Pörög a magyar őstörténet-kutatás, és most jön a java – Türk Attila régész és Török Tibor genetikus a Polbeatben (PS-videó)

Finnugorok vagy törökök vagyunk? Máig közkeletű ez a felvetés, de hamarabb válik okafogyottá, mintsem kimenne a divatból. A magyar őstörténet-kutatás ugyanis már jóval előrébb tart, és sokkal aprólékosabb kérdésekre kell érdemi választ adnia, mint az ilyen nagyívű, elvi viták eldöntése. Kik indultak el az Urál lábától hont foglalni a Kárpát-medence felé? Hány hullámban költöztek be az új hazába? Mennyien voltak egyáltalán? Kik laktak akkor itt? Ki milyen nyelven beszélt? Kik a mai magyarok tulajdonképpeni ősei? Mindez csak a felmerülő kérdések töredéke – ezekre és sok másra is kerestük a választ Török Tibor genetikussal és Türk Attila régésszel. A kutatókból Vésey Kovács László és Szabó Gergő próbálta kihúzni a lehető legtöbb instant tudást.

Sok mindent másként tudunk már, illetve át kellett értékelnünk a népvándorlásban részt vett IX. századi magyarokról ahhoz képest, amit a régebbi tankönyvekből megtanultunk. Sőt, valójában lehetetlen olyan ütemben frissíteni a tankönyveket, ahogy jönnek az új eredmények és ismeretek. Talán nem túlzás kijelenteni, hogy eddigi legjobb éveit éli a magyar őstörténet-kutatás, hiszen új régészeti lehetőségeket, új leletek sokaságát, valamint új genetikai módszereket vethetnek be a szakemberek, hogy kibogozzák népünk eredetét.

A tarsolylemezek és a szíjvégek viszont nem szólalnak meg, ahogy a genetikai vizsgálatok sem árulják el, milyen nyelven beszélt a csontok gazdája

– tették világossá vendégeink, milyen válaszokat nem érdemes várnunk az új módszerektől. Ráadásul simán megesett a sztyeppén, hogy egy adott nyelvű nép törzsszövetségét tőlük eltérő nyelvű és eredetű törzs vezette. Türk Attila ezt még azzal is megtoldotta, hogy a nyelvrokonság nem jelent okvetlenül sem vérségi, sem kulturális rokonságot, érzékeltetve, mennyi ponton tévútra lehet futni az őstörténetünk feltárásában. Hiába állunk neki a mai nemzetfogalmunkkal megkeresni őseinket a IX. századi sztyeppén, mert senkit sem fogunk találni.

Török Tibor hangsúlyozta, hogy tévedés csak a honfoglalókkal azonosítani magunkat, mert sokkal nagyobb részben itt voltunk már korábban is: az őseink kisebb részben az országunkat megszervező honfoglalók közül kerülnek ki, nagyobb részben pedig a honfoglalók által itt talált avar, illetve még régebbi népességből. Azt még a további kutatások dolga feltárni, hogy a „honfoglalók”, illetve az „avarok” kifejezések milyen etnikumokat foglalhatnak magukban, viszont a magyar nyelv kárpát-medencei jelenlétét illetően izgalmas vita bontakozott ki a két kutató között.

Nézze meg a teljes beszélgetést!

Polbeat keddenként este hét órától élőben közvetítve a Revolution ’56 Szabadságharcos Sörözőből (II. kerület, Bem rakpart 53., a Margit híd budai hídfőjénél).

A következő, újévi jövendőmondó Polbeatet kivételesen január másodikán, csütörtökön, este hét órakor vesszük fel.

Készítette: Tihanyi Rita és Susánszky Mátyás Pál/PestiSrácok.hu