Egy folyamatban lévő nyomozás alapján, amelyben még az alapvető tények sem tisztázottak – még az ügyet tálaló 168 Óra szerint sem –, magyarellenes hecckampány fut végig a liberális propagandasajtón. A liberálisok két, számukra nagyon kellemetlen ügybe keveredtek az elmúlt napokban, amelyből láthatólag nagyon rosszul jönnek ki. Mind a gyöngyöspatai ítélet, mind a kártérítéses börtönbiznisz ráégett a Soros-pénzből élő liberális „jogvédőkre”, így gyorsan megpróbálnak egy magyarellenes kampányt felfuttatni, a magyarok és cigányok között etnikai konfliktust kirobbantani.
A „segély helyett munka” logikáját követő jobboldali politika mindig is szálka volt a baloldal és a szélsőséges jogvédők szemében. Emlékezhetünk, hogy micsoda hisztériakampányt folytattak a közmunka ellen: alsó hangon is rabszolgaságnak minősítették azt, hogy a kormányzat elvárja a munkaképes emberektől, hogy ha van munka, akkor dolgozzanak. A közmunka a cigányság körében és általában a magyar társadalom alsó húsz százalékában alapvető változásokat generált, olyan pozitív folyamatokat indított el, amelyek nem férnek bele a balliberálisok primitív világképébe, a cigányságról alkotott teljesen valóságidegen elképzeléseibe. Egy mondatban összefoglalható a liberálisok üzenete a cigányság számára:
Nem kell ahhoz dolgoznotok és alkalmazkodnotok, hogy pénzt kapjatok a magyaroktól!
Ez persze akkora baromság, hogy az elmúlt tíz évben a bűnözői csoportoktól eltekintve szinte teljesen elkopott az értéke még a cigányság körében is. Ennek következtében „repült rá” az állítólagos jogvédők Soros-féle hálózata azokra a cigány csoportokra, amelyeket még a saját etnikai közösségeik sem képesek elviselni.
Gyöngyöspatai életkép az Informátor című műsorból
Itt fontos megjegyezni, hogy semmiféle cigány etnikum nem létezik; a cigány egy gyűjtő kifejezés, amely antropológiailag, nyelvileg, etnikailag és kulturálisan teljesen különböző embereket, embercsoportokat, klánokat takar. Baranyában, Zalában, Borsodban teljesen különböző eredetű, kinézetű és nyelvű, kultúrájú csoportokat neveznek cigánynak, több tucatnyit csak a mai Magyarország területén. Ezek a csoportok eredetük, származásuk, korábbi kapcsolataik, konfliktusaik szerint kívülről nehezen átlátható viszonyban állnak egymással. Az SZDSZ és a liberális értelmiség egyik legnagyobb bűne az, hogy a magyar közgondolkodásba beerőltette a homogén cigányság fogalmát, és azt, hogy a talán valóban valamilyen cigány származású cigány vezetők érdekében a cigányok fejébe is beültetett egy homogén cigány identitást. Ennek a következménye az, hogy bizonyos jobb kapcsolati tőkéjű cigány csoportok évtizedekig tudtak élősködni a cigányság (egyébként teljesen sikertelen) felzárkóztatására szánt pénzeken.
A másik tragikus következmény az volt, hogy a teljesen egységes, de hamis cigányságkép „ráégette” a cigányokra azokat a teljesen antiszociális csoportokat, amelyek mindig csak erőforrásnak tekintették a környezetükben lévő többségi társadalmat és nem voltak hajlandók semmiféle együttműködésre. Ezek a „cigány” csoportok egyébként a többi „cigány” csoportot ugyanúgy megrabolják, célpontnak tekintik, mint bárki mást.
