A Szeviép vezetőinek felmentését kérték ügyvédeik másodfokon

A Szeviép Zrt. vezetőinek felmentését, illetve megalapozatlanság miatt az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését kérték ügyvédeik a Szegedi Törvényszéken tartott másodfokú tárgyaláson, kedden. Az ügyészség az elsőfokú büntetések helybenhagyását indítványozta.

A Szegedi Járásbíróság első fokon tavaly november 20-án mondta ki bűnösnek – a hitelezők kielégítésének meghiúsításával elkövetett, különösen jelentős mértékű tényleges vagyoncsökkenést eredményező csődbűntettben – a Szeviép Zrt. egykori vezetőit. Az elsőrendű vádlottat öt év két hónap fogházra, a másodrendűt hat év börtönre, a harmadrendűt öt év két hónap börtönre ítélték. A szabadságvesztés mellett a bíróság a vádlottakat öt évre eltiltotta a gazdasági szervezet vezetésétől, valamint milliós pénzbüntetés megfizetésére is kötelezte őket.

A vádlottak a milliárdos forgalmat lebonyolító, útépítéssel, vízépítési létesítmények kivitelezésével és magasépítéssel is foglalkozó társaság vezetői voltak. A cég – miután gazdasági mutatói 2008-tól romlani kezdtek – legkésőbb 2009 elejére fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetbe került, április 18-án fizetésképtelenné vált, júniusban csődeljárás indult ellene. A hitelezők között nem jött létre csődegyezség, ezért a bíróság 2010 augusztusában elrendelte a zrt. felszámolását. Hozzávetőlegesen 6,5 milliárd forint hitelezői igényt vettek nyilvántartásba. Az elsőfokú ítélet szerint a jelentős vagyonvesztését az okozta, hogy a vádlottak igazgatósági tagként, egyhangú döntéseikkel 2007-től rendszeresen és nagy összegben nyújtottak kölcsönöket az észszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon a teljes egészben vagy részben a zrt. tulajdonában álló cégeknek, magánszemélyeknek – köztük az egyik vádlottnak – és sportszervezeteknek. A társaságok annak ellenére kaptak hitelt, hogy a visszafizetésre nem volt reális esélyük. A vádlottak mindezekkel a vállalkozás vagyonát 1,45 milliárd forinttal csökkentették. A másodrendű vádlott emellett még több, mint 80 millió forintnyi – cégeknek nyújtott – hitelt is elengedett.

Izsák Péter, az egyik vádlott védője azt hangsúlyozta, hogy nem derítették föl megfelelően az ügyet, a nyomozás során nem szerezték be az összes iratot; a szakértő is csak a hiányos dokumentáció alapján készíthette el véleményét. A 2007-es mérleg alapján a tulajdonosok több, mint 700 millió forint osztalékra lettek volna jogosultak, de nem vették föl a futó projektek finanszírozása érdekében. A cégvezetőknek nem róható fel az a feltételezésük, hogy a megrendelő állam kifizeti az M43-as autópálya építésén elvégzett munkák ellenértékét, több, mint 3 milliárd forintot, és megkapják a nekik visszajáró 600 millió forint adót. A vádlottak észszerű döntés alapján nyújtottak kölcsönt a Szeviép Zrt.-nek munkát végző leányvállalatok vagy a beruházások érdekében létrehozott projektcégeknek –részletezte álláspontját. Békés Ádám ügyvéd azt mondta: első fokon a bírói gyakorlathoz képest kiemelkedően súlyos büntetéseket szabtak ki az ügyben, az ítélet indoklása ennek ellenére felületes. A vádlottak azért dolgoztak, hogy fenntartsák a cég fizetőképességét adott körülmények között; évekkel ezelőtt hozott döntéseiket nem lehet utólag, pusztán mai tudásunk alapján értékelni – jelentette ki, védence felmentését kérve. Szilágyi János ügyvéd szintén a nyomozás során történteket kritizálta. Kifejtette, hogy nem vizsgálták megfelelően a cég anyagi helyzetét, az igazgatósági tag vádlottak feladatait és szerepét a döntésekben. A vádlottak úgy jártak el, ahogy az adott körülmények között elvárható volt tőlük; ha a vállalkozás megkapja a magyar és a román államtól az általa elvégzett beruházások ellenértékét, nem következik be a fizetésképtelenség – hangsúlyozta.

Földes Attila ügyész arról beszélt, hogy az elsőfokú bíróság helyesen szabott ki a vádlottakra a középmértéket meghaladó büntetést. Emellett indítványozta, hogy az elsőrendű vádlottnak a büntetést fogház helyett börtönben kelljen letöltetnie. A másodrendű vádlott az utolsó szó jogán kifejtette, hogy mai tudásával is az évekkel ezelőttivel megegyező döntéseket hozna. A cég gazdasági ellehetetlenülését – a banki finanszírozás megváltozása és más építőipari cégek csődje mellett – elsősorban a Bajnai-kormány kiadásokat visszafogó intézkedései okozták, az, hogy nem egyenlítették ki az elvégzett munkák ellenértékét, így a Szeviép Zrt. sem tudott fizetni alvállalkozóinak – közölte. A harmadrendű vádlott ártatlanságát hangoztatva kifejtette, hogy a céget finanszírozó bankok folyamatosan vizsgálták a zrt. gazdálkodását, és meghosszabbították a hitelkereteket még akkor is, amikor az ítélet szerint az igazgatóságnak már látnia kellett volna a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetet. A törvényszék várhatóan pénteken hirdet határozatot az ügyben.

Forrás: MTI