A Magyar Helsinki Bizottság elengedne rabokat, enyhébb büntetéseket javasol, eközben Brüsszel fizette a Soros-szervezet börtönmonitoring kampányát – áll a Tűzfalcsoport legújabb cikkében.
A Soros-hálózathoz tartozó Magyar Helsinki Bizottság 2015. decemberi közleményében arról számolt be büszkén, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága 231 millió forintos kártérítést ítélt meg 43 rabnak a rossz börtönkörülmények miatt. Az összesen négy döntésből származó kártérítések általában 2,5 millió és 9 millió forint között változtak, illetve a Soros-szervezet arra is rámutatott, hogy több ezer eljárás van folyamatban az „Európa legzsúfoltabb börtönrendszerével bíró” Magyarországgal szemben a rossz körülmények és a hazai jogorvoslat hiánya miatt – olvasható a Tűzfalcsoport legújabb bejegyzésében.
Enyhébb ítéletek, kevesebb fogvatartott
A Helsinki Bizottság szerint az lenne helyes, hogy
- alakítsanak ki egy mechanizmust, amely alapján bírósági döntéssel lehetőség nyílik egyes („csekély súlyú bűncselekmények miatt elítélt”) fogvatartottak szabadon bocsátására, ha a börtönök telítettsége meghaladja a 100%-ot – jelenleg több, mint 120% ez az arányszám;
- képezzék, érzékenyítsék a bírákat és ügyészeket, hogy a szabadságelvonást valóban csak végső eszközként alkalmazzák;
- csökkentsék az elzárással fenyegetett szabálysértések számát;
- illetve szerintük szabadságelvonás helyett házi őrizet kellene.
A Soros-szervezet hivatkozik arra is, hogy az ENSZ egy munkacsoportja szerint a jogszabályi rendelkezések ellenére például az előzetes letartóztatás alkalmazása inkább „mindent megelőző”, mint végső eszköz. Talán ez inspirálta a Soros-szervezetet, amikor 2013-ban azért aggódott, hogy lesz-e merülőforralója a raboknak, vagy tudnak-e megfelelően tv-t nézni.
Akik megbánták „bestiális bűnüket”, ne üljenek életük végéig a hűvösön
A hazai börtönviszonyok iránti élénk érdeklődés mellett a Magyar Helsinki Bizottság „szemet vetett” a bírósági ítélkezési gyakorlatra is – 2009 márciusában az Alkotmánybírósághoz fordult és indítványozta, hogy mondja ki az akkor hatályban levő Btk. tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre vonatkozó szabályainak alkotmányellenességét a taláros testület, azok egyidejű megsemmisítése mellett.
A Magyar Helsinki Bizottság a tényleges életfogytiglani szabadságvesztéssel szemben pedig úgy érvel, hogy esélyt kell adni annak a szabadulásra, aki valóban megbánta és megbűnhődte saját korábbi bestiális bűneit, aki megváltozott, aki más ember lett.
Brüsszel fizette
Azzal már korábban tisztában voltunk, hogy a Magyar Helsinki Bizottság – az eddig megismerhető legutóbbi adat szerint, 2018-ban – mérleg szerinti bevétele 457 417 709 forint volt. Összehasonlításképpen például a Magyar Szocialista Párt 2017. évi normatív párttámogatása 423 944 336 forintot tett ki. Ezen túlmenően köztudottan jó üzlet a strasbourgi pereskedés.
Forrás: Tűzfalcsoport
Facebook
Twitter
YouTube
RSS