És ennek következtében végül a jogvédő „biznisz” liberálisai és a jobb híján cigánynak nevezett bűnözői csoportok, családok egymás szövetségesei lettek abban, hogy hogyan lehet a magyarokat, a magyar társadalmat, a magyar államot minél jobban lehúzni. Ebben a liberálisok felelőssége összehasonlíthatatlanul nagyobb, mint bármiféle cigányoké, mert utóbbiak egy évezredes távlatban ellenséges közegben létező vándorkultúrák örökösei, míg az előbbiek szimplán magyargyűlölő, rasszista, mindenkit lenéző és megvető, küldetéstudatos értelmiségi gazemberek.
Ebben a közegben kell értelmezni azt, hogy a 168 Óra rasszista indíttatású kényszersterilizációt emlegető kampányára a 444 ráerősít, és pillanatokon belül felbukkan Jámbor András, a pszichiátria fogalomrendszerén kívül értelmezhetetlen tünetegyüttes.
Vegyétek ki mindkét petevezetékét ennek a büdös magyarnak!
című írásában a szerző ilyen mondatokkal helyez bennünket képbe a balliberális elit emberképével, humanitásával és pszichiátriai problémáival kapcsolatban:
Bárcsak valaki felhergelné a cigányságot, vagy még jobb lenne, ha maguktól hergelődnének fel, és szembe szállnának az intézményesült magyar szadista rasszizmussal.
A liberálisokon érződik, hogy minden vágyuk egy véres etnikai konfliktus Magyarországon, mert akkor talán be lehet hívni a külföldi (NATO-) csapatokat, ahogy ez az ő eljárásmódjukban szokásos, és végre újra büntetlenül lehetne bosszút állni a „magyarokon”.
Néhány száz kontrolltalanul gyűlölő elmebeteg mérgezi a magyar közéletet három évtizede. Ezeket az embereket egyébként a cigányok a legkevésbé sem érdeklik, sőt, kifejezetten érdekük a „cigányság” nyomorban tartása. A cigányok, mint reménybeli „magyargyűlölők” szerepelnek csak a listájukon; nekik nem a dolgozó, iskolába járó cigány az érték, hanem az, aki kárt okoz, minél többet, annyit, hogy egy jó kis véres etnikai konfliktust megalapozzon. Több, mint tíz éve nem tudjuk például, hogy az akkori liberális kormány hatókörében álló szervezeteknek milyen köze volt az úgynevezett „cigánygyilkosságokhoz”, de azt tudjuk, hogy milyen módon akarták használni az akkori eseményeket etnikai konfliktusok kirobbantásához. És nem mellesleg kialakították azt a gyakorlatot, hogy a közveszélyes, antiszociális elemek mindig védelmet kaptak tőlük, jogos és szükséges rendőri intézkedések esetében is. Tették ezt olyan sikeresen, hogy a rendőrség máig meggondolja, hogy intézkedjen a „TASZ-pozitív” bűnözőkkel szemben addig, „ameddig nem folyik vér”.
Most egy állítólag elhangzott rasszista mondat alapján fabrikálnak, vizionálnak kényszer-sterilizációs pogromot. És a szélsőségeseik, akiktől sohasem határolódnak el persze, már magyarellenes pogromra biztatják a cigányokat.
Magyarnak, cigánynak közös ellensége a liberalizmus és ez a néhány száz liberális gazember, mert ezek az emberek azon a magyar-cigány konfliktuson élősködnek, amelyet döntő mértékben már ők gerjesztenek. Szerencsétlen sorsú embereket, cigányokat használnak fel arra, hogy kirabolják a magyar államot, minket. Komoly összegeket kerestek a cigány-felzárkóztatási pénzeknél, mostanában meg a kártérítési perekkel. Amikor veszélybe kerül a felső-középosztálybeli életszínvonaluk, akkor mindig különösen idegesek lesznek. A pénz elvesztése mindig jobban fáj nekik, még a hatalom elvesztésénél is jobban.
Vezető kép: Egy elkapott pillanat az Informátor című műsorból
Facebook
Twitter
YouTube
RSS