami a keresztény-európai értékrendhez kötődik –, eddig nagyrészt sikertelenül. Karácsonykor különösen fontos, hogy a kereszténység egyik legszentebb ünnepét fenyegető veszélyekről is szót ejtsünk, hiszen az Európai Bizottság ugyan meghátrált az összeurópai értékek lerombolására tett, píszí, keresztényellenes javaslatáról, amellyel betiltaná a karácsony szó használatát. A javaslat puszta megfogalmazódása is jelzésértékű arra vonatkozóan, hogy egy újabb olyan szakadék nyílt a normalitás és a szélsőliberális „értékrend” között, amelynek szellemi vákuuma sok erőfeszítést kíván majd az elkövetkezendő években. A harcban egyelőre ott tartunk, hogy a fenyő még maradhat, hiszen zöld, a karácsony szó viszont már necces. Ez a szép új világ, ahol karácsony helyett fenyőünnep lett. Maradhat? És vajon meddig?
Ne hervassz el, koronavírus!
A néphagyomány szerint húsvéthétfőn, akiknek egyessel kezdődik a személyiigazolvány-számuk – csak hogy kristálytiszta legyen a kép ebben a genderszínes világban – a hölgy ismerősöket, azaz a ketteskéket meglátogatják és meglocsolják. A locsolkodók eszközei és versei évek óta egyre kreatívabbak, ennek köszönhetően a húsvét mindig egy vidám ünnep. Örülünk a tavasznak, örülünk egymásnak, örülünk a jókedvnek, ami néhány guggolós pálinka után garantált. Idén sajnos megint bizonyos keretek között tudjuk csak megünnepelni a húsvétot, és talán azok, akik elmenekültek korábban a locsolók elől a hétvégi üdülőbe vagy egy wellnesshétvégére, most mindent odaadnának, ha a szomszéd Józsi bácsi egy pimasz versikével és egy orrfacsaró kölnivel kecsegtetné őket. Korlátok között ünnepelhetünk, de érdemes felidézni, milyen is a tipikus magyar húsvét, a lejárt parfümökkel, a szexuális töltetű versikékkel és a sziklakeményre száradt sajtospogácsával.
A csíksomlyói búcsú és a klasszikus magyar szablyavívás is hungarikum lett
A csíksomlyói pünkösdi búcsú és kegyhely, a klasszikus magyar szablyavívás, a szőregi rózsatő és a tiszavirágzás is bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe, míg a Magyar Értéktár hét tétellel bővült – közölte az Agrárminisztérium csütörtökön az MTI-vel.
Ajánljuk még
Miért vannak még mindig kommunisták, és kik ők? – Illik Péter történész a Polbeatben (Élő felvétel ma 18.00-tól az R56 Sörözőben!)
Pócs János a Polbeatben: az MSZP-s maffia a Tisza Pártban él tovább
Schiffer András a Polbeatben - Hogyan tovább?
"Végre arról beszélünk, aminek értelme van!" - Itt a nagy kibeszélő Polbeat!
