Tíz év leforgása alatt Magyarország utolsóból első lett a gazdasági növekedést tekintve az európai uniós tagállamok között – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter hétfőn, Hongkongban, az Ázsiai Pénzügyi Fórumon elmondott beszédében.
Tíz évvel ezelőtt Magyarország 28. – vagyis a legutolsó – helyen állt az európai uniós tagállamok között a gazdasági növekedés üteme szempontjából, a tavalyi év végére azonban az első helyre kapaszkodott fel
– fejtette ki a külügyminiszter a fórum azon szekciójában, amelynek a címe “A fejlődés újraértelmezése” volt.
Amikor a kormány 2010-ben hivatalba lépett, Magyarország a gazdasági csőd szélén egyensúlyozott
– húzta alá, hozzátéve, hogy a kormány előtt két út állt ekkor: biztonságra törekvő módszerek segítségével dolgozni a túlélésért, vagy az “unortodoxnak” nevezett, bátrabb gazdaságpolitikán keresztül a korábbinál jobb gazdasági teljesítményt megcélozni a válságot követő időszakra.
A merész gazdaságpolitika, amely kéz a kézben járt a gyors ütemű technológiai változásokkal, merőben más hozzáállást követelt az állam részéről
– szögezte le.
Magyarországon bevezették az egykulcsos adórendszert Európa legalacsonyabb adóival, amelyek kulcsfontosságúak voltak abban, hogy mára Magyarország tudja felmutatni a legnagyobb arányú gazdasági növekedést az Európai Unióban
– mondta. Szijjártó Péter kiemelte: a magyar kormány stratégiai döntést hozott, miszerint folyamatosan csökkenti a munkát terhelő adókat a fizetések emelkedésével párhuzamosan, a digitális korszakba lépve ugyanis a munkáltatók egyre magasabban képzett munkavállalókat alkalmaznak, ami a fizetések növekedését vonja maga után. Az adópolitika fontossága mellett a miniszter hangsúlyozta a bevezetett duális képzését, azon keresztül ugyanis a vállalatok szerepet kapnak a középiskolai tanterv kidolgozásában is, a diákok pedig az iskola elvégzésekor versenyképes tudással rendelkezhetnek.
Magyarország az ötödik generációs (5G) távközlési rendszer egyik európai központjává kíván előlépni; ennek fontos lépéseként néhány hónappal ezelőtt Budapest belvárosában elindították az 5G-szolgáltatást, a brit Vodafone és a kínai Huawei pedig közösen dolgozik az 5G-infrastruktúra teljes magyarországi kiépítésén
– mondta, megjegyezve, hogy Magyarország nem tesz különbséget nemzetiségi alapon a cégek között, így a Huawei kínai telekommunikációs óriás beruházásait is örömmel fogadja.
A külügyi tárca vezetője kitért a keleti nyitás politikájára, rámutatva: a magyar kormány felismerte, hogy a világgazdasági változásokra a Kelet legalább akkora hatást gyakorol, mint a Nyugat. A kormánypolitika eredményeit sorolva megemlítette, hogy Magyarországon tavaly létrejött új munkahelyek 38 százalékát kínai, koreai és japán beruházások teremtették meg, a Bank of China Budapestet választotta regionális központjának helyszínéül, Magyarország az európai uniós tagállamok közül elsőként csatlakozott az Egy övezet, egy út elnevezésű kínai globális gazdasági-infrastrukturális projekthez, továbbá csatlakozott az Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bankhoz. Mindazonáltal – tette hozzá – míg a magyar kormány tisztában van a globalizáció folyamatával, továbbra is a nemzeti érdeket tartja szem előtt; ennek megfelelően a kedvező adókulcsok mellett arra helyezi a hangsúlyt, hogy jó kapcsolatot ápoljon a világgazdasági változások ütemét diktáló régiókkal.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/KKM/Borsos Mátyás
Facebook
Twitter
YouTube
RSS