hagyomány
A böjt a legjobb 40 napos kihívás, a száraz november a kanyarban sincs – Dezse Vű
Február 22-től zajlik az idei nagyböjt. Ez nyilván a szuperhaladóknak és a nagyon menő felvilágosultan gondolkodóknak nem mond sokat, ezért elmagyarázom máshogy: olyan ez a keresztényeknél, mint a liberálisoknál a száraz november, vagy a 30 napos vegán kihívás, csak sokkal több van benne, plusz vannak hagyományai. A nagyböjt a kihíváson felül egyébként hozzáadott spirituális értékkel is rendelkezik, a szabályok pedig sokat enyhültek az elmúlt évszázadok alatt: manapság tulajdonképpen mindenki eldöntheti, hogy miről mond le 40 napra, vagyis mekkora áldozatot hoz önmagáért, a lelkéért és az egészségért. Szamosi Timivel arról beszélgettünk, hogy miért jó dolog, ha egy rövid időre megpihen az ember, és kevesebbet fogyaszt a világi élvezetekből.
Fenyőünnep lett, maradhat?
Lehet valami idejétmúlt, amit a társadalom szépen lassan elhagy szokásai közül. Például nincsenek boszorkányperek, senki sem hord Bundesliga-frizurát, és a nagymamának sem köszönnek már csókolommal az unokák. Ugyanis ezekre nincs különösebb igény. Amire azonban láthatóan van igény, az például a karácsony. Éppen ezért nem megy ki a divatból már hosszú évszázadok óta. Érthető hát, hogy a fő haladárok évek óta igyekeznek támadni a karácsonyt – vagy bármit, ami a keresztény-európai értékrendhez kötődik –, eddig nagyrészt sikertelenül. Karácsonykor különösen fontos, hogy a kereszténység egyik legszentebb ünnepét fenyegető veszélyekről is szót ejtsünk, hiszen az Európai Bizottság ugyan meghátrált az összeurópai értékek lerombolására tett, píszí, keresztényellenes javaslatáról, amellyel betiltaná a karácsony szó használatát. A javaslat puszta megfogalmazódása is jelzésértékű arra vonatkozóan, hogy egy újabb olyan szakadék nyílt a normalitás és a szélsőliberális „értékrend” között, amelynek szellemi vákuuma sok erőfeszítést kíván majd az elkövetkezendő években. A harcban egyelőre ott tartunk, hogy a fenyő még maradhat, hiszen zöld, a karácsony szó viszont már necces. Ez a szép új világ, ahol karácsony helyett fenyőünnep lett. Maradhat? És vajon meddig?
Ne hervassz el, koronavírus!
A néphagyomány szerint húsvéthétfőn, akiknek egyessel kezdődik a személyiigazolvány-számuk – csak hogy kristálytiszta legyen a kép ebben a genderszínes világban – a hölgy ismerősöket, azaz a ketteskéket meglátogatják és meglocsolják. A locsolkodók eszközei és versei évek óta egyre kreatívabbak, ennek köszönhetően a húsvét mindig egy vidám ünnep. Örülünk a tavasznak, örülünk egymásnak, örülünk a jókedvnek, ami néhány guggolós pálinka után garantált. Idén sajnos megint bizonyos keretek között tudjuk csak megünnepelni a húsvétot, és talán azok, akik elmenekültek korábban a locsolók elől a hétvégi üdülőbe vagy egy wellnesshétvégére, most mindent odaadnának, ha a szomszéd Józsi bácsi egy pimasz versikével és egy orrfacsaró kölnivel kecsegtetné őket. Korlátok között ünnepelhetünk, de érdemes felidézni, milyen is a tipikus magyar húsvét, a lejárt parfümökkel, a szexuális töltetű versikékkel és a sziklakeményre száradt sajtospogácsával.
A csíksomlyói búcsú és a klasszikus magyar szablyavívás is hungarikum lett
A csíksomlyói pünkösdi búcsú és kegyhely, a klasszikus magyar szablyavívás, a szőregi rózsatő és a tiszavirágzás is bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe, míg a Magyar Értéktár hét tétellel bővült – közölte az Agrárminisztérium csütörtökön az MTI-vel.
Szenteste napjához sok hagyomány kötődik
Szenteste napjához sok mágikus tartalommal telített hagyomány kötődik – mondta Tátrai Zsuzsa néprajzkutató kedden, az M1 aktuális csatornán.
Ma minden jó gyereknek ajándékot hoz a Mikulás, nem a Télapó (!)
December hatodika Miklós, Mikulás napja. A keresztény kultúrákban ezen a napon kisebb meglepetésekkel lepjük meg a gyermekeket, a Mikulás nevében. Bár a szocializmusban mindent elkövettek, hogy az ünnep keresztény lényegét eltöröljék – a gyerekdalokban a Mikulást felváltotta a Télapó, a karácsonyt a fenyőünnep –, a Télapó nyomokban még ma is megtalálható az ünnepben, de a legtöbben tudják és megemlékeznek arról, akinek az emlékére ez a nap hagyománnyá vált: Szent Miklósról, Miklós püspökről, akit még életében szentté avattak. Csodás cselekedeteiért Szent Miklós a gyermekek, a diákok, a hajadonok védőszentje, a házasság és az anyaság oltalmazója. Több országnak és városnak – hazánkban Kecskemétnek – a védőszentje.
Csakazértis liberalizmus
Tévedtünk, ha azt hittük, hogy a hollókői libsi provokációban nincs több muníció. A baloldali újságírás csodafegyvere még csak most lendült munkába igazán.
Forró vizet a fogyasztóra!
Tudom, hogy mindenkit a globális felmelegedés és a társadalmi igazságtalanságok érdekelnek, de a konditeremben a mosdóban kikötötték a hideg vizet. Csak meleg, majdnem forró víz van, ami értelemszerűen ivásra alkalmatlan, a teakészítéshez meg nem elég magas a hőmérséklete. Mint a zuhanyhíradó értesített róla, a jelenség oka nem valamiféle meghibásodás, hanem szimplán az emberi nyerészkedési vágy. Ugyanis a testedzésben kitikkadt közönség nem átallott rájárni a hidegvizes csapokra, utántölteni a környezetszennyező flakonjait, ahelyett, hogy a konditerem kínálatában megtalálható, nem is enyhén túlárazott félliteres „ásványvizeket” vásárolta volna.Ajánljuk még
Magyar Péter a rendőrökkel akarta elvezettetni Toroczkait
A Tisza Párt országjárásán, Dorogon Magyar Péter szembetalálta magát Toroczkai Lászlóval, a Mi Hazánk Mozgalom elnökével.
Merz barnaságával, Leyen hatalmával és Meloni fiatalságával froclizta Trump a hívatlan vendégeket
A Fehér Házhoz menni a pofonért.
Háborús készültségbe lép Németország
Belföldi és kelet-európai háborúra készül Németország?
Magyar Péter a közmédiában is szívesen látná, hogyan alázta Trump az uniós vezetőket
Magyar Péter szerint jó lenne, ha a közmédia is levetítené, hogyan égette szénné Leyenéket a Fehér Házban.
