Pesti Srácok

A csíksomlyói búcsú és a klasszikus magyar szablyavívás is hungarikum lett

A csíksomlyói búcsú és a klasszikus magyar szablyavívás is hungarikum lett

A csíksomlyói pünkösdi búcsú és kegyhely, a klasszikus magyar szablyavívás, a szőregi rózsatő és a tiszavirágzás is bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe, míg a Magyar Értéktár hét tétellel bővült – közölte az Agrárminisztérium csütörtökön az MTI-vel.

A Hungarikum Bizottság 25. jubileumi ülésén, csütörtökön született döntés értelmében ezentúl a gyűjteményt gazdagítja az összmagyarság egyik legjelentősebb vallási ünnepe, a nemzeti összetartozás jelképe, a csíksomlyói pünkösdi búcsú és kegyhely. A bizottság a hungarikumok közé emelte – mint kiemelkedő jelentőséggel bíró nemzeti értéket – a klasszikus magyar szablyavívás hagyományát, a magyar kardiskola alapját, de bekerült a gyűjteménybe a tiszavirágzás, egy egyedülálló természeti látványosság, a rövid életű kérészfaj látványos rajzása is. A közlemény idézi Nagy István agrárminisztert, aki a szőregi rózsatőt méltatva elmondta: a növény fagytűrő képessége, hosszan tartó virágzási periódusa és sziromlevelei színjátékának intenzitása miatt is egyedülálló minőséget képvisel, és méltán ismert és elismert exportcikke Magyarországnak.

A bizottság a Magyar Értéktárba vette a hajdúnánási szalmafeldolgozást, mint tradicionális háziipari tevékenységet, az 1568-as vallásszabadság-törvényt, a Tavaszi emlékhadjáratot, az újfehértói fürtös meggyet, a beregi keresztszemes hímzést, az aracsi templomromot és az aracsi követ, a Kocs községben gyártott kocsit, illetve a balatonfüredi Anna-bált.

A közlemény idézi V. Németh Zsoltot is, a kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztost, aki a Magyar Értéktár új elemeit méltatva elmondta: a magyar járműkultúra egyik legjelentősebb felfedezése, a "kocsi kocsi", egy olyan magyar eredetű megoldás, amely már 500 évvel ezelőtt is a közúti közlekedés kényelmét és gyorsaságát növelte. Az aracsi templomrom és az aracsi kő kapcsán kiemelte: a XII. században épült templom romos állapotában is fenséges látványt nyújt, és a bácskai magyarság jelképévé és nemzeti zarándokhelyévé vált. V. Németh Zsolt a balatonfüredi Anna-bált méltatva hangsúlyozta: a minden évben az Anna-naphoz legközelebbi szombaton megrendezett bálok a XIX. században az ország legelőkelőbb összejövetelei közé tartoztak. Az eseményen Magyarország legjelesebb művészei, politikusai, közéleti szereplői is részt vettek, de a mai napig kultúrtörténeti jelentőségű esemény.

PestiSracok facebook image

A Hungarikumok Gyűjteménye jelenleg 75 értéket foglal magába, a Magyar Értéktárban található kiemelkedő nemzeti értékek száma pedig 175-re emelkedett.

Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PS

Ajánljuk még

Itt a nagy antifa-széljobb vita a Polbeatben: "Nefelejcs" Gergő vs. Lipták Tamás, csütörtök 18 óra, R56!

‎Polbeat 2025 május 29.
Szélsőbal nincs, de igény az volna rá - írta Varga "Nefelejcs" Gergő hét éve a Tett blogon. Nem kellett sokat várnia, hogy a folyamatosan tüzelt antifa csoportok végül radikalizálódjanak, elég csak az Ilaria Salis-féle, 2023-as budapesti terrortámadásra gondolni. Varga "Nefelejcs" Gergő, aki a marxista portál, azaz a Mérce munkatársaként, a Vörös Szittya vlog arcaként és mindenek előtt antifa szervezőként ismert, elfogadta a PestiSrácok felkérését, hogy a másik nagy közéleti szubkultúra, a nemzeti radikálisok emblematikus képviselőjével, Lipták Tamással, a Jobbszélső Telegram csatorna szerkesztőjével, a Magyar Jelen szerzőjével megmérkőzzön a Polbeat nyilvános felvételén, május 29-én, csütörtökön, 18 órától, az R56 Sörözőben. Mérkőzésvezető: Huth Gergely és Kertész Dávid.

Nagyon súlyos, sötét dolgokról írok - Mező Gábor az első novelláskötetéről, régi és új ügynökökről (PS-videó)

‎Polbeat 2024 szeptember 10.
Nagyon súlyos, sötét történetekről írok. Gondolom nem meglepetés, hogy a XX. század második feléből. Azért dolgozom, hogy valamennyire tanuljunk a múltból, és ne menjünk bele ugyanazokba a csapdákba, amikbe korábban. Erre vonatkozik a cím, hogy Az ördög van odakint. Az ördögöt valahogy kívül kell tartanunk, nem szabad beinvitálni a házunkba. Ugyebár csak akkor tud bejönni, ha meghívjuk - mondta Mező Gábor kutató-író első novelláskötetéről, Huth Gergely kérdéseire